A Szegedi Ítélőtábla Gf.30276/2014/3. számú határozata tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartásból eredő igény érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 260. §] Bírók: Béri András, Dobler László, Gaálné dr. Jobbágy Ildikó

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.III.30.276/2014/3. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Magyar György ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt perújító felperes neve, címe perújító felperes által - a Juhászné dr. Bogár Kornélia ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt I. r. perújított alperes neve, székhelye I. rendű, II.rendű perújító alperes neve, címe lakos II. rendű, a D&G Dobos, Gerlai és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dobos Máté Ede ügyvéd ügyvéi iroda címe) által képviselt III. rendű perújított alperes neve, székhelye III. rendű, Juhászné dr. Bogár Kornélia ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt IV.rendű perújított alperes neve, címe lakos IV. rendű perújított alperesek ellen tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás megállapítása iránt indított perújítási ügyében a Gyulai Törvényszék 2014. május hó 14. napján kelt 15.G.40.051/2012/75. számú közbenső ítélete ellen az I-II. és IV. rendű alperesek által 78., a III. rendű perújított alperes által 77. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatja és a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.199/2009/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi perújító felperest, hogy az I-IV. rendű perújított alpereseknek személyenként fizessen meg 15 nap alatt 500.000,- (Ötszázezer) Ft elsőfokú eljárási költséget.

Kötelezi perújító felperest, hogy 15 nap alatt az I., II., IV. rendű perújított alpereseknek fizessen meg személyenként 100.000 (Egyszázezer) Ft, míg a III. rendű perújított alperesnek 148.000,- (Egyszáznegyvennyolcezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A Békés Megyei Bíróság a 3.G.40.106/2006/105. számú ítéletében a perújító felperes keresetét elutasította. A Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.199/2009/5. számú jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az alapperben a perújító felperes azt állította, hogy a perújított alperesek versenyjogi jogsértést követtek el a X...Kft. részéről korábban megvalósított, majd az adásvételi szerződést követően a perújító felperes által végzett fejlesztések eredményeként előállított hurokgyártó gép lényegi műszaki megoldásait jelentő ismeretek, üzleti titkok megszerzésével és felhasználásával. A jogerős ítélet rögzítette, hogy a perújító felperes a X...Kft.-nek nem jogutódja és vizsgálta, hogy mi tartozik a felperes üzleti titkai körébe. Utóbbi körében részletesen kifejtette, hogy az nem vagyoni értékű jogosítvány, nem szellemi tulajdon, hanem a X...Kft. személyiségi joga, amely a személyiség létezéséhez kapcsolódik és a gazdálkodó szervezet törlésével megszűnik. A X...Kft.-t megillető üzleti titok tehát személyhez fűződő jogosultság, amely a kft. jogutód nélküli törlésével - a jogi személyiség megszűnésével - szükségképpen megszűnt. Ebből következően a perújító felperes üzleti titkot, mint vagyoni értékű piaci értékkel bíró jogot nem szerzett, mert az üzleti titok nem vagyoni értékű jog. Mivel perújító felperes nem lépett a törölt X...Kft. jogi pozíciójába, annak nem jogutódja, ezért a perújító felperes a X...Kft. személyhez fűződő jogai érvényesítésére sem jogosult. A gépek tulajdonának átruházását megelőzően személyhez fűződő jogai, az üzleti titok megsértése miatt I. rendű perújított alperessel szemben legfeljebb a X...Kft. léphetett volna fel a Ptk. 81. § (1) bekezdése szerinti üzleti titoksértés miatt.

A perújító felperest a gépekkel összefüggésben az üzleti titok védelme attól az időponttól kezdődően illette meg, miután azokat megvásárolta, tehát 2003. évet követően, és csak olyan magatartás lehetett volna alkalmas az üzleti titoksértés megvalósítására, amelyet a perújított alperesek bármelyike ezt követően fejtett ki a felperes által a tulajdonjog megszerzését követően a hurokgyártó gépeken ahhoz kapcsolódó fejlesztések körében. Csak ezek minősülhetnek a perújító felperes üzleti titkának.

