A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20040/2010/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 145. §, 207. §] Bírók: Kollár Márta, Tamáné dr. Nagy Erzsébet, Wellmann György

Kapcsolódó határozatok:

Budaörsi Járásbíróság P.20792/2005/36., Budapest Környéki Törvényszék Pf.23165/2008/6., *Kúria Pfv.20040/2010/4.* (BH 2010.11.296)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgáalti bíróság

Pfv.VI.20.040/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Dr. Kulcsár Lívia Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Kulcsár Lívia ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Mikóházi István ügyvéd által képviselt I.r., II.r. és III.r. alperesek ellen szerződések érvénytelenségének, illetve hatálytalanságának a megállapítása iránt a Budaörsi Városi Bíróságnál 7.P.20.792/2005. szám alatt megindított és másodfokon a Pest Megyei Bíróság 5.Pf.23.165/2008/6. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2010. évi április hó 13. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 20 000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint felhívásra az államnak 60 000 (hatvanezer) forint le nem rótt felülvizsgálati illetéket.

I n d o k o l á s :

Az I.r. alperes az 1999. szeptember 23-án kelt adásvételi szerződéssel eladta a II.r. alperes jogelődjének az é.-i A. hrsz.-ú ingatlanból a tulajdonát képező 1077/4626. tulajdoni hányadot 350 000 forint vételárért. Az adásvételi szerződésben a felek tévesen tüntették fel a helyrajzi számot, ezért a II.r. alperes jogelődjének tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmét a földhivatal elutasította.

Az I.r. alperes és a II.r. alperes jogelődje rendezni kívánták a tulajdoni helyzetet figyelemmel arra is, hogy a II.r. alperes jogelődje 1999-ben birtokba lépett. Időközben azonban a felperes is tulajdoni hányadot szerzett az ingatlanban és várható volt, hogy újabb adásvételi szerződés kötése esetén a felperes az elővásárlási jogát gyakorolni fogja. Erre tekintettel az I.r. alperes és a II.r. alperesi jogelőd 2004. május 1-én a korábban közöttük létrejött adásvételi szerződést felbontották és ugyanezen a napon az I.r. alperes tulajdonában álló ingatlanhányadra vonatkozóan ajándékozási szerződést kötöttek, amelyben az ingatlan értékét 1 000 000 forintban jelölték meg.

A felperesnek a földhivatal az ajándékozási szerződést 2004. szeptember 18-án kézbesítette. A felperes, bár az ajándékozási szerződést leplezett adásvételi szerződésnek tekintette, azzal szemben elővásárlási jogának gyakorlását bejelentő nyilatkozatot nem tett. Csak 2005. április 21-én fordult bírósághoz és a keresetlevélben nyilatkozott arról, hogy elővásárlási jogát gyakorolni kívánja.

A perindításra tekintettel az I.r. alperes és a II.r. alperes jogelődje 2005. szeptember 30-án az ajándékozási szerződést felbontotta és 2005. október 3-án újabb adásvételi szerződést kötött az I.r. alperes ingatlanhányadára vonatkozóan, amelyben a vételárat 6 000 000 forintban határozták meg. E szerződéssel kapcsolatban a felperest az elővásárlási jog gyakorlására felhívták.

Az első és másodfokú eljárásban még a II.r. alperes jogelődje járt el.

A felperes módosított keresetében a Ptk. 207. § (5) bekezdésére alapítottan annak megállapítását kérte, hogy az I.r. és a II.r. alperesek között 2004. május 1. napján létrejött ajándékozási szerződés színlelt szerződés, amely adásvételi szerződést leplez. Az adásvételi szerződés a felperessel szemben hatálytalan, mert megsértették az elővásárlási jogát. Előadta, hogy elővásárlási joga folytán a szerződésben foglalt feltételekkel az I.r. alperes tulajdoni hányadát maga kívánja megszerezni és kérte, hogy a bíróság a szerződést közötte és az I.r. alperes között hozza létre.

A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az I.r. és a II.r. alperesek között 2005. október 3-án létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítására is. Előadta, hogy az ajándékozási szerződés felbontására az I.-II.r. alpereseknek már nem volt lehetősége, és a felperes elővásárlási jogának gyakorlására tekintettel arra sem, hogy újabb adásvételi szerződést kössenek egymással.

Az I. és II.r. alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy az 1999. évi adásvételi szerződés felbontásának napján közöttük valóban ajándékozási szerződés jött létre. Az I.r. alperes férjének halálát követően ugyanis szoros kapcsolat alakult ki közöttük. Amikor kiderült, hogy a felperes ezzel szemben is gyakorolni kívánja az elővásárlási jogot, ezt is felbontották és az ingatlan valódi értékének megfelelő ellenérték meghatározásával kötöttek újabb adásvételi szerződést.

A III.r. alperes a kereseti kérelemre érdemben nem nyilatkozott. Előadta, hogy a felperessel haragos viszonyban áll.