A Győri Ítélőtábla Pf.20126/2019/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 215. §, 239. §, 253. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. §, 6:519. §] Bírók: Mészáros Zsolt, Szalay Róbert, Zámbó Tamás

Győri Ítélőtábla

Pf.IV.20.126/2019/6/I.szám

A Győri Ítélőtábla a Papcsák Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Csonka Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék 2019. május 3. napján kelt 5.P.20.223/2019/6/I. számú ítélete ellen az alperes által 8. és 12. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és mellőzi az elégtétel adás köréből, hogy az alperes a valós tényeket hamis színben tűntette fel azzal a közlésével, hogy

- hirtelen szerződést bontottak a Cég 1 Bt-vel, ahol én dolgozom

- az eltávolításom (...) nem szakmai indokú,

továbbá mellőzi az ítéletnek azon rendelkezéseit, amelyek az elégtétel adáson belül az alperest a valós tények közlésére kötelezi.

Az alperes által a felperes részére 15 napon belül fizetendő sérelemdíj összegét 200.000,-(Kettőszázezer) Ft-ra leszállítja.

Köteles az alperes leletezés terhe mellett 8 napon belül leróni az iratokon illetékbélyegben leróni 8.000,- (Nyolcezer) Ft másodfokú illetéket.

Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperesnek 24.000,- (Huszonnégyezer) Ft másodfokú eljárási költséget, ezt meghaladóan a felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a neurológiai és pszichiátriai betegekkel foglalkozó orvosképzettségű alperes kültagja, az ugyancsak orvos szakképzettségű házastársa beltagja a Cég 1 Humán Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaságnak (a továbbiakban: Bt.). A szakorvosi járóbeteg-ellátás céljából 2010-ben alapított felperes és a Bt. között 2014. január 1-ei hatállyal személyes közreműködői szerződés jött létre határozatlan időre a felperes által a Város 1i Járóbeteg Szakellátó Központban üzemeltetett pszichiátriai, pszichiátriai gondozói, illetve neurológiai szakrendelések heti 41 órában történő szakorvosi ellátására. A szerződés alapján a személyes közreműködő javára az alperes tevékenykedett. A felperesnél 2014. novemberében ügyvezetőváltásra került sor. A felperes a Bt.-vel kötött szerződést határozott idejűre kívánta módosítani úgy, hogy a pszichiátriai gondozói szakellátás időtartama a továbbiakban heti 6 óra, a neurológia, pszichiátria, pszichiátriai gondozó szakrendelés időtartama heti 18 óra.. A tervezett szerződésmódosítást a Bt. részéről 2016. augusztus 1-jén a Bt. kültagja írta alá.

A felperes város 1i székhelyén 2016. augusztus 2-án betegpanasz kivizsgálása tárgyában felvett jegyzőkönyv a beteg előadásaként rögzítette, hogy a beteg csak 2016. augusztus 22-ére kapott szakrendelésre időpontot. A jegyzőkönyv szerint az alperes a helyi polgármesterhez, illetve a felpereshez küldte a beteget azzal, hogy az a jó, ha az alperesi óraszám csökkentése miatt minél többen panaszkodnak.

A felperes 2016. augusztus 23-án azonnali hatállyal felmondta a Bt-vel kötött szerződést. A felmondás szerint annak indoka a személyes közreműködő által a felperes sérelmére tanúsított súlyos személyiségi jogsértés és a szerződésmódosítással kapcsolatban is megnyilvánuló együttműködési kötelezettség megsértése volt.

A Folyóirat 1 Havilap 2016. augusztusi számában három cikk jelent meg "Amit szabad, és amit nem", "Egy beteg kálváriája", valamint "Egy szerződésbontás háttere" címmel, amelyekben a szerkesztő, illetve a felperes ügyvezetője ismertették az alperes tevékenységét érintő szerződés felbontásának hátterét. Ezen kívül a Folyóirat 2 internetes felületén is jelentek meg riportok, nyilatkozatok az alperest érintő szerződésbontással kapcsolatban.

Az alperes 2016. szeptember 28-án a internetes oldal videómegosztóra videóüzenetet töltött fel, amit interjúként nevesített. A Folyóirat 1 Havilap 2016. október-novemberi számában "Egy szerződésbontás háttere a szolgáltató szemszögéből", valamint "Még egyszer a szerződésbontásról" címmel írások jelentek meg. Az első az alperes olvasói leveleként került közzétételre, amelyre a második írásban a felperes ügyvezetője reagált.

A felperes a Ptk. 2:43. § d) pontjára, 2:51. § (1) bekezdés c) pontjára, 2:45. § (2) bekezdésére és 2:52. §-ára alapított kereseti kérelmében a videóüzenet kilenc közlésrészlete vonatkozásában az alperes elégtétel adására kötelezését és 1.200.000,-Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy valamennyi, a perben kifogásolt közlésrészlet tényállítás, amely részben valótlan, részben pedig a valóságot hamis színben tűnteti fel. A másodfokú eljárás szempontjából releváns, a perben sérelmezett közlésrészletek az alábbiak voltak:

"Azóta a kardiológus, a szemész, a belgyógyász-dia betológus, a szaknővérek, közülük például a gasztroenterológián, a radiológián, a fizioterápián eltávolításra kerültek, aztán sorra kerültem én is, mint neurológus és pszichiáter" (2), "Nem értem, hogy mi nem tetszhetett rajtam az új ügyvezetőnek és Város 1 polgármesterének. Ugyanis a közelmúltban az történt, hogy hirtelen szerződést bontottak a Cég 1 Bt-vel, ahol én dolgozom. Ennek a háttere számomra még igazából valóban ma is ismeretlen." (3) "Sok mindent mondanak, de igazából nem tudom, hogy mi volt az oka, szakmai oka nem volt, a beteg el voltak látva, mégis megtették." (4) "Ez esetben fel tudok hozni egy hamisított jegyzőkönyvet is példának, amit ellenem felvettek, és igazolni tudom, hogy hamis és a fejem felett döntöttek." (8) A videófelvétel azzal zárult, hogy " Végül is lehet állást foglalni mellettem vagy ellenem, de az igazi vesztesek a betegek, akikkel tiszta szívemből együtt érzek. Én minden jót kívánok nekik, és köszönöm, hogy meghallgattak."

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a közlemény egésze véleménynyilvánításnak minősül, annak személyiségi jog sértő jellege nem állapítható meg. A felperes által kifogásolt kijelentések egytől egyik valósak, azok közlését a betegei hiteles tájékoztatásához fűződő közérdek, illetve a jó hírneve megőrzéséhez fűződő nyomos magánérdeke is indokolta. Arra hivatkozott, hogy a felperes a médiában előnnyel rendelkezett, ott közzé tehette álláspontját, ehhez képest az alperes számára lehetőségként a internetes oldal-on közzétett felvétel maradt. Előadása szerint a perben sérelmezett nyilatkozatot nem ő tette közzé a internetes oldal-on, ugyanakkor azt nem vitatta, hogy a nyilatkozatot a közzététel céljából készítette.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben helyt adva ítéletével kötelezte az alperest, hogy elégtétel adásaként 15 napon belül tegyen közzé a internetes oldal nyilvános videómegosztó webhelyen olyan tartalmú nyilatkozatot, amelyben kifejezésre juttatja, hogy a internetes oldal-on 2016. szeptember 28-án közzétett videóüzenetben annak valótlan állításával, hogy