24/1993. (IV. 9.) OGY határozat

a testnevelés és a sport megújításának koncepciójáról

I.

Az Országgyűlés abból a felismerésből kiindulva, hogy egyrészt a testnevelés és a sport jelenlegi helyzete számos feszültséget és ellentmondást hordoz, másrészt elő kell készíteni a testnevelés és a sport törvényi kereteinek megteremtését, összhangban a Magyar Köztársaság Alkotmányával, az Európai Sport Chartával és a nemzetközi szerződésekkel, az alábbi határozatot hozza:

1. A sport hazánkban hagyományosan értékteremtő szerepet játszik, versenyzőink kiemelkedő nemzetközi sikereket értek el. Ugyanakkor az elmúlt évtizedek politikája, főképp az elhibázott gazdaságpolitika, valamint a sport- és az oktatáspolitika következtében a testnevelés és a sport helyzete súlyosabbá vált.

A testkultúra nem integrálódott a kultúra egészébe, nem történt meg az egészség, a fizikai edzettség fontosságának elismerése, a lakosság egészségi állapota romlott. Az ezzel összefüggő feladatok nem szerepeltek kellő súllyal a köz- és felsőoktatás koncepcionális terveiben, az állam támogatása - döntően vállalatain és a költségvetésen keresztül - esetleges volt, és elsősorban a versenysportra, azon belül is az élsportra összpontosult. A testnevelés és sport támogatási rendszere - amely a központosított gazdálkodásra és az állami tulajdonra épült, ezek felszámolásának megkezdésével - összeomlott, súlyos válságot idézve elő a testnevelési és sporttevékenységet folytató közösségek életében. Az állami tulajdon lebontásának folyamatában még nem rendeződtek a sportlétesítmények tulajdonviszonyai, fenntartásuk és működtetésük feltételei, sok esetben bizonytalanná vált további rendeltetésszerű használatuk.

Az Országgyűlés tudatában annak, hogy a testedzés a személyiség formálásának és fejlődésének mással nem pótolható, alapvető tényezője, a nemzeti kultúra szerves része és az emberi jogoknak az Alkotmány 70/D. §-ában biztosított eleme, halaszthatatlannak tartja a testnevelési és sportéletnek a megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyokat tükröző korszerűsítését.

2. Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányával összhangban megállapítja, hogy a testnevelés és a sport olyan nemzeti ügy, amelynek gyakorlása - a kötelező testnevelés kivételével - az állampolgárok szabad és önkéntes elhatározásán alapul, ugyanakkor az ifjúság erkölcsi és fizikai nevelésében betöltött szerepét tekintve az oktatásban a szellemi neveléssel egyenrangú. Lehetővé kell tenni tehát, hogy a testnevelés és a sport valamennyi - az egyén és a társadalom szempontjából - hasznos funkciója (egészségmegőrzés, rehabilitáció, nevelés, személyiségformálás, mozgáskultúra fejlesztése, nemzeti tudat erősítése, a közösségi magatartás kialakítása, a társadalmi mobilitás segítése, a hon védelmére való alkalmasság fejlesztése, a nemzetek és az országok közötti kapcsolatok fejlesztése, a szabadidő kulturált eltöltése, szórakozás és szórakoztatás) érvényesülhessen. Ennek érdekében az állam elismeri, ösztönzi és támogatja a testneveléssel és a sporttal foglalkozó társadalmi szervezeteket, azok önszervező és önszabályozó tevékenységét.

3. A korszerűsítés keretében egyértelműen meg kell határozni az állami szervek és az önkormányzatok testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladatait, a sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetek (Magyar Olimpiai Bizottság, egyesületek, szakági szövetségek stb.) érvényességi körét, szerepét, egymáshoz való viszonyukat és a testnevelés és a sport finanszírozásának elveit, rendjét. Meg kell határozni a testnevelés és a sport fejlesztésének irányait, a megvalósítás feltételeit és azok megteremtésének lehetőségeit.

