A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30122/2016/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (AGRÁRTÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi XVII. törvény (Támtv.) 3. §] Bíró: Mohay György

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30122/2016/6.*, Kúria Kfv.35383/2016/7. (BH 2017.8.280)

***********

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

3.K. 30.122/2016/6.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a személyesen eljárt felperes neve (cím.) - a dr. Vörös József ügyvéd (cím) által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (cím.) alperes ellen mezőgazdasági támogatás ügyében hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében - meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A bíróság alperes 1738714245 számú határozatát hatályon kívül helyezi, és alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

Az eljárás 30.000,-Ft (azaz Harmincezer forint) összegű illetékét a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS:

A perben a bíróság a következő tényállást állapította meg:

Az alperesi hatóság alaptevékenysége keretében ellátja az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott támogatások és egyéb intézkedések kifizető ügynökségi feladatait, a kormány által rendeletben kijelölt és az illetékes hatóság által e feladat végrehajtására akkreditált szervként. E feladatkörök keretében került meghozatalra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet. A támogatás igénybevételének feltételeit, valamint értékelési szempontjait szintén az MvM rendelet tartalmazza. Alperes az internetes oldalán 2015. május 7. napjától elérhetővé tett minden, az MvM rendelettel kapcsolatos kitöltendő nyomtatványt, kitöltési útmutatót, és tájékoztatási anyagot.

Felperes a fentiek alapján támogatási kérelmet terjesztett elő alperesnél.

A támogatási kérelem "Kommunikációs terv" részében a kommunikációs eszközök vonatkozásában felperes megjelölte, hogy a tájékoztatást az elnyert támogatás tárgyáról, illetve az üzleti partnerek tájékoztatását az uniós támogatás sikeres elnyeréséről a működési időszak alatt folyamatosan kívánja végezni (pl. a honlapján), illetve egyéb kommunikációs eszközöket a támogatás megítélését követő 4. hónapban kíván alkalmazni.

Az eljárás lefolytatását követően alperes a 1738714245 számú határozatával a támogatási kérelmet elutasította.

A határozat indokolása szerint a pályázat "Kommunikációs Terv" részében a kommunikációs eszközök alkalmazása körében felperes csak egy kommunikációs eszköz esetében számolt be a kommunikációs eszköz használatára tervezett pontos ütemezésről. Ennek alapján - az ezzel kapcsolatos pontlevonásra tekintettel - felperes mindösszesen 99 szakmai pontszámot ért el. Az elérhető maximális pontszám 116 pont, a támogatás alsó határa pedig 100 pont volt.

A határozat ellen felperes kereseti kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a határozat hatályon kívül helyezését és alperes új eljárás lefolytatására kötelezését arra hivatkozva, hogy a határozat jogsértő. Alperes a támogatási kérelem értékelése során nem járt el kellő körültekintéssel, nem a valóságnak megfelelő körülményeket dokumentálta a határozatában, ezért jogtalanul több ponttól megfosztotta felperest. Alperes elmulasztotta teljes körűen tisztázni a tényállást, felperes szerint az üzleti terv vonatkozó pontjában pontosan, illetve a szükséges módon meghatározta az ütemezést.

Alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a határozat megalapozott és jogszerű, miután felperes a pályázati kérelmében két esetben nem jelölte meg pontosan, hogy hányadik hónapban tervezi megvalósítani az ott megjelölt kommunikációs eszközt.

A kereset alapos.

A 2007. évi XVII. törvény (a mezőgazdasági, agrár vidék-fejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről) 3. §-a alapján a végrehajtási feladatokat ellátó szervezetek minden ügyben kötelesek megkülönböztetés nélkül, az adott intézkedésre vonatkozó közösségi jogi aktusoknak és nemzeti hatáskörben kiadott jogszabályoknak, és az ezeken alapuló más rendelkezéseknek megfelelően, valamint a támogatási cél megvalósítását és rendeltetését elősegítő módon eljárni és intézkedni.

A 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 1. § (2) második fordulata szerint a hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el.

A Ket. 1. § (4)-e értelmében a közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait törvény határozza meg.

A Ket. 2. § (3)-e alapján a közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot a súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.

A Ket. 72. § (1) e) pontja értelmében a határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell indokolásban - többek között - az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, illetve a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket.