BH 1988.6.180 A fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának következményei a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatban [Ptk. 203. § (1) és (2) bek.].

A felperes és az I. r. alperes 1978-ban kötöttek házasságot. Életközösségük alatt az I. r. alperes különvagyoni - Eger, V. utca 13. számú - ingatlanán értéknövelő beruházást (bővítést, korszerűsítést és felújítást) végeztek, s ingó vagyont is szereztek. A bíróság a házasságot 1983-ban felbontotta, és a házastársi közös lakás használatát megosztotta. Utóbb a felperes az I. r. alperes magatartása miatt a lakást kénytelen volt elhagyni, s albérletbe, majd családi körülményei miatt Pécsre költözött. Az I. r. alperes az ingatlan tulajdonjogát 1984. február 20-án kelt adásvételi szerződéssel leányára, a II. r. alperesre átruházta.

A felperes a módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a perbeli ingatlan 90/856 tulajdoni illetőségét értéknövelő beruházás folytán megszerezte. Annak megállapítását is kérte, hogy az alpereseknek az ingatlan adásvételére kötött szerződése vele szemben hatálytalan, s ehhez képest a bíróság az alpereseket házastársi közös szerzés jogcímén történt tulajdonjoga alapján az említett tulajdoni illetőség ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének tűrésére kötelezze, továbbá a közös tulajdont megváltással szüntesse meg, az ingóságokat ossza meg, végül az I. r. alperes azon a címen, hogy őt (felperest) a lakás használatában jogellenesen megakadályozta s ezzel neki kárt okozott, e kár megtérítésére is kötelezze.

Az I. r. alperes a kereset teljesítését a kártérítési követelést kivéve nem ellenezte, s hajlandó volt a felperest illető tulajdoni igény ellenértékének részletekben való megfizetésére. Tagadta, hogy a felperest az ingatlan használatában akadályozta, s ezzel a felperesnek kárt okozott; hajlandónak mutatkozott a felperes részére az ingatlan további használatát biztosítani.

A II. r. alperes a kereset elutasítását azon a címen kérte, hogy az ingatlan tulajdonjogát jóhiszeműen szerezte meg, ő tehát a felperesnek nem tartozik. Nem ellenezte, hogy a felperes az ingatlant továbbra is használja.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása után hozott ítéletével megállapította, hogy az alpereseknek a perbeli ingatlan adásvételére kötött szerződése a felperessel szemben hatálytalan. Megállapította továbbá, hogy a felperes az ingatlan 80/356 részére házastársi közös szerzés jogcímén tulajdonjogot szerzett, majd ezt az illetőséget 80 000 forint megváltási ár 15 nap alatti megfizetése ellenében a II. r. alperes tulajdonába adta, az ingó vagyont 1850 forint értékkülönbözet megállapításával a felperesnek juttatta, az I. r. alperest a felperes javára 31 200 forint kártérítés 15 nap alatti megfizetésére kötelezte oly módon, hogy ebbe az összegbe a felperes 1850 forintos pénzbeni marasztalását beszámíthatja. Végül az alpereseket perköltségben is marasztalta.

Ítéletének indokolásában a bíróság az alperesek ingatlanátruházási szerződésével összefüggésben - egyebek mellett - kifejtette, hogy az alperesek az ingatlan adásvételi szerződéssel a felperes kielégítési alapját kívánták elvonni, a szerződés ezért a felperessel szemben a Ptk. 203. §-ának (1) bekezdése értelmében hatálytalan. Az értéknövelő beruházás értékét, illetőleg a felperes ezzel összefüggő tulajdoni igényét a szakértői véleményre alapítottan állapította meg, s a II. r. alperest ennek megfelelően marasztalta.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta: mellőzte a II. r. alperesnek a 80 000 forint megfizetésére való kötelezését, a felperesnek a közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetét elutasította, és rendelkezett az ingatlan tulajdonváltozásának bejegyzése felől, végül döntött a perköltség arányos viselése tekintetében.