4. A testnevelés és a sport korszerűsítésének alapvető célja a nemzet egészségének, fizikai állapotának és erkölcsi tartásának javítása, a nemzetközi sportéletben hagyományainak ápolása és hírnevünk megőrzése, ezért a testnevelés és a sport korszerűsítésénél a következő elvek érvényesüljenek:

a) Az állam a jövőben is a költségvetésen keresztül gondoskodik:

- az állami normatív hozzájárulás részeként az iskolai testnevelésről - beleértve a gyógytestnevelést is - és a nevelési-oktatási intézményekben folytatott tanórán kívüli iskolai sportról, valamint a testnevelést kötelezően folytató szervekben (fegyveres erőknél, testületeknél) programszerűen végzett testnevelésről és sportról,

- a diáksportról,

- az olimpiai - valamint egyedi elbírálás alapján egyes világversenyekre történő - felkészülés és részvétel pénzügyi feltételeiről,

- az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak támogatásáról.

b) Az állam egyéb feladatainak finanszírozására 1993. december 31-ig létre kell hozni a Nemzeti Sport Alapítványt.

c) A szervezett sportolás alapvető színterei továbbra is az egyesületek, amelyek működését az állam elősegíti.

d) A testnevelés és a sport államigazgatási irányítása - a tervezési, a szervezési, a koordinálási és szolgáltatási feladatok mellett - a sporttevékenységet folytató társadalmi szervezetekkel kapcsolatos, törvényben szabályozott hatósági ügyekre, továbbá a sportcélú költségvetési eszközök felhasználási céljainak, irányainak és mértékének meghatározására, a felhasználás ellenőrzésére terjedjen ki. Ezzel párhuzamosan növelni szükséges a helyi önkormányzatok igazgatási és ellátási szerepét.

e) A testnevelés és a sport részterületei - az óvodai testneveléstől a hivatásos sportig - egymással összefüggő, egymással kölcsönhatásban álló egészet képeznek, egyik terület fejlesztése sem indokolt a másik rovására.

f) A társadalmi igényekkel és a gazdasági fejlődéssel arányosan törekedni kell az ország térségei és a települések közötti egyenlőtlenségek felszámolására.

g) A testi fogyatékosok és a hátrányos helyzetűek sportolási lehetőségeinek megteremtésére és fenntartására is gondot kell fordítani.

5. A sporttörvény megalkotását egy kedvezőbb társadalmi és gazdasági környezetben tartjuk indokoltnak, ezért az átmeneti időben arra kell törekedni, hogy a jogalkotás a testneveléssel és a sporttal kapcsolatos célokat vegye figyelembe és azok elérését alapozza meg. Ennek elősegítése érdekében a közeljövőben a következő szempontokat kell érvényesíteni:

a) Az állami tulajdon privatizációja során - a vállalkozási szabadság tiszteletben tartása mellett - gondoskodni kell a sportlétesítmények védelméről, sportfunkciójuk megőrzéséről, megszűnésük esetére a szükség szerinti pótlásukról. Az állami tulajdon elidegenítése, illetve privatizációja során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a sportlétesítmények - e funkciójuk megőrzésével - önkormányzat, társadalmi szervezet, illetve olyan személyek vagy szervezetek tulajdonába kerüljenek, akik a sportfunkció fenntartását vállalják. Lehetőséget kell adni arra, hogy ha a tulajdonos a sportcélú ingatlan funkcióját nem kívánja fenntartani, a sportlétesítményt a fenntartást vállaló és a sportcélú használatot lehetővé tevő önkormányzat vagy társadalmi szervezet kapja meg - az elidegenítést és más célú hasznosítást érintő korlátozással. Hasonló megoldást kell keresni az elmúlt rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek, illetőleg a társadalmi szervezetektől elvont kezelői joggal érintett sportlétesítmények tekintetében is.

b) A sportolók különleges felkészülését és a kiemelkedő nemzetközi sportversenyek megrendezését szolgáló sportlétesítmények (Népstadion és létesítményei és az edzőtáborok: a budai, a tatai, a balatonfüredi és a mátraházi edzőtábor, valamint a Csanádi Árpád Központi Sportiskola) hosszabb távon költségvetési intézményként működjenek.

c) Ki kell dolgozni az egyes településtípusok kívánatos szabadtéri és fedett sportlétesítmény-ellátottsági normáit (Nemzeti Sport Standard); hasonló mutatókat kell kidolgozni a nevelési-oktatási intézmények esetében is, és törekedni kell arra, hogy az új beruházásként épülő iskolákhoz a normáknak megfelelő, lehetőleg többfunkciós sportlétesítmények - beleértve a tanuszodákat is - épüljenek.

d) Gondoskodni kell arról, hogy a települések rendezési terveiben a standardnak megfelelő területek szerepeljenek, és ezek a területek védettséget élvezzenek.

e) A közoktatás területén - a nevelési-oktatási intézmények helyzetétől függetlenül - továbbra is indokolt fenntartani a hiányzó alapfokú, valamint középfokú nevelési-oktatási intézmények és kollégiumok tornatermeinek pótlását céltámogatással. A céltámogatási rendszert fokozatosan ki kell terjeszteni a szabadtéri sportlétesítményekre, a tanuszodákra és a pénzügyi lehetőségek függvényében a helyi szabadidősport-központokra. A nevelési-oktatási intézmények sportlétesítményeit - az iskolai testnevelés és a tanórán kívüli sport sérelme nélkül - a település lakossága és sportszervezetei is használhassák.

