BH 1996.1.11 I. A tiltott szerencsejáték szervezője - vagyis az, aki a szerencsejátékot irányítja, és másokat az abban való részvételre rábír vagy rábírni törekszik - akkor is megvalósítja a bűncselekményt, ha ő maga személyesen nem vesz részt a játékban [Btk. 267. § 1991. évi XXXIV. tv. 1. § és 37. § 14. pont].

II. A tiltott szerencsejáték szervezése rendszeres, ha az elkövető a tényállásszerű magatartást többször fejti ki, amely természetes egység, ezért a folytatólagosság megállapítása kizárt [Btk. 267. §, 12. § (2) bek.].

A városi bíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett tiltott szerencsejáték szervezésének vétségében mondotta ki bűnösnek, ezért őt mint többszörös visszaesőt főbüntetésül 4 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül pedig 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte; a legutóbbi szabadságvesztése kapcsán alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette, és kimondotta, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet ellen a vádlott és a védője kizárólag enyhítés érdekében fellebbezett. A védő a másodfokú tárgyaláson hangoztatta, hogy a vádlott maga és családja megélhetésének biztosítása végett - szinte gazdasági szükségszerűségből - követte el cselekményeit.

A megyei főügyészség átiratában az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A megyei bíróság a vétségi eljárás szabályai szerint vizsgálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét és eljárását.

A városi bíróság által megállapított - a vádlott vallomásával is összhangban álló - megalapozott és nem vitatott tényállás az alábbiakban összegezhető.

A 32 éves vádlott nőtlen, de élettársi kapcsolatban él, élettársával négy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodnak. Nyolc általános iskolai osztályt végzett, szakképzetlen, rokkantnyugdíjas. Nyugdíjának összege havi 7200 forint. Vagyontalan. A vádlottat tiltott szerencsejáték vétsége miatt már többször végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A legutóbbi bűncselekményből 1993. szeptember 24-én feltételes szabadságra bocsátották.

1993 őszétől kezdődően személygépkocsijával közlekedve, az ország különböző városait kereste fel abból a célból, hogy az "itt a piros, hol a piros" elnevezésű tiltott szerencsejátékot szervezze, folytassa, és ebből rendszeres haszonhoz jusson. Általában vásárokon jelent meg, és a jelen lévő embereket a játékban való részvételre buzdította. A játékot egy kartondoboz tetején elhelyezett 3 gyufásdoboz és 1 szivacsgolyó segítségével folytatta. A gyufásdobozokat mozgatva a szivacsgolyót mindig a dobozok egyike alá rejtette. Minden egyes játékossal 100 forinttal kezdődő, különböző összegű fogadásokat kötött arra vonatkozóan, hogy a játék során a szivacsgolyót melyik gyufásdoboz alá rejtette el. Ha a játékos nem találta el, hogy melyik gyufásdoboz alá került a szivacsgolyó, a játékos a pénzét elveszítette.

A vádlott 1993. október hó 24-én a déli órákban Sz.-en az ottani piac területén jelent meg, és ezt a játékot szervezte. A játék bemutatása közben a rendőrjárőrök őt tetten érték, a cselekményét leleplezték, és tőle a játékhoz használt 3 db gyufásdobozt a szivacsgolyót, valamint 1200 forintot lefoglalták.

Ezek után 1993. november 16-án Sz.-en az utcai árkádok alatt szervezte ezt a játékot. A vádlottal 500 forintban fogadott egy lakos, aki a pénzét elveszítette, a pénzt azonban a vádlott visszaadta, mert két rendőr jelent meg a helyszínen, és a tevékenységét leleplezték.

A vádlott 1993. december 18-án Gy.-re utazott és ott az úgynevezett "lengyel piac" területén két ismerősével mutatta be az "itt a piros, hol a piros" játékot. A vádlott volt a játékmester, a másik két személy pedig "beugróként" tevékenykedett. Egy személy 1000 forintot adott át a vádlottnak; fogadást kötött vele arra nézve, hogy melyik gyufásdoboz alá került a szivacsgolyó. Ekkor azonban a megjelent rendőrök közbeléptek, a játék folytatását megakadályozták, és a vádlott cselekményét leleplezték. A vádlott ekkor a fogadónak visszaadta az 1000 forintját.

1993. december 19-én K.-n jelent meg a vádlott a vásárban. Az ottani vendéglő előtt hangos "itt a piros, hol a piros" kiabálással buzdította játékra és fogadásra a járókelőket. Két rendőr észlelte a tevékenységet, cselekményét leleplezték, és megakadályozták a játék elkezdését.

Ezek után a vádlott 1994. január 4-én az sz.-i vásárban jelent meg e szerencsejáték folytatása. szervezése céljából. Itt egy ottani lakos 7000 forintban fogadott vele, minthogy azonban nem találta el, hogy melyik gyufásdoboz. alatt van a szivacsgolyó, ezt a pénzt elveszítette.

A fentiek szerinti tényállásból okszerűen vonható következtetés a vádlott bűnösségére.