A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40151/2017/5. számú határozata taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 239. §, 254. §] Bírók: Bleier Judit, Koday Zsuzsanna, Pusztai Anita

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41341/2016/9., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40151/2017/5.*

***********

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Weinzierl Tamás ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Kratochwill György ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Főváros i Törvényszék 2017. január 2-án kelt 38.G.41.341/2016/9. számú ítélete ellen az alperes 10. sorszámú fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a 2016. április 1-jén érkezett keresetében az alperes 2016. március 2-án tartott taggyűlésén a 2. napirendi pont keretében meghozott annak a határozatnak a hatályon kívül helyezését kérte, amely szerint az alperes kifizetéseket nem fog teljesíteni a felperesnek a tagkizárási per jogerős elbírálásáig.

A keresetét azzal indokolta, hogy a taggyűlési határozat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:17. § (6) bekezdésébe és a 3:190. § (2) bekezdésébe ütközik, mert a taggyűlési meghívóban nem szerepelt olyan napirendi pont, amely alapján a támadott határozatot meg lehetett volna hozni és a taggyűlésen sem volt valamennyi tag jelen. Álláspontja szerint a határozat tartalmában is jogszabálysértő, mert az a Ptk. 3:108. § (3) bekezdésébe ütközik.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Védekezésében előadta, hogy a keresettel támadott határozat nem önálló, nem új napirendi pontnak minősül, hanem azt a 2. napirendi pont folyományaként tárgyalta a taggyűlés, ezért jogszerűen hozta meg a határozatot.

Kifejtette, hogy a határozat tartalma sem jogszabálysértő, mert a taggyűlés nem azt tette vitássá, hogy a felperest megilleti-e a tagsági jogviszonya alapján bármilyen jövőbeni kifizetés, hanem azt kívánta biztosítani, hogy a tagkizárás alapjául szolgáló magatartással okozott kár megtérítésére legyen fedezet.

Az elsőfokú bíróság a 2017. január 2-án kelt 38.G.41.341/2016/9. számú ítéletével az alperes 2016. március 2. napján tartott taggyűlése 2. napirendi pontjában hozott határozatát, amely szerint: "a Társaság a kizárásra irányuló kereset jogerős elbírálásáig a H. Kft-t a tagsági jogviszonya alapján megillető, jövőben esedékes kifizetéseket nem teljesíti" hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 66.000 forint perköltséget.

Az ítélete indokolásában idézte a Ptk. 3:35. §-át, a 3:17. § (1), (3) és (6) bekezdését, a 3:190. § (2) bekezdését, a 3:108. § (3) bekezdését, és abból indult ki, hogy a meghívó szerinti napirendi pontok (1. a társasági szerződés megfeleltetése a 2013. évi V. törvény rendelkezéseinek, 2. tájékoztatás a Fővárosi Törvényszék előtt a H. Kft. kizárására irányuló 37.G.42.025/2015. számú per státuszáról és a perben tett érdemi nyilatkozatok tartalmáról, 3. egyebek) kiegészítésére tagi javaslat a taggyűlést megelőzően nem érkezett. Megállapította, hogy a taggyűlésen a P.és P. K. Kft. tag részéről felvetett javaslat, amely szerint mindaddig, amíg a kizárás ügyében nem születik jogerős határozat, addig a társaság a H. Kft. részére ne teljesítsen semmilyen, a tagsági viszonyhoz kapcsolódó, jövőben esedékes kifizetést, a napirendi pont kiegészítésére tett javaslatnak tekinthető, mert a taggyűlési meghívó 2. napirendi pontja nem tartalmazott arra utalást, megfogalmazást, a szavak általános értelmében határozati javaslatot, hogy a taggyűlésnek abban kellett volna döntést hozni, hogy a felperest a tagsági jogviszonya fennállásáig megillető jogot elvonja vagy korlátozza. A napirendi pont kiegészítésére tett javaslat kérdésében érvényes határozat nem volt hozható, mert a taggyűlésen - a jelenléti ív szerint - nem volt jelen az alperes minden tagja.

Az elsőfokú bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy a Ptk. a határozathozatalra vonatkozóan olyan formai és tartalmi követelményeket támaszt, amelyek minden tag számára lehetővé teszik, hogy a taggyűlésre érdemben felkészülhessen és a megtárgyalandó napirendi pontokban érdemben állást foglalhasson szavazatával. Mindezekre figyelemmel megállapította, hogy a 2. napirendi pont keretében meghozott, keresettel támadott határozat az idézett jogszabályokba ütközik, és alaptalannak találta az alperes hivatkozását, amely szerint a keresettel támadott határozatot a 2. napirendi pont folyományaként szabályszerűen hozta meg a taggyűlés.

Kifejtette, hogy a nyereségből való részesedés a társasági jogszabályok szerint az arra vonatkozó döntés esetén kifizetést jelent és a társaság tagja mindaddig jogosult a társaság nyereségéből részesedni, amíg tagsági jogviszonya fennáll, függetlenül attól, hogy a tagsági jogok gyakorlását esetlegesen a bíróság az ellene indított tagkizárás iránti perben felfüggeszti-e vagy sem.

A pervesztes alperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felperes perköltségének megfizetésére, amely a felperes által lerótt 36.000 forint eljárási illetékből és a felperesi jogi képviselő a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: R) szerint mérlegeléssel - a felperes kérelmének megfelelően áfa nélkül - megállapított 30.000 forint ügyvédi munkadíjából állt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával a kereset elutasítását és felperes első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését kérte.

Hangsúlyozta, hogy amennyiben a napirendi pont megvitatásához kapcsolódóan, arra épülve kerül sor határozati javaslat megfogalmazására és határozat meghozatalára, azzal szemben az önálló meghirdetés elmaradása nem lehet a határozat meghozatalát gátló formai kifogás.

A meghirdetett taggyűlési napirend 2. pontja a tagkizárás iránti per pillanatnyi állásáról szólt és ehhez a kérdéshez tartalmilag kapcsolódott a P. és P. K. Kft. felvetése, hogy a társaságnak okozott kár megtérítése érdekében célszerű volna, hogy a perben érvényesített igény jogerős elbírálásáig a felperesnek a tagsági joga alapján a társaság által teljesítendő kifizetés ne kerüljön kifizetésre annak érdekében, hogy a társaság követeléseit legyen mivel szemben beszámítás útján rendezni. A P. és P. K. Kft. felvetése nem minősül sem új napirendi pontnak, sem olyan mértékű kiegészítésnek, amely indokolttá tenné a kiegészítés új napirendi pontként történő tárgyalását.

Kifejtette, hogy az 1930. évi V. törvénycikk és az annak alapján kialakult bírói gyakorlat is következetesen szem előtt tartotta a taggyűlés összehívásával és a taggyűlési határozathozatal rendjével kapcsolatos követelmények szabályozásánál azokat a szempontokat, amelyeket az új Ptk. is figyelembe vett, hogy az összehívott taggyűlés mindazokban a kérdésekben hozhasson határozatot, amely kérdések a meghirdetett napirendi pont megvitatása keretében merülnek fel, azaz elismerte a folyomány intézményét.