A Kúria Bfv.1069/2015/10. számú precedensképes határozata terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 331. §, 339. §, 416. §, 424. §, 427. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 314. §, 316. §, 459. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Somogyi Gábor

A határozat elvi tartalma:

A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés elkövetési magatartása a Btk. 314. § (4) bekezdésében felsorolt bűncselekményeknek az (1) bekezdésben írt célzattal való elkövetésének kilátásba helyezése.

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.069/2015/10.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év szeptember hó 22. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által - a terhelt javára - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Balassagyarmati Törvényszék 3.B.218/2014/17. számú ítéletét megváltoztatja:

A terheltet az ellene terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette (Btk. 316. §) miatt emelt vád alól felmenti.

Az eljárás során felmerült 291.692 (kettőszázkilecvenegyezer-hatszázkilencvenkettő) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Balassagyarmati Törvényszék a 2015. április 22-én kihirdetett és 2015. április 24-én jogerőre emelkedett 3.B.218/2014/17. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettében (2012. évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. - 316. §), és ezért - mint visszaesőt - 2 évi szabadságvesztésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás lényege a következő:

A terhelt disszociális személyiségzavarban szenved, azonban a cselekmény elkövetésekor sem ennek folytán, sem más okból nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely korlátozta vagy képtelenné tette volna cselekménye következményeinek felismerésében és abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

A terhelt hosszabb ideje rossz viszonyban volt R. J.-vel és családjával. A terhelt a konfliktusok miatti elkeseredésében 2014. április 19-i keltezéssel levelet diktált a Salgótarjáni Nyomozó Ügyészségnek, melyet élettársa írt le. A levélben személy elleni erőszakos és lőfegyverrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetésével fenyegetve arra kívánta rávenni az említett állami szervet, hogy segítsenek a R. J. családjával fennálló konfliktusát megoldani.

A levél rögzíti egy előző nap történt konfliktus leírását, mely szerint a terheltet ismét életveszélyes fenyegetés érte az ellenérdekű fél részéről, a kihívott rendőrök pedig nem tettek semmit. A levél tartalmazza, hogy a terhelt elkeseredett lelkiállapotban van és kéri, hogy az ügyészek jöjjenek érte, segítsenek neki. A levél ezt követően az alábbiakat tartalmazza:

"Hogyha azt veszem észre hogy maguk sem segítenek nekem akor majd én segítek magamon úgy fogom magam megvédeni hogy egy kis falúban van egy ismerősöm, annak az ingatlan keritet udvarón el van rejtve egy sörétes puska azt én elhozom és meggyilkolom vele időseb R. J.-t és annak családját és a hamis tanúkat hogyha kel, végzek a három kiskorú gyerekemmel is és asztán öngyilkos leszek. hogy ha az ügyész urak segítenek nekem akor én információként megmutatom maguknak a puskát, egyébként már nem bírom továb nagyon sokat idegeskedek R. J. mijat mert mindig mijatta kel a Rendőrségre járkálnom. Kérem vegyék figyelembe amit a levélben mondtak, mert én nem vicelek hogy ha meg kel halnom akor még ma meghalok ha kel én jeleztem maguknak hogy segícsenek ha nem segítenek akor már késő lesz".

A levél tartalmazza a keltezést dátummal és a terhelt aláírását, valamint személyi igazolványa számának feltüntetését. A terhelt R. községben postai küldeményként feladta a Salgótarjáni Nyomozó Ügyészség részére.

A levél nyomán az ügyészség 2014. május 5-én feljelentést tett a Nógrád Megyei Rendőrkapitányságon.

Valójában sem a terhelt, sem a levélben említett ismerőse nem rendelkezett sem sörétes puskával, sem más lőfegyverrel, a levélben írt fenyegetések valóra váltására ténylegesen nem volt lehetősége.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség BF.1064/2015/1. szám alatt, a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból, a terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

Ennek indokai szerint a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A terhelt terhére rótt cselekmény elkövetési magatartása a terrorcselekmény (Btk. 314. §) elkövetésével való fenyegetés. Az ügyész - a Btk. 316. §-ának szövegezésére tekintettel - e bűncselekmény tényállási elemeinek részletes elemzésével fejtette ki, hogy álláspontja szerint a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés megállapítását csak olyan magatartás alapozhatja meg, amely a törvényhely (4) bekezdésében felsorolt valamely bűncselekmény elkövetését az (1) bekezdésben meghatározott valamelyik célzattal - jelen esetben az állami szerv valaminek a tevésére, nem tevésére vagy tűrésére kényszerítése érdekében - helyezi kilátásba.

Fenyegetés fogalma alatt más személyhez címzett komoly, konkrét kijelentést kell érteni, amellyel az elkövető egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy ő vagy más személy bűncselekményt kíván elkövetni.

A kényszerítéshez megkívánt fenyegetés pedig a Btk. 459. § (1) bekezdés 7. pontja szerint olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, ami alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

Az ügyészi álláspont szerint nem akadálya a bűncselekmény megállapításának, ha az állami szerv fenyegetése jogszerű intézkedés kikényszerítésére irányul. A hangsúly azon van, hogy az adott ügyben megvannak-e a jogszabályi feltételei a hatóságok befolyástól mentes, a jogszabályokkal összhangban álló és indokolt eljárásához, illetve intézkedéséhez.

Jelen esetben a terhelt olyan helyzetben kérte a nyomozó ügyészség segítségét, amikor úgy érezte, hogy saját magának és családjának az élete és testi épsége került veszélybe egy általa kezdeményezett hatósági eljárás következtében, a feljelentett család részéről. E helyzetből más kiutat pedig nem látott, mint az ügyészség segítségének kérése.

Az indítvány szerint a terhelt levele valamennyi elemében segítségkérésre irányul, és nem fogalmaz meg olyan igényt, ami az állami szerv jogtalan intézkedésének kikényszerítésére irányuló célzat megállapítására lenne alkalmas. A jogerős ítéleti tényállásban leírt cselekmény, illetve a terhelt által írt levél tartalma nem éri el a társadalomra veszélyesség azon szintjét, amelyet a jogalkotó a Btk. 316. §-a szerinti bűncselekmény büntetendővé nyilvánításához megkíván, nem volt alkalmas a nyomozó hatóság ügyészeinek komoly megfélemlítésére.