ÍH 2018.67 A HATÁROZOTT KERESETI KÉRELEM ELŐADÁSÁNAK SZEMPONTJAI VAGYLAGOS KERESETHALMAZAT ESETÉN

A felperesnek vagylagos keresethalmazat előterjesztése esetén nem kell megjelölnie a keresetek egymáshoz való viszonyát és az elbírálás általa kért sorrendjét. Vagylagos keresethalmazat akkor áll fenn, ha az egyes kérelmek egyenrangúak, de egymást kizárják; a bíróság bármelyik kérelmet teljesítheti, azonban ha az egyik kérelmet elbírálta, akkor a további kérelem (kérelmek) teljesítése iránt a fél újból már nem fordulhat bírósághoz.

Eshetőleges keresethalmazat ezzel szemben akkor áll fenn, ha az egymással nem egyenrangú keresetek teljesítése egymástól függ, és az egyik kereset teljesítésének szükségszerű feltétele a másik kereset elutasítása. Ebben az esetben a keresetek egymáshoz való viszonyának és az elbírálás sorrendjének a megjelölése törvényi kötelezettség.

A civil szervezet jogszerű működésének helyreállítása érdekében a törvényi rendelkezések az alkalmazásra kerülő intézkedések meghatározását a perbíróság mérlegelési körébe utalják, ezért megfelel a határozottság követelményének, ha a felperes az intézkedések alkalmazása végett vagylagos keresethalmazatot ad elő Alkalmazott jogszabályok: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 170. § (2) bekezdés a) pontja, 170. § (4) bekezdése; a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 46/A. §, 46/B. §.

A felperes az elsőfokú bíróságra 2018. január 10-én érkezett keresetlevelében az alperesi egyesület nyilvántartásba vételi végzésének az alapszabály keltére vonatkozó részében, az ítéletben megállapított időponttal történő hatályon kívül helyezését, és a létesítő okirat meghatározott pontja érvénytelenségének részleges megállapítását, valamint a nyilvántartó bíróságnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 46/A. § (6) bekezdésében foglalt intézkedések megtétele végett történő megkeresését kérte. Abban az esetben, ha az alperes az érvénytelenségi okot az eljárás során az alapszabály módosításával kiküszöböli, úgy kérte, hogy a bíróság az alapszabályt a keresetlevélben meghatározott időpontra visszamenőleges hatállyal nyilvánítsa érvényessé, szükség szerint a Cnytv. 46/A. § (6) bekezdése szerint járjon el.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a keresetlevél nem felelt meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 170. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, annak alapossága esetén a kereseti kérelemmel egyező tartalmú ítéleti rendelkező rész nem hozható, mivel a felperes keresetlevele nem tartalmazott pontos időpontot a végzés hatályon kívül helyezésére vonatkozóan, és a felperes nem jelölte meg azt sem pontosan, hogy a Cnytv. 46/A. § (6) bekezdése szerinti eljárásban milyen intézkedést kér. Hiányolta azt is, hogy a Pp. 170. § (4) bekezdése ellenére a felperes nem jelölte meg a keresethalmazatot alkotó kereseti kérelmek egymáshoz való viszonyát, az egymással eshetőleges viszonyban álló keresetek esetén az elbírálás kért sorrendjét.

Mindezen hiányokra tekintettel az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján - mellőzve hiánypótlási felhívás kiadását - visszautasította.

A felperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását, és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.

A fellebbezési érvelése szerint a keresetlevélben feltüntette a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmét, mivel konkrétan megjelölte, hogy a nyilvántartásba vételi végzést támadja. A keresetlevélben megjelölt jogszabályokra hivatkozással elsődlegesen azt kérte - mivel a Cnytv. 46/B. § (1) bekezdése csak erre ad lehetőséget -, hogy a bíróság hívja fel az alperest, hogy gondoskodjon az alapszabálya meghatározott rendelkezése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:69. § (1) bekezdésével összhangban álló, az egyesület közgyűlése általi módosításáról. Kifejtette, hogy mivel az alperes magatartásától függ az, hogy eleget tesz-e a bíróság felhívásában foglaltaknak, ezért a kereseti kérelmében nem állíthatott fel az elsőfokú bíróság által hiányolt sorrendet a kérelmei vonatkozásában, mivel annak meghatározása egymást kizáró események függvénye. Ezért a keresetében meghatározta azt is, hogy mi a teendő abban az esetben, ha az alperes nem tesz eleget a bíróság felhívásában foglaltaknak, meghatározta, hogy ebben az esetben a végzés mely adatának a hatályon kívül helyezését, és a létesítő okirat konkrétan melyik rendelkezésének a - részleges - érvénytelenné nyilvánítását kéri a bíróságtól. A Cnytv. nem határoz meg pontos időpontot erre vonatkozóan, ezért a bíróságnak azt az ítéletében a per összes adatát mérlegelve, saját hatáskörében eljárva kell meghatároznia. A keresetlevélben szó szerint ezt indítványozta.

Kifejtette, hogy abban az esetben, ha az alperes közgyűlése a per során eleget tesz az alapszabály módosításával kapcsolatos kötelezettségének, akkor vitathatatlanul nincs szükség a Cnytv. 46/B. § (3) bekezdésében írtak alkalmazására. A felperes erre az esetre is határozott indítványt tett: megjelölte, hogy a bíróság az alapszabályt mely időpontra visszamenőleges hatállyal nyilvánítsa érvényessé. Hangsúlyozta, hogy a felperes a kereset benyújtásának időpontjában nem tudta ennél pontosabban meghatározni a keresetek elbírálásának a sorrendjét, mivel jövőbeni bizonytalan esemény bekövetkezésétől vagy elmaradástól függ az, hogy a Cnytv. 46/B. § (3) vagy (5) bekezdését kell-e alkalmazni.

Utalt arra, hogy a Cnytv. 46/A. § (6) bekezdése a perbíróság megkeresése alapján alternatív megoldási lehetőségeket kínál fel a nyilvántartást vezető bíróság számára, ezért a felperes arra sem tudott indítványt tenni, hogy a Cnytv. 46/A. § (6) bekezdésében felsorolt intézkedések közül az alperes eljárási cselekményei függvényében melyik megtételére lesz szükség.

Álláspontja szerint a tőle elvárható legnagyobb pontossággal megjelölte a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontjában előírt azon adatokat, amelyek már a keresetindítás időpontjában a rendelkezésére álltak, és a vonatkozó jogszabályi keretek között csupán az alperes jövőbeli magatartásának függvényében hivatkozhatott az egymást kizáró intézkedések alkalmazásának a szükségességére.

Állította, hogy a keresetek elbírálásának az általa kért sorrendje is megállapítható volt, mivel elsődlegesen az érvénytelenségi ok bíróság általi kiküszöbölését, másodlagosan pedig - szükség szerint - a Cnytv. 46/B. § (3) vagy (5) bekezdésének az alkalmazását kérte.