BH 1999.1.44 A felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg [Pp. 270. § (1) bek., 206. § (1) bek., Mt. 96. § (1) bek. a) pont].

A felperes határozatlan idejű munkaviszonyát az alperes 1996. január 16-án kelt rendkívüli felmondással megszüntette. A rendkívüli felmondás indokolása szerint a felperes nem gondoskodott az 1996. január 8-11. között az alperes egyszemélyes ékszerboltjában megtartott leltározás során - ahol mint anyagilag felelős dolgozó vett részt - a valóságnak megfelelő leltárfelvételről. A felperes terhére rótta, hogy szabálytalan áru- és pénzkezelést folytatott, amikor egy eladott ékszer ellenértékével nem számolt el, illetve nem tájékoztatta a leltár megkezdésekor a leltárvezetőt arról, hogy a páncélszekrényben a korábban eladott ékszer ellenértékét őrzi.

A felperes a rendkívüli felmondás miatt munkaügyi jogvitát kezdeményezett. Kereseti kérelme a rendkívüli felmondás hatályon kívül helyezésére és eredeti munkakörébe való visszahelyezésére irányult.

A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1995 karácsonya és szilvesztere között egy arany karékszert olyan feltétellel adott el, hogy a vásárló - ha az ékszer a megajándékozottnak nem tetszik - az ünnepek után visszahozza, és ez esetben a vételárat visszakapja. A felperes erről számlát nem készített, a pénztárba a vételárat nem fizette be, hanem azt a kizárólagos őrizetében tartott páncélszekrény rekeszébe tette, előadása szerint. Az 1996. január 8-án elrendelt elszámoltató leltározásban a felperes mint "bediktáló" vett részt. A leltározási szabályzat szerint az egyes árukat, amelyek zacskóban vannak, ki kell venni, hogy pontos adat, mennyiség megállapítható legyen, erre sem az első, sem a második leltárfelvétel során nem került sor, és a leltárfelvételek tételhiányt, egyéb eltérést nem mutattak. A központi nyilvántartásból nyert adatok alapján utóbb megállapított többlet miatt elrendelték a bolt teljes árukészletének szuperellenőrzését, azaz a harmadik leltár felvételét. Ekkor a tételes számbavételkor találták meg az üres zacskót, és a felperes ekkor közölte, hogy ez a tétel azért nincs meg, mert eladta. A felperes tájékoztatta ugyan a leltárvezetőt, hogy a hiányzó áru ellenértéke a páncélszekrényben van, de a pénzt nem mutatta meg.

A munkaügyi bíróság a szabálytalan - blokk nélküli - árueladást és pénzkezelést önmagában is olyan súlyú kötelezettségszegésnek értékelte, amely a rendkívüli felmondás alapjául szolgálhatott. A leltározásnál elkövetett további szabályszegést ugyancsak az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti, súlyos gondatlansággal elkövetett kötelezettségszegésnek minősítette.

A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - helyes indokainál fogva - helybenhagyta.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. A bizonyítékok téves értékelése, iratellenesség és a felajánlott bizonyítás mellőzése miatt, megalapozatlanságra hivatkozva támadta a jogerős ítéletet. Vitatta azt az ítéleti megállapítást, hogy késedelmesen, csak a harmadik leltárfelvételkor közölte a karék eladását. Érvelése szerint e tekintetben figyelmen kívül hagyták az eljárt bíróságok 1996. január 16-án tett nyilatkozatát, amely szerint már az első leltárfelvétel során olyan kijelentést tett a felperes, hogy most adott el egy olyan karéket, mint amilyen a kezén van. Sérelmezte a tanú ismételt kihallgatásának mellőzését, akit nem nyilatkoztattak a megállapodásukra nézve, amely szerint a vevőnek mindenképpen vissza kellett volna jönnie az új év napjaiban. Ezt figyelembe véve a számla kiállításának elmaradása más megítélés alá esik, érvelése szerint. Továbbá hivatkozott a nem megfelelő munkakörülményekre, a nagy ünnepi forgalomra, amelyek magyarázhatják a figyelmetlenségét.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Pp. 270. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg. Az adott esetben a munkaügyi bíróság a tényállást a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint állapította meg, így e tekintetben törvénysértést a felülvizsgálati kérelem alaptalanul panaszolt.