ÍH 2024.86 GONDATLAN ÉS SZÁNDÉKOS ELKÖVETÉS ELHATÁROLÁSA

Amennyiben a közhiteles nyilvántartásban lévő adatok módosítását eredményező, valótlan adatokat tartalmazó, nem a szerződő felek által aláírt szerződést az ügyvéd úgy nyújtja be, hogy az ügyvédi törvényben írt kötelezettségeit megszegve nem ellenőrzi az adatok és aláíró személyek valódiságát, a közokirat-hamisítás elkövetési magatartása nem gondatlan, hanem szándékosan elkövetett. [Btk. 7. §, Btk. 342.§ (1) bekezdés c) pont, 2017. évi LXXVIII. törvény 44. § (1) bekezdés]

Pertörténet:

Sárbogárdi Járásbíróság B.26/2021/38., Székesfehérvári Törvényszék Bf.110/2023/9., Győri Ítélőtábla Bhar.37/2024/6. (*ÍH 2024.86*)

***********

A járásbíróság ítéletében bűnösnek mondta ki az I. r. vádlottat 2.rb. a Btk. 345. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétségében, ezért őt megrovásban részesítette, míg a II. r. vádlottat az ellene hamis magánokirat felhasználása vétsége (Btk. 345. §), a III. r. vádlottat az ellene 2 rb. közokirat hamisítás vétsége (Btk. 342. § (3) bekezdés) miatt emelt vád alól felmentette.

Az elsőfokú ítéletet valamennyi vádlott és védő tudomásul vette, míg az ügyész fellebbezést jelentett be az I. r. vádlott terhére, anyagi jogszabálysértés okán vádtól eltérő jogi minősítés miatt, büntetés kiszabása érdekében, a II. r. és III. r. vádlottak terhére pedig felmentésük okán a vádiratban és a módosított vádiratban megállapított tényállás és minősítés megállapítása, bűnösségük kimondása és velük szemben intézkedés alkalmazása érdekében.

A másodfokon eljárt törvényszék, bizonyítás felvételét követően, ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az I. r. vádlott cselekményét 2 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342.§ (1) bekezdés c) pont] minősítette. Ezért - halmazati büntetésül - 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 1.000 Ft-ban állapítva meg. A II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342.§ (1) bekezdés c) pont], amiért 1 év 6 hónapra próbára bocsátotta.

A III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342.§ (1) bekezdés c) pont], ezért - halmazati büntetésül - 450 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 2.000 Ft-ban állapítva meg. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság által megállapított és a törvényszék által kiegészített tényállás lényege a következő.

Az I. r. vádlott és családja működtette a Cs. Iskolát, ehhez kapcsolódóan pedig a P. Kft-t és a T.Kft-t. A P. Kft. tagja volt az I. r. vádlott és férje, néhai P.M., valamint gyermekeik, P.Zs. és P.T., valamint 2009. június 15. napjától P.A. is. A T. Kft.-ben tagsággal rendelkezett haláláig néhai P. M., valamint P.T. és 2004. december 6. napjától P.A..

P.M. elhunyta után a hagyatéka elosztása és a tulajdonviszonyok rendezése kapcsán a családtagok között egyeztetések folytak, mely egyeztetési folyamat eredményeképpen az I. r. vádlott és gyermekei, arra a megegyezésre jutottak, hogy P.A. az édesapja fenti 2 cégben meglévő üzletrészeiből a törvényes öröklés esetére neki járó hányadokról testvérei javára lemond, valamint a meglévő üzletrészeit a P. Kft. vonatkozásában édesanyjának, az I. r. vádlottnak, míg a T. Kft. vonatkozásában testvére P.T. élettársának, a II. r. vádlottnak adja át, cserébe az édesapja 1/2 tulajdonában volt lakóház, udvar, egyéb épület megnevezésű ingatlan tulajdoni hányadát kizárólag ő örökli. Az üzletrész átruházások pénzmozgással nem jártak volna.

A családi megegyezés célja az volt, hogy a cégek működtetésében egyébként részt nem vállaló, állandó pénzzavarral küzdő P.A. viszonylag könnyen pénzzé tehető tulajdonrészhez jusson.

