A Kúria Köf.5032/2017/4. számú precedensképes határozata közösségi együttélés szabályairól szóló önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálata tárgyában. Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Horváth Tamás

A határozat elvi tartalma:

A különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó helyi szabályozásnak egységesnek kell lennie a normavilágosság és a szabályozás egyértelműsége okán

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5032/2017/4.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó: Alapvető Jogok Biztosa

(1051 Budapest, Nádor u. 22.)

Az érintett önkormányzat: Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testülete

(8237 Tihany, Kossuth L. u. 12.)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Herczeg Attila ügyvéd

Az ügy tárgya: Közösségi együttélés szabályairól szóló önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testülete közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 13/2013. (VII. 4.) számú önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdése, valamint 4/A. §-a törvénysértő, és ezért azokat megsemmisíti;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy a határozat közzétételére - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az Alapvető Jogok Biztosánál beadványozó, a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 13/2013. (VII.4.) számú önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) a "jogellenesen végzett különleges személyszállító szolgáltatás" rendelkezéseit sérelmezte. A panaszos álláspontja szerint aggályos, hogy a különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett személyszállítási szolgáltatás feltételeiről, a kisvonat várakozó helyek létesítésének és igénybevételének rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályainak megszegését az önkormányzat a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartásnak jelöli meg, ezt ekként szankcionálja, és így akár 2.000.000 Ft-ig terjedő bírsággal is sújtható az üzemben tartó. A panaszos e körben arra is hivatkozott, hogy a kisvonat lassú járműnek minősül, és ha érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezik, közúti forgalomban részt vehet, természetesen a közúti szabályok betartása mellett. Ha ezt megszegik, közúti szabálysértést követnek el, így a közösségi együttélés rendeletben előírt szankció többes, és egyúttal tiltott szankcionáláshoz is vezethet.

[2] A panasz alapján az Alapvető Jogok Biztosa vizsgálatot indított és megkereste Tihany Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) polgármesterét, valamint a Veszprém Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját.

[3] A megkeresésre válaszolva a polgármester azt a tájékoztatást adta, hogy a 2005. évtől mindösszesen 3 db kisvonat közlekedett Tihany község önkormányzati területén, az önkormányzat által kialakított megállóhelyeket használva. 2008-ban azonban az egyik kisvonatos cég egy újabb kisvonatot is beállított, így akkor már 4 kisvonat közlekedett Tihany területén. Az önkormányzat annak érdekében, hogy "a rendet helyreállítsa", közterület használat engedélyezésével kapcsolatos rendeletét akként módosította, hogy a kisvonatos személyszállítást engedély megadásához kötötte, pályáztatta. A települést néző kisvonatok száma maximalizálva lett a rendeletben, ennek érdekében Tihany község közigazgatási területére - pályázat útján - 3 kisvonat kaphat közterület használati engedélyt, tekintettel arra, hogy a közúti közlekedésben ennél nagyobb számban részt vevő kisvonat indokolatlanul és jelentősen korlátozná a település közlekedését. Ezt szakértői vélemény is alátámasztja. A kisvonatok az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott, a közút kezelője által engedélyezett útvonalon közlekednek. A kisvonat várakozóhelyek határozott idejű használatára pedig az önkormányzat szintén nyílt pályázatot írt ki és a pályázaton nyert ajánlattevőkkel a közterületi-használati megállapodás megkötésére került sor, a nyertes ajánlattevők a szerződés értelmében 3 millió forint közterület-használati díjat fizetnek az önkormányzatnak.

[4] A polgármester tájékoztatása szerint a pályázatból kizárt, korábban kisvonatot működtető cég évek óta a szabályokat felrúgva továbbra is személyszállítási tevékenységet végez Tihany község területén. A település számára problémát jelent ez, a közlekedés-biztonsági kockázatok miatt is. Az érvényes közterületi-használati engedéllyel nem rendelkező kisvonatos vállalkozás folyamatos jogsértés keretében a közterületi-használati engedélyhez kötött tevékenységet jogellenesen, engedély nélkül és a kijelölt megállóhelyek igénybevétele nélkül végzi úgy, hogy a település közútjai forgalmát - különösen nyáron - akadályozza, illetve időnként ellehetetleníti. Az engedéllyel rendelkező szolgáltatók több esetben is aggályukat fejezték ki, hogy míg ők az önkormányzatnak kifizetett közterület-használati díj ellenében végzik a tevékenységüket, addig más, minden jogszabályi előírást felrúgva végezheti ugyanezt a tevékenységet.

[5] A Veszprém Megyei Kormányhivatal arról tájékoztatta az indítványozót, hogy a jogellenesen, balesetveszélyesen közlekedő vállalkozások hatékony szankcionálása érdekében a Képviselő-testület által módosított Ör. alapján valóban lehetőség van a jogellenesen különleges személyszállítást végző járművezetővel szemben 200.000 Ft, az üzembentartóval szemben 2 millió forint közigazgatási bírság kiszabására. A kormányhivatal álláspontja szerint az Ör. szabályozása összhangban áll a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) előírásaival.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[6] Az indítványozó Alapvető Jogok Biztosa az Ör. más jogszabállyal való összhangjának vizsgálatát kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál és kérte, hogy a Kúria semmisítse meg az Ör. 1. § (4) bekezdését és 4/A. §-át. A 4/A. § (1), (2) és (3) bekezdését még külön további indokokra hivatkozással is törvénysértőnek tartotta. Összességében kérte az Ör. 1. § (4) bekezdés és 4/A. § egészének a megsemmisítését.