A jogerős ítélet személy 1. neve igazságügyi szakértő szakvéleményén alapult. A perújító felperes és a perújított III. rendű alperes által alkalmazott gépeket és műszaki megoldásokat a szakértő vizsgálta és tényként elfogadta, hogy a perújító felperes és a perújított III. rendű alperes gépe közös gyökerekre, az gép 1. neve gépre vezethető vissza, melyen az új mechanikai szerkezetet a Y...Kft, míg a vezérlési rendszert a Z...Kft dolgozta ki. Megállapította azt is, hogy a felperesi gépről fejlesztések nem kerültek a perújított III. rendű alperesi gépre. Ebből a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az üzleti titoksértés a perújító felperes sérelmére nem valósult meg, ha történt is üzleti titok sértés, az a X...Kft. sérelmére történhetett, amikor a perújító felperes a gépek tulajdonjogát a hozzá kapcsolódó jogokkal még nem szerezte meg. A fenti indokok miatt a perújító felperes keresete elutasításra került.

A felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.097/2010/12. sorszámú ítéletével a Szegedi Ítélőtábla ítéletét hatályában fenntartotta.

A felperes a jogerős ítélet ellen perújítással élt. Perújítási okként hivatkozott a büntetőeljárás során keletkezett új szakvélemény megállapítására és a büntető ügyben keletkezett bűnösséget megállapító ítéletre (Gyulai Városi Bíróság 2012. január 24. napján hozott 17.B.136/2011/145. sorszámú ítéletével a II. rendű perújított alperest a vád alól felmentette, míg a perben nem álló személy 2. neve vád szerinti bűnösségét megállapította). Hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárás során elrendelt szakértői bizonyítás körében a bíróság az szakértői intézet neve és személy 3. neve szakvéleményére alapította ítéletét. Az együttesen eljáró szakértők megvizsgálták a perújító felperes és a III. rendű perújított alperes hurokkötöző gépét és a korábban eljárt személy 1. neve igazságügyi szakértőhöz képest többletinformációk birtokában adtak szakvéleményt. Arra hivatkozott, hogy a büntetőeljárás anyaga a Pp. 3. § (5) bekezdése alapján a polgári perben is felhasználható. Hangsúlyozta, hogy a hurokkészítő gépek fejlesztésénél a szakértők megállapítása szerint az első lényeges fejlesztési állomásnak az automata üzemben egyedi hurkokat előállító készüléket lehet tekinteni, melyet az ún. 1. számú gép 2. neve gép képviselt, mely működőképes volt, azzal tényleges termelési tevékenységet végzett a X...Kft. Ez a szakértői megállapítás cáfolja a jogerős ítéletben személy 1. neve véleménye alapján tett megállapítást, miszerint a fejlesztés alapállapotának az gép 1. neve gép tekinthető. A büntető eljárásban eljárt szakértők megállapítása szerint a X... cégeknél egyértelműen keletkeztek olyan adatok, tények és ismeretek, amelyek üzleti titoknak tekinthetők és e titkok megismerése, felhasználása egyértelműen elősegítette a III. rendű perújított alperes gépeinek gyors kialakítását és elkészítését. A szakvélemény megállapítása szerint az elvi, funkcionális és egyes konkrét azonosságok egyértelművé teszik azt, hogy a III. rendű alperes gépe az ún. gép 3. neve gép kialakításához felhasználták a korábban megismert X...-gépek elvi műszaki kialakítását, illetőleg egyes lényegi szerkezeti részeket át is vettek. Hangsúlyozták, hogy ezek alapján a büntetőeljárásban beszerzett és csatolt szakvélemény és kiegészítő szakvélemény több vonatkozásban olyan új, az alapperben nem ismert tényből való következtetéseken alapul, így olyan új bizonyítéknak minősül, amely az alapperben eljárt személy 1. neve szakértő téves megállapításaira is rámutat, így összhangban a bírói gyakorlattal perújítási okként szolgálhat. Ez a megállapítás helytálló már csak azért is, mert az alapperben hozott döntés alapját a perújítási kérelem mellékleteként csatolt szakvélemény szerint több vonatkozásban téves megállapításokat tartalmazó szakvélemény képezte. személy 1. neve ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a perújító felperes üzleti ismeretei semmilyen tekintetben nem jelennek meg III. rendű perújított alperes gépein, az általa üzemeltetett gépeken nincs olyan műszaki megoldás, szakismeret, amely a felperest illetné. Ezt a megállapítást az új szakvélemény egyértelműen cáfolja. Perújtási okként a Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését jelölte meg.