BH 2023.9.212 A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a tizennegyedik életévét betöltött gyermek esetén is akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe veendő, a Ptk. 4:218. § (2) bekezdésében rögzített szempontokat akkor is vizsgálni, és szükség esetén bizonyítani kell, ha a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségről a bíróság erre irányuló kereseti kérelem hiányában határoz [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:170. § (1) bek., 4:171. § (4) bek., 4:218. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 477. § (4) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felek korábban fennállt élettársi kapcsolatából 2008. július 12-én R. nevű gyermekük született. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletével a szülői felügyelet gyakorlására a felperest jogosította fel. Szabályozta az alperes kapcsolattartását, a folyamatos kapcsolattartást úgy, hogy a gyermek páratlan héten péntek 16:00 órától páros hét csütörtök 7:45 percig lehetett az alperessel. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék a 2017. szeptember 11-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[2] A felek nem tudtak megállapodni gyermekük iskolaválasztásának kérdésében, ezért az alperes eljárást kezdeményezett az iskolakijelölés tárgyában a gyámhivatalnál. Kérelmét az elsőfokú hatóság elutasította. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság a 2018. augusztus 29-én kelt határozatával a B.-i Gimnáziumot jelölte ki a gyermek iskolájaként.

[3] A felperes a kapcsolattartás megváltoztatása iránt eljárást kezdeményezett a Gyámügyi Osztálynál arra hivatkozással, hogy a gyermek számára pszichés nyomást jelent a váltott kapcsolattartás, ehhez nehezen tud alkalmazkodni a szülei közötti feszültségek miatt. A hatóság határozatában változatlanul fenntartotta a korábbi kapcsolattartási rendet. A gyámügyi eljárás során igazságügyi pszichológus szakértői véleményt szereztek be. A szakértő azt a javaslatot tette, hogy a gyermek az alperessel éljen együtt az erősebb kötődés miatt, de a kapcsolattartás a felperessel a lehető leggyakrabban és a lehető leghosszabb időtartamban valósuljon meg.

[4] A gyámügyi osztály határozatában megállapította, hogy a gyermek értelmi, érzelmi és erkölcsi veszélyeztetésének fennállása miatt indokolt a védelembe vételi eljárás, ezért megkereste az illetékes hatóságot. A Kormányhivatal 2020. október 1-jén elrendelte a gyermek védelembe vételét. Ennek okaként a felek közötti viszályt és a gyermek lojalitáskonfliktusát jelölte meg, aminek elmélyülése miatt fennáll a veszélyeztetettsége. Ezt követően 2021. februárban megszüntette a védelembe vételt, felhívta a gyermekjóléti központot, hogy a gyermek alapellátás keretében történő segítségnyújtását szervezzék meg. A védelembe vétel megszüntetésének indoka az volt, hogy a felek vállalták az együttműködést az alapellátás keretein belül.

[5] A gyermek két lábujja 2021 augusztusában az iskolai táborban eltört. A gyermek az alperest erről tájékoztatta, de a felperesnek nem szólt, akit a felügyelő tanárok sem értesítettek. Az alperes az őt megillető kapcsolattartás során a gyermeket kórházba vitte, ezt követően bejelentést tett az illetékes gyámhivatalnál. Azt állította, hogy a tábor szervezői tájékoztatták az esetről a felperest, a gyermek is beszámolt a történtekről a felperesnek, aki ennek ellenére nem vitte orvoshoz. Indítványozta a védelembe vételi eljárás lefolytatását. A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat 2021. augusztus 27-én a gyermek elhanyagolásának gyanúja miatt feljelentést tett. A Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya 2021. szeptember 6-án a feljelentés alapján kiskorú veszélyeztetése bűntettének gyanúja miatt eljárást indított ismeretlen elkövetővel szemben. A nyomozóhatóság határozatával a feljelentést elutasította, azonban a gyámügyi eljárás megindításának szükségessége miatt a Kormányhivatal Gyámügyi Osztályához fordult. A Kormányhivatal a kezdeményezett védelembe vételi eljárást 2022. február 21-én határozatával megszüntette, felhívta a Család- és Gyermekjóléti Központot, hogy a felek és gyermekük részére szervezze meg a gyermekjóléti alapellátás keretében történő segítségnyújtást.

[6] A felperes operációs vezető, havi nettó jövedelmének összege 436 500 forint. Házasságban él, házastársával neveli a gyermeket és házastársa két gyermekét. Az alperes ügyvéd, havi nettó átlagkeresetének összege 600 000 forint.

[7] A felek azonos nevelési képességűek, környezetük gyermek nevelésére alkalmas. A gyermek értelmi fejlettsége életkorának megfelelő, átlagos, a felekkel való együttélése ideális, szülei az érzelmi stabilitást jelentik számára. Nem alakított ki érzelmi viszonyt a felperes házastársával, de elfogadta őt, a kapcsolata megfelelő vele. A felperes házastársának nevelési alkalmassága átlagos. A felek nevelési elvei eltérőek, a felperes elsősorban önállóságra, kötelességtudatra, a tetteiért való felelősségvállalásra neveli a gyermeket, az alperes megengedőbb, óvó magatartással viszonyul hozzá. A felek segítik gyermeküket a tanulásban, akinek iskolai előmenetelére a kettősség jellemző: az egyik héten kiválóan teljesít, a következő héten viszont a teljesítménye nem megfelelő, felszerelései is hiányosak.

A felperes keresete, az alperes viszontkeresete

[8] A felperes keresetében kérte a kapcsolattartás megváltoztatását.

[9] Az alperes viszontkeresetében kérte a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatását arra hivatkozással, hogy a felperes magatartása miatt a kapcsolatuk rendkívül feszült, ez gyermeke pszichés fejlődését hátrányosan érinti. Ezen túlmenően a felperes nem megfelelően látja el szülői, gondozási feladatait, nem törekszik a gyermekükkel intenzív kapcsolatra, nem oldja meg a gyermekkel való konfliktusait, nem veszi kellően figyelembe gyermeke véleményét, érzelmi szükségleteit, a gyermekkel való viszonya megromlott, ez visszavezethető a magatartására. Kérte a felperes kapcsolattartásának szabályozását.

[10] A felperes ellenkérelme a viszontkereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú határozat, a másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság végzésével a kereset tárgyában az eljárást a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette figyelemmel arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:181. § 2021. január 1-jét megelőzően hatályos (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a kapcsolattartás megváltoztatására a bíróság nem rendelkezett hatáskörrel.

[12] Az elsőfokú bíróság ítéletével a viszontkeresetet elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a felek nevelési elvei eltérőek. A gyermek hosszútávú érdekét a felperes nevelési elveinek követése szolgálja, ami az önállóságot, a kötelességtudatot, a felelősségvállalást helyezi előtérbe, szemben az alperes megengedőbb magatartásával. Az eltérő nevelési elvek ellenére a gyermek nem értékelte magára nézve hátrányosnak azt, hogy a felperes gyakorolja a szülői felügyeletet. Sem a szakértő előtti, sem pedig a bíróság előtti meghallgatása során nem nyilatkozott úgy, hogy a felperes környezetében rosszul érezné magát, onnan elvágyna. Mindezzel nem azonos az a kívánsága, hogy az alperessel a jelenleginél több időt szeretne tölteni, azaz az alperessel lakni. Ennek indokaként arra hivatkozott, hogy az alperesnél "lazább, szabadabb" az élet.