A Kúria Kfv.37817/2012/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1988. évi I. törvény (Kkt.) 21. §, 48. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 26. §] Bírók: Bögös Fruzsina, Fehérné dr. Tóth Kincső, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

A közigazgatási bírság kiszabását kellően alátámasztja a hiteles mérőműszerekkel készült fényképfelvétel, amelyet az arra felhatalmazott személy készített.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.37.817/2012/3. szám

A Kúria a Dr. Bíró Ügyvédi Iroda (dr. Bíró J. Judit ügyvéd, fél címe 1) által képviselt felperes neve(fél címe 1) felperesnek a dr. ... jogi főelőadó által képviselt Budapest Rendőrfőkapitánya (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) alperes ellen közigazgatási bírság ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Törvényszék 2012. szeptember 21. napján kelt 19.K.33.607/2011/19. számú a felperes által 20. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 19.K.33.607/2011/19. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s:

A Budapesti Rendőr-főkapitány, mint elsőfokú hatóság sebességmérést végzett és ennek során megállapította, hogy a felperes 2010. október 1. napján 11.37 órakor az általa üzemben tartott ... frsz-ú járművel az M1 autópálya 86+900 méterszelvényénél az 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 26.§ (1) bekezdés a/ pontját megszegve a megengedett 130 km/óra sebesség helyett 182 km/órás sebességgel haladt. A járműről 6 db fényképfelvétel készült.

Az elsőfokú hatóság 2010. október 29. napján kelt, 21000/00584563/2/2010.ált. számú határozatával a felperest, mint a fenti jármű üzemben tartóját a sebesség túllépése miatt az 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21-21/A. §-ai, és 48.§ (5) bekezdése alapján 45.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság, az alperes 2011. január 3. napján kelt, 21000/00584563/6/2010.ált. számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta.

A felperes keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú hatóság nem követett el mulasztást a felperes iratbetekintési joga kapcsán, mivel megállapítható az iratokból, hogy e lehetőségről a felperest a hatóság tájékoztatta, illetőleg nem akadályozta azt. Az a körülmény, hogy a felperes e jogával nem élt, a hatóságnak nem felróható, az iratanyag részét képező bizonyítékok megküldése pedig a hatóságnak nem kötelessége.

A mérőkészülék hitelesítési bizonyítvánnyal rendelkezett, a felvételeket arra jogosított személy készítette. Ezen túlmenően a készüléknek - szemben a felperes állításával - nem kellett megfelelnie a 11/2008.(IV.30.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM r.) 3.§ (1) bekezdésében előírt követelményeknek, figyelemmel a 6.§ (1) bekezdésében foglaltakra. A mérőműszer ugyanis 2008. május 1. napja előtt került használatba vételre, így a GKM r. előírásai a hatályba léptető rendelkezések alapján erre a műszerre nem alkalmazhatóak. A felperes tehát nem tudta az eljárásjogi jogsértéseket alátámasztani, ezen okból a határozat hatályon kívül helyezése nem indokolt.

Megállapította a bíróság azt is, hogy a felperes nem tudta cáfolni a szabályszegés tényét, azt hogy a megjelölt időben és helyen nem lépte át a megengedett sebességhatárt. Az a hivatkozása, hogy a döntést megalapozó bizonyíték bizonyításra alkalmatlan, ezáltal a hatósági határozat megalapozatlan, a fentiek szerint nem helytálló.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte az ítélet hatályon kívül helyezését a közigazgatási határozatokra kiterjedően, annak megállapításával, hogy a közigazgatási eljárást meg kellett volna szüntetni. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Kkt. 21.§ (3) bekezdését és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§ (5) bekezdését. A felperes előadta, hogy szerinte a fényképfelvételekből nem lehet megállapítani a szabályszegés tényét. Kifejtette, hogy a közigazgatási bírság csak kötött bizonyítással lefolytatott eljárás eredményeként szabható ki. A kötött bizonyítás a felperes véleménye szerint azt jelenti, hogy a döntést ebben az esetben egyetlen bizonyítékra alapíthatja a hatóság, amely nem más, mint a jogszabály szerinti technikai eszközzel készített felvétel. A tényállás megállapításánál más bizonyíték, mint például a települési napló nem vehető figyelembe.