A III. r. vádlott a P. családdal hosszú évek óta nagyon jó viszonyt ápolt, közöttük bizalmi kapcsolat állt fenn. A III. r. vádlott a lefolytatott egyeztetéseket végig figyelemmel kísérte, tekintve, hogy tőle időnként tanácsot kértek, ily módon a családban létrejött - fentiekben részletezett - egyezség lényegét ismerte. A megegyezésnek megfelelően néhai P.M. örökösei a hagyatéki eljárás során osztályos egyezséget kötöttek, és a közjegyző által 2019. március 4. napján meghozott hagyatékátadó végzés szerint az ingatlan 1/2 tulajdonrésze 1/1 arányban P.A részére került átadásra, míg a P. Kft.-ben az örökhagyót megillető 20 %-os üzletrész 1/2 - 1/2 arányban P.T. és P.Zs. részére, a T. Kft.-ben a néhai P.M. megillető 33,333 %-os üzletrész 1/1 arányban P.T. részére került átadásra.

A cégekben P.A. meglévő üzletrészei vonatkozásában 2019. április 25. napjára beszélték meg a családtagok az üzletrész átruházási szerződések aláírását, mely szerződéseket előzőleg a III. r. vádlott készített elő. Aznap a T. Kft. üzletrészeinek átruházására került volna sor elsőként, és a II. r. vádlott - aki egyébként élettársától tudott a családtagok egyezségének részleteiről - meg is jelent a III. r. vádlott irodájában a délelőtti órákban, azonban P.A. nem jelent meg. Tekintve, hogy családi körökben megszokott volt, hogy P.A. az előre megbeszélt időpontokban nem mindig jelenik meg, a II. r. vádlott rövid várakozás után a szerződést elolvasta, majd miután meggyőződött arról, hogy ez megfelel a megbeszélteknek, a szerződést vevőként aláírta. Ezt követően a szerződést a III. r. vádlottnál hátrahagyva távozott az irodából abban a hiszemben, hogy P.A. a másik szerződés aláírása miatt aznap megjelenik majd az irodában. Az üzletrész átruházási szerződésben kikötött 1 millió Ft vételár megfizetésére nem került sor. Mind az I.r., mind a II.r. vádlott tudatában volt a korábbi megbeszélések és magának a szerződésnek az alapján annak, hogy az aláírt és ellenjegyzett szerződéseket a III. r. vádlott a cégbírósághoz be fogja nyújtani a közhiteles nyilvántartásban történő adatmódosítás érdekében. Tisztában voltak azzal is, hogy a III. r. vádlott által megszövegezett, valótlan tartalmú, üzletrész átruházási szerződésnek nevezett okirat tartalma szerint I.r., illetve II. r. vádlottak 300 ezer, illetve 1 millió Ft-ért vásárolta meg P.A.-nak az adott gazdasági társaságban meglévő üzletrészét, azzal, hogy a vételár kifizetésére kézpénzben, a szerződés aláírásával egyidőben történik meg. Mindkét szerződésben rögzítették, hogy az eladó hozzájárul, hogy a vevő az üzletrész átruházás tényét átvezesse a tagjegyzéken, azt bejelentse a Cégbírósághoz, és ezzel kérjék az átruházás cégnyilvántartásban való átvezetését is. Valamint azt is tartalmazta a szerződés, hogy a felek azt elolvasták, és mint ügyleti akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá.

Ugyanaznap a délutáni órákban jelent meg I. r. vádlott, a lánya, P.Zs. társaságában a III. r. vádlott ügyvédi irodájában a P. Kft. üzletrész átruházási szerződésének aláírása céljából, ám P.A. ezen alkalommal sem jelent meg. Az irodából kihangosított telefonon felhívták őt, és abban állapodtak meg vele, hogy édesanyja, az I. r. vádlott mindkét szerződést elviszi neki aláírásra, mindkettejük akkori munkahelyére, majd az I. r. vádlott visszajuttatja azokat a III. r. vádlottnak további ügyintézésre.