A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.393/2012/4. számú határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 90. §, 2010. évi LVIII. törvény (Ktjt.) 2. §, 8. §] Bírók: Boros Zsuzsanna, Cséffán József, Greskovicsné Bíró Mária

SZEGEDI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

6722 Szeged, Tábor u. 4.

Pf.: 408. Telefon: 06-62-563-400

2.M.393/2012/4. szám

A Szegedi Munkaügyi Bíróság dr. Mészáros Gábor ügyvéd (6721 Szeged, József A. sgt. 4. szám alatti) által képviselt dr. felperes neve... szám alatti lakos felperesnek - dr. Kovács Ágnes jogtanácsos által képviselt alperes nevealperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen felmentés jogellenességének a megállapítása miatt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy az alperes a 2011. május 18. napján kelt Sz01/14-4/2011. számú felmentéssel jogellenesen szüntette meg a felperes kormányzati tisztviselői jogviszonyát.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül

- 2.510.120,- (azaz Kétmillió-ötszáztízezer-százhúsz) forint elmaradt illetményt és ennek 2011. december 1-jétől a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint

- 9 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget (mint átalány kártérítést), azaz 3.906.000,- (azaz Hárommillió-kilencszázhatezer) forintot, továbbá

- 200.000,- (azaz Kétszázezer) forint perköltséget.

A keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

A felmerült eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Szegedi Törvényszékhez. A fellebbezést három példányban a Szegedi Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, vagy ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos.

Ha a fellebbező fél, akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására a tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést a tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S

A felperes 1998. szeptember 01. napjától határozatlan időtartamban köztisztviselői, majd 2010. július 06. napjától kormánytisztviselői jogviszonyban állt alkalmazásban az alperesnél, legutolsó munkaköre törvényességi ellenőrzési és felügyeleti főosztályvezető-helyettes.

A kormánytisztviselői jogviszonya megszűnésének időpontjában az illetménye és az átlagkeresete havi 434.000,- forint volt. A felperes a kormánytisztviselői jogviszonya megszűnését követően, 2011. július 21. napjától 2012. február 15. napjáig 464.880,- forint álláskeresési járadékban részesült.

Magyarország Alkotmánybírósága a 2011. február 15. napján kelt 8/2011. (II. 18.) AB határozatával megállapította, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdése, melynek b) pontja értelmében a kormánytisztviselői jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti, alkotmányellenes, ezért azt 2011. május 31-i hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság határozata a Magyar Közlönyben 2011. február 18. napján közzétételre került.

Az alperes a 2011. május 18. napján kelt Sz01/14-4/2011. számú felmentésével a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján indokolás nélkül két hónap felmentési idő közbeiktatásával 2011. július 20. napi hatállyal megszüntette. A felmentési idő teljes időtartamára a felperest munkavégzési kötelezettsége alól mentesítette.

A felmentés közlésére az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben történt közzétételét követően került sor.

A felperes törvényes határidőn belül, a bírósághoz 2011. június 10. napján érkezett keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, az alperes jogellenesen szüntette meg kormánytisztviselői jogviszonyát. A felperes módosított keresetében kérte

- az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatása mellőzésével az alperes arra kötelezését, hogy fizessen meg a részére 15 napon belül 2011. július 21. napjától 2012. február 15. napjáig terjedő időszakra - havi 434.000,- forintos illetmény és 464.880,- forint álláskeresési járadék figyelembevételével - 2.510.120,- forint elmaradt illetményt, ennek 2011. december 1. napjától járó törvényes kamatát,

- 12 havi illetménynek mint átlagkeresetnek - havi 434.000,- forintos illetmény figyelembevételével - megfelelő átalány kártérítést és

- az alperest perköltség megfizetésére kötelezését azzal, hogy a jogi képviselője az általános forgalmi adó megfizetésére köteles.

A módosított kereseti kérelme indokolásában hivatkozott arra, hogy az alperes az alkotmánybírósági határozat közzétételét követően szüntette meg indokolás nélkül a kormánytisztviselői jogviszonyát, tudomással bírt a felmentés alapjául szolgáló jogszabályhely alkotmányellenességéről, nyilvánvalóan rendeltetésellenesen gyakorolta felmentési jogát.

Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását. Arra hivatkozott, hogy a felperes felmentésére 2011. május 18. napján került sor 2011. július 20-i hatállyal az akkor hatályos jogszabályhely alapján indokolás nélkül. Álláspontja szerint az alperes a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát törvényesen szüntette meg. Az alperes a felperes módosított keresetének összegszerűségét számszakilag nem vitatta.

A bíróság a fenti tényállást a felperes keresetlevele és annak mellékletei és az alperes érdemi ellenkérelme és annak mellékletei alapján állapította meg.

A felperes keresete túlnyomórészt alapos.

A bíróság a 2011. június 20. napján kelt 2.M.388/2011/2. sorszám alatti végzésével a per tárgyalását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztette. Egyidejűleg kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását annak megállapítása végett, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 2011. május 31. napjáig hatályos 8. § (1) bekezdés b) pontja - alkotmányellenességére tekintettel - a Szegedi Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő peres eljárásban, a munkaügyi jogvita elbírálása során nem alkalmazható.

Magyarország Alkotmánybírósága a 2012. július 16. napján kelt III/505/2012. számú határozatával a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alkotmányellenesnek minősített és 2011. május 31. napjával megsemmisített 8. § (1) bekezdésének a Debreceni Munkaügyi Bíróság előtt 4.M.416/2011. szám alatt, valamint e határozat mellékletében felsorolt, folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazásának kizárására irányuló indítványokat elutasította. Az Alkotmánybíróság határozata indokolásában hivatkozott arra, hogy korábban a Kjtv. 8. § (1) bekezdésének alkotmányellenességének alapjaként a jogállamiság - jogbiztonság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez fűződő alapjogot, az emberi méltóság védelméhez főződő jogot, valamint a hatékony bírói védelemhez fűződő jogot jelölte meg.