f) Az iskolai testnevelés és sport fejlesztése érdekében a legfontosabb feladatok a következők: a testnevelési órák számának, tartalmi színvonalának emelése; a tanórán kívüli iskolai sportprogramok megszervezése; az általános iskola 1-4. osztályában a heti öt, a további évfolyamokon a heti 3-4 testnevelési óra biztosítása; az iskolai gyógytestnevelés megszervezése és feltételeinek biztosítása; a nemzeti alaptantervben a testnevelésnek és az egyes tantárgyak egészséges életmódra neveléshez kapcsolódó követelményeinek meghatározása.

g) Az önkormányzatok testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladatainak ellátásához a normatív állami hozzájárulását fenn kell tartani.

h) A testnevelés és a sport finanszírozásának továbbfejlesztése érdekében - az állami és az önkormányzati feladatokhoz igazodó finanszírozás fenntartása mellett - ki kell dolgozni egy, a költségvetéstől független közalapítvány, a Nemzeti Sport Alapítvány - mint a finanszírozás további eszköze - létrehozásának feltételeit. Ennek forrásaiként egyes szerencsejátékokból (totó, bingo, olimpiai sorsjegyek stb.) befolyó bevétel meghatározott része, jogi és magánszemélyek felajánlásai, a társadalombiztosítás bevételeinek e célok szolgálatára rendelt hányada, valamint az állami tulajdon egyes vagyontárgyainak e célra rendelése szolgálhat. A Nemzeti Sport Alapítványból tényszámok alapján - elsősorban normatív rendszerben - és egyéb módon lehet támogatáshoz jutni. A normatív juttatás alapja egyebek között a sportszervezetek taglétszáma, a közhasznú szolgáltató tevékenységük, nyílt eseményeik, rendezvényeik, országos és nemzetközi eredményeik és utánpótlás-nevelésük legyen.

i) Meg kell különböztetni a nonprofit jellegű testnevelési és sporttevékenységet a profit jellegűtől. A nonprofit jellegű tevékenységeket - törvényben meghatározott feltételek mellett - célszerű adókedvezményben részesíteni, míg a profit jellegűeket a gazdálkodó szervezetek tevékenységével azonos módon kell szabályozni. A sport pénzügyi szabályozását a kultúra más területeihez hasonlóan kell megoldani.

j) Az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben létesült diáksportszervezetek működési feltételeiről az intézményfenntartóknak kell gondoskodniuk.

k) A közszolgálati rádió és televízió népszerűsítse az egészséges életmódot, keltse fel a sportolás iránti igényt.

l) A sportági szakszövetségek sportéletben betöltött jelentőségére figyelemmel, felül kell vizsgálni a rájuk vonatkozó szabályozást, és a sajátosságaiknak megfelelő társulási formában kell működésüket meghatározni.

m) A Magyar Olimpiai Bizottság számára - a nemzetközi és a hazai sportéletben játszott különleges feladatait szem előtt tartva - biztosítani kell azokat a jogokat, amelyeket az olimpiai mozgalom általános gyakorlatában a nemzeti olimpiai bizottságok a nemzetközi szerződéseknek megfelelően élveznek.

n) Törekedni kell a nemzetközi fórumokon a testnevelés és a sport méltó képviseletére, a nemzetközi sportkapcsolatok fenntartásával, fejlesztésével, és a nemzeti válogatottak szereplésének támogatásával.

6. A felsőfokú sportszakemberek képzéséről és továbbképzéséről iskolarendszerű oktatás keretében kell gondoskodni. Állami feladatot képez a testnevelési és sporttudományos kutatások szervezése és koordinálása.

7. A sportolók sportegészségügyi ellátását - az I. osztályú és nemzetközi minősítésű sportolók kivételével - a társadalombiztosítás keretében kell megvalósítani. Állami feladat az élsportolók speciális sportegészségügyi vizsgálatának elvégzése.

Gondoskodni kell arról is, hogy az alapszintű sportegészségügyi vizsgálatok a sporttevékenység megkezdése előtt kötelezőek legyenek. Továbbra is érvényt kell szerezni az Európa Tanács doppingellenes konvenciójának.

II.

Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a testnevelés és a sport megújításához szükséges munkaprogramját 1993. szeptember 30-ig dolgozza ki, és annak végrehajtásáról gondoskodjon.