Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

1827/B/1991. AB határozat

a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 15. § a) pontja, 16. § a) pontja, 20. § a) pontja, valamint 21. § a) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 15. § a) pontja, 16. § a) pontja, 20. § a) pontja, valamint 21. § a) pontja alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 70/A. §-át, valamint 70/I. §-át sértik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénynek (a továbbiakban: Htv.) azok a rendelkezései, amelyek az építményadó, valamint a telekadó mértékének az építmény, illetőleg a telek területe alapján történő megállapítását szabályozzák.

Ez a szabályozás a beépítetlen telkek esetén lényegesen magasabb adó kivetését teszi lehetővé mint a beépített telkek esetén, mert beépített telkek esetén csak építmény adó megállapítására van mód, és az építmény adó esetén az építmény hasznos alapterülete képezi az adó alapját, míg beépítetlen telkek esetén a telek területe minősül az adó alapjának.

Az indítványozó véleménye az, hogy ez hátrányos vagyoni megkülönböztetést jelent a beépítetlen telkek tulajdonosai rovására és sérti az arányos közteherviselés elvét is mert a szegényeket, akik nem tudták telküket beépíteni hátrányosabban érinti, mint a gazdagokat.

II.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány alaptalan.

1. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nincs tartalmi összefüggés az indítványozó által vitatott jogszabályhelyek és az Alkotmány 70/A. §-ában megfogalmazott jogegyenlőség elve között. Az Alkotmány e rendelkezése csak az azonos szabályozási kör alá vont alanyok közötti olyan alkotmányos indok nélkül tett különbségtételt tilalmazza, amelynek következtében egyes jogalanyok hátrányos helyzetbe kerülnek. A jogegyenlőségnek ugyanazon jogosultság vagy kötelezettség tekintetében kell fennállnia. Az építményadó és a telekadó a helyi adókon belül két különböző adónemet, különböző szabályozási tárgyat jelent.

Így tehát a Htv.-nek azok a rendelkezései, amelyek a két adónemnél különbözőképpen állapítják meg az adó alapját és mértékét, nem érintik az Alkotmány 70/A. §-ában foglaltakat.

2. Nem helytállóak az indítványozónak az Alkotmány 70/I. §-ában foglaltakkal kapcsolatos megállapításai sem.

Az Alkotmány 70/I. §-a szerint minden állampolgár köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. Ez a rendelkezés állampolgári kötelezettségként fogalmazza meg a közteherviselés elvét. A közterhekhez való hozzájárulás mértéke tekintetében egyedül azt a követelményt támasztja, hogy annak meg kell felelnie, arányosnak kell lennie az állampolgárok jövedelmi és vagyoni viszonyaival.

A Htv. az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak megfelelően a helyi adózásnak a kereteit szabályozza. A Htv.-ből a közterhekhez való hozzájárulási kötelezettség, adókötelezettség közvetlenül nem keletkezik. A törvény keretei között az önkormányzat képviselő-testületének joga a helyi adók megállapítása.

Adómegállapítási joga körében az önkormányzatot nagy döntési szabadság illeti meg. Dönt arról, hogy egyáltalán állapít-e meg helyi adót, a törvényben szabályozott helyi adónemek közül melyeket vezet be, a törvényben meghatározott határokon belül megállapítja az adó mértékét, módjában áll az is, hogy a törvényben meghatározott adómentességeken és adókedvezményeken túl további mentességeket, kedvezményeket állapítson meg.

A Htv. 6. § c) pontja alapján az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy "az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - a törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel - megállapítsa". Ennek megfelelően a képviselő-testület az adó mértékét úgy köteles megállapítani, hogy az igazodjon az adózók teherviselő képességéhez.

Mindezeknek megfelelően a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rendelkezései önmagukban nem sértik az Alkotmány 70/I. §-ában megfogalmazott arányos közteherviselés elvét, mert adókötelezettség az adóalanyok számára csak az önkormányzat képviselő-testülete által - a törvény előírásainak figyelembevételével - alkotott rendeletéből származik. Az, hogy valamely helyi adó megállapítása megfelel-e az Alkotmány 70/I. §-ában foglaltaknak, csak konkrétan, a helyi adóról szóló önkormányzati rendelet alapján vizsgálható.

Budapest, 1992. április 21.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró

Tartalomjegyzék