A Fővárosi Törvényszék K.32792/2010/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 4. §, 11. §, 12. §, 13. §, 14. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv. Vhr.) 50. §] Bíró: Kovács Mária

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.32792/2010/6.*, Kúria Kfv.35517/2011/6. (BH 2013.1.29)

***********

Fővárosi Bíróság

16.K.32.792/2010/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság a dr. Cég képviselő jogtanácsos által képviselt felperes. (cím.) , dr. Pomázi Miklós jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím., hiv. szám: 40-1172-2/2010) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, mperbe felperes pernyertessége érdekében a Neiger és Társa Ügyvédi Iroda(cím.) által képviselt beavatkozó(cím.), meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság alperes 2010. február 4-én kelt 40-1172/2/2010 sz. határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően akként változtatja meg, hogy a perbeli építmény 2007-2009. években adómentes volt. Ennek következtében a felperes terhére megállapított adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot törli.

Az illetéket az állam viseli.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg felperesnek és felperesi beavatkozónak 40.000-40.000 (azaz negyvenezer-negyvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A cím. ker. ... hrsz. alatti ingatlan a Budapest 1. sz. Körzeti Földhivatalnál nyilvántartott adatok szerint művelési ága kivett megnevezést tartalmaz és a kivett telepehely megnevezés is szerepel a 351752/1/2005/05.11.21 adattartamú bejegyzés szerint 2005. évtől. A 1. Zrt. bevallást nyújtott be helyi adó adónemben, miszerint a tulajdonában lévő .....hrsz. ingatlana a 2. Zrt. tulajdonába került és kérte, hogy a 2009. évi adót ennek megfelelően az új tulajdonos terhére állapítsa meg a helyi adónemre az adóhatóság. A bevallás megvizsgálást követően megállapította az adóhatóság, hogy nem volt ezen tárgyi ingatlanhoz kapcsolódóan megállapított adókötelezettség, mivel ezen bevallás benyújtását megelőzően bevallás benyújtása nem történt. Ennek következtében a Budapest Főváros .... kerület Önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság ellenőrzés lefolytatását rendelte el felperes jogelődjénél a 2006-2009. évi építményadó kötelezettség vizsgálatára. Az ellenőrzés eredményeként a Budapest Főváros .... kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala a jegyző kiadmányozásával 2009. november 13-án kelt 5/5080-6/2009 sz. határozatával 2006. évre 0 Ft, majd 2007., 2008. és 2009. évekre mindösszesen 9.351.180 Ft építményadó megfizetésére kötelezte felperest, amely egyidejűleg adóhiánynak is minősült és kötelezte még 4.208.031 Ft adóbírság, valamint 2.213.433 Ft késedelmi pótlék megfizetésére is. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 4.§ a.) pontja alapján az önkormányzat illetékességi területén az ingatlantulajdonra kiterjed a .... Kerületi Önkormányzat illetékessége a Htv. 11.§ és 12.§-ának együttes alkalmazásával pedig az ingatlanhoz kapcsolódó adó alanya miután annak 1/1 arányban tulajdonosa a felperes 2006. február 21-től és további vagyoni jog az ingatlant nem terhelte, ezért az adókötelezettséget terhére kellett megállapítani. Az adó alanyának 2007. január 15-ig 2006. február 21-től fennálló tulajdonára figyelemmel be kellett volna nyújtani bevallását, aminek nem tett eleget. Az adókötelezettséget a 2007., 2008. és 2009. adóévekre részletes számításokkal rögzítetten indokolta. Megállapította, hogy miután felperes a bevallás benyújtását elmulasztotta, így terhére adókötelezettséget kellett megállapítani és adóbírság, valamint késedelmi pótlék kiszabására vonatkozóan is jogszabályhelyekre hivatkozással indokolta határozatát. Álláspontja szerint a Htv. 11.§ és 12.§-a alapján ezen ingatlan után felperes jogelődjét adókötelezettség terhelte.

Az elsőfokú határozattal szemben felperes jogelődje fellebbezést nyújtott be. Fellebbezésében kérte az elsőfokú határozat megsemmisítését. Álláspontja szerint téves az elsőfokú határozat mivel a tárgyi ingatlan megjelölése kivett telepehely és mindhárom csarnok eredetileg baromfitartásra készült, amely istállónak minősül. Az elsőfokú közigazgatási hatóság építéshatósági csoportja a 6-26/4/2009 sz. határozatában használatbavételi engedélyt adott az átalakítást követően a három csarnok mezőgazdasági termékek raktározása céljára történő átalakítására és az ehhez kapcsolódó 6/2668/13/2006 sz. építési engedély jogerős példányával tudja igazolni, hogy mindhárom épület baromfi istálló volt. Álláspontja szerint is a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rendelkezéseit alkalmazni kell és a 11.§ mellett a 13.§-át is figyelemebe kell venni, amelynek h) pontja az adómentesség körében adómentessé teszi az ingatlannyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületet feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerű állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja. 2006-ig megállapítható mindhárom csarnoképület baromfitartásra használt építmény volt, az átalakítás pedig mezőgazdasági termék raktározására történt, amely mind a korábbi használatnak, mind a jelenlegi használatnak megfelelően az építményadó alóli mentességet alapozza meg a Htv. 13.§ h) pontjára figyelemmel. Tehát miután a használatbavételi engedély kiadására 2009. évben került sor, ezért a tárgyidőszakban használatbavételi engedély megadásáig, illetve azt követően is építményadó fizetési kötelezettség alóli mentes építményként kell tekinteni. Ennek következtében az építményadó, a bírság és a késedelmi pótlék törlését is kérte.