42/2001. (X. 30.) AB határozat

Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzatának a XI. kerületi önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 13/1994. (V. 4.) rendelete felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság Önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzatának a XI. kerületi önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 13/1994. (V. 4.) rendelete 20/A. § (5) bekezdése törvényellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője - mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a XI. kerületi önkormányzat képviselő-testülete nem értett egyet - az Alkotmánybírósághoz benyújtott kezdeményezésében Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzatának a XI. kerületi önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 13/1994. (V. 4.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 20/A. § (5) bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.

Álláspontja szerint az Ör. kifogásolt szabályozása ellentétes a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a. továbbiakban: Lt.) 29. § (1) bekezdésével, mivel kizárja a nyugdíjasházi lakás bérleti jogának cseréjét. Az indítványozó úgy vélte, hogy az Ör. - az említett törvénysértés miatt - az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe is ütközik.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi előírásokra alapozta:

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet.

Az Lt. több tárgykörben is rendeletalkotási felhatalmazást állapít meg az önkormányzat képviselő-testülete számára.

Az Lt. 1. § (1) bekezdése előírja: "A törvény hatálya kiterjed minden lakásra - ideértve a nyugdíjasházban, garzonházban lévő lakást, a szobabérlők házában lévő lakrészt, és a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre."

Az Lt. 29. § (1) bekezdése megállapítja: "A bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulásával elcserélheti. A csereszerződést írásba kell foglalni." Az Lt. 29. § (2) bekezdése kimondja: "Önkormányzati rendelet meghatározhatja, hogy önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető." Az Ör. 20/A. §-ának a kezdeményezéssel támadott (5) bekezdése így rendelkezik: "A nyugdíjasházi lakás bérleti joga nem cserélhető."

III.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt megalapozott:

Az Alkotmánybíróság már több határozatában, elvi jelleggel a 3/1999. (III. 24.) AB határozatban értelmezte a helyi önkormányzatnak a lakásbérleti jogviszonyok szabályozására irányuló rendeletalkotási hatásköre tartalmát, e hatáskör gyakorlásának alkotmányos kereteit. Az Alkotmánybíróság - álláspontja kialakításakor - abból indult ki, hogy a helyi önkormányzat szabályozási jogkörét kizárólag az Lt. keretei között gyakorolhatja. Az Lt. szabályozási módszerére ugyanis "az a jellemző, hogy nem általános felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak a tulajdonában álló lakásokkal kapcsolatos lakásbérleti jogviszonyok tartalmának szabályozására, hanem konkrétan meghatározza azokat a lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos szabályozási tárgyakat, amelyekre nézve az önkormányzat rendeletében rendelkezhet". (ABH 1999. 375., 377-378.)

Az Lt. 29. § idézett (1) bekezdése szövegéből kitűnik, hogy a bérbeadó hozzájárulásával a bérlő elcserélheti a lakást. Mivel az Lt. ugyancsak említett 1. § (1) bekezdésének megfelelően e törvény rendelkezéseit a nyugdíjasházban lévő lakásra nézve is alkalmazni kell, az önkormányzatnak nincs hatásköre arra, hogy az ilyen lakásokat illetően - rendeletében - kizárja a lakás cseréjének lehetőségét.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 20/A. § (5) bekezdése törvénysértő, mivel a XI. kerületi önkormányzat e rendelet megalkotása során túllépte jogalkotó hatáskörének kereteit. Az Alkotmánybíróság ezért ezt az előírást a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság e határozatának közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 640/H/2001.