A Fővárosi Törvényszék G.41010/2013/7. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 201. §, 205. §, 318. §] Bíró: Tóth Gyula

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41010/2013/7.*, Kúria Gfv.30262/2013/5. (BH+ 2014.5.223)

***********

Fővárosi Törvényszék

Gazdasági Kollégiuma

15.G.41010/2013/7.

A Fővárosi Törvényszék Ifj. Dr.Burai-Kovács János Ügyvédi Iroda által (cím) képviselt Dr.felperes neve (cím) felperesnek a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Irodától (cím) eljáró Dr.Gárdos István ügyvéd által képviselt alperes neve. (cím) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.270.000.- (azaz egymillió kettőszáz-hetvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes, mint lakossági ügyfélként nyilvántartásba vett ügyfél és az alperes, mint pénzügyi és szolgáltató között 2008. március 4. napján keretszerződés jött létre befektetési szolgáltatások és kiegészítő befektetési szolgáltatások nyújtása tárgyában. A felek 2008. június 4. napján tőzsde és tőzsdén kívüli azonnali és származtatott valamint strukturált befektetési ügyeletekre vonatkozó keretszerződést kötöttek.

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság .. számú ítéletében rögzítette, hogy "a perbeli kamatswap ügyletre, mint befektetési lehetőségre a felperes figyelmét privát bankára K.Gy. hívta fel, aki a felperest az ügyletről csak általánosságban tájékoztatta azzal, hogy részletesebb terméktájékoztatót az alperes treasury-munkatársa személyes megbeszélés keretében fog tartani.

A személyes megbeszélésre 2008. július 28. napján, az alperes Dr. fiókjában került sor, azon ügyfélként a felperes, P.I. és Cs.L., az alperesi szolgáltató részéről pedig Sz.Cs. treasury-munkatárs, valamint S.Zs. személyi bankár voltak jelen. A megbeszélésre Sz.Cs. magával vitte a perbeli ügyletre vonatkozó írásbeli terméktájékoztatót és az ahhoz kapcsolódó kockázatfeltáró nyilatkozatot. A személyes tájékoztató az eljárás során a felek által vitatott terjedelemben és tartalommal zajlott le, továbbá a felperes az eljárás során tagadta, hogy részére az alperes a termékre vonatkozó írásbeli tájékoztató anyagot átadta.

A felperes 2008. augusztus 6. napján MiFID tesztet töltött ki, melyben azt nyilatkozta, hogy hajlandó magas kockázatot vállalni, megfelelő tudással rendelkezik az opció és kamatláb-derivatívák vonatkozásában és kijelentette: ismereteit megfelelőnek ítéli ahhoz, hogy az ilyen típusú befektetés kockázatait felmérje. A felperes a MiFID teszt alperesi értékelését aláírta.

2008. augusztus 12-én a felperes árfolyamindex swap ügyletekre vonatkozó kockázatfeltáró nyilatkozatot írt alá, amelyben - a nyilatkozat aláírásával igazoltan - tudomásul vette, hogy az árfolyam index swap megkötésével, a tőkeösszegnek megfelelő nagyságú opciók évenkénti eladása miatt tőkeáttételes pozíciót hoz létre, amely a tőkeáttétel miatt különösen érzékeny a mögöttes termékek (devizák) árfolyamának alakulására. Kijelentette a nyilatkozat aláírásával jóváhagyólag azt is, hogy megértette az ügylet kockázatait, egyebek mellett azt, hogy az ügylet megkötésével a kamatkockázat egy része devizakockázattá alakul át, a devizakockázat pedig elvben korlátlan kockázatot jelent (az ügylet különleges kockázatot jelent a számára), továbbá, hogy a nyereség vagy a veszteség többszöröse lehet a fedezetnek. A kockázatfeltáró nyilatkozat kitért továbbá arra, hogy a felperes, a számára kedvezőtlen árfolyamalakulás esetén köteles pótfedezetet biztosítani. Az okirat végül tartalmazza a swap ügyletről szóló terméktájékoztató megismerésére és kézhezvételére vonatkozó nyilatkozatot is.

Az ügylet előnye az ún. kiütési szintnek az ügyletkötéskori aktuális árfolyamhoz közeli, a felső árfolyamhatárnak pedig az attól távoli értékben történő meghatározása, valamint a felperest megillető fix kamatelőny volt. Ilyen feltételek mellett ugyanis jelenős esélye volt az ügylet rövid időn belüli kiütődésének, vagy a fordulónapokon a 120 bázispontnak megfelelő összeg megszerzésének. Ezzel szemben az ügylet leglényegesebb kockázata az, hogy a felső árfolyamszint átlépésének elven korlátlan mértéke egyúttal a felperes elvben szintén korlátlan fizetési kötelezettségét eredményezheti.

A felek a fentiek szerinti első ügyletet 2008. szeptember 11-én kötötték meg, amely a kiütési szint elérése miatt 2008. szeptember 12-én a felperes számára nyereséggel lezárult. A további két kamatswap ügyletet - melyek a perbeli ügyletek - a felperesi kereset alapján a felek 2008. szeptember 23-án és 2008. október 6-án kötötték meg, egyenként 200.000 CHF névértéken. (Ezen ügyletek megkötésére az alperes beadványában hivatkozott kapcsolódó telefonbeszélgetéseknek a választottbíróság részére becsatolt leirata alapján 2008. szeptember 19-én és 2008. október 1-jén került sor.

Mindhárom ügyletkötés nagyrészt azonos tartalmú telefonbeszélgetés keretében történt, melynek során elhangzott alperesi részről az ügylet futamideje, az ügyletet alkotó devizák megjelölése, az ügylet névéréke, a felperes által megszerezhető, illetve fizetendő kamat mértéke, a kamatelőny és a fizetés feltételei (a felső és az alsó árfolyamszint elérésre esetére irányadó kikötések), a kamatforduló napon fennálló árfolyamkockázat.

A felperes a két perbeli ügylet együttes névértéke 60%-ának megfelelő, összesen 240.000 CHF óvadékot helyezett el az alperesnél. Az ügyletek 2010. szeptember 27-i, illetve 2010. október 6-i kamatforduló napján az alperes 20.090,66 CHF és 30.690,56 CHF kamatkötelezettséget állapított meg a felperes részére, ezen összegekkel a bankszámláját megterhelte és a felperestől az óvadék kiegészítését követelte.

A felperes 2011. szeptember 23-án írásban felszólította az alperest az óvadék visszafizetésére és a zárolt bankszámlák feloldására és ezen levelében bejelentette, hogy megtámadási jogával is él. Alperes 2011. szeptember 28-án kelt válaszlevelében vitatta a felperes követelését és kifogást emelt a megtámadási jog időbeli gyakorlása tekintetében is, majd 2011. november 18-án újabb 121.096,24 CHF kamatkötelezettséget állapított meg a felperes terhére, és azt a felperes bankszámlája terhére érvényesítette. A fentieket követően, az alperes által készített vagyonkimutatás szerint a felperesi óvadéki betét összege 78.923.299,-Ft-ra csökkent".

A felperes a Választottbíróság előterjesztett keresetében a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján kérte a megkötött kamatswap ügyletek semmisségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítása körében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 79.923.299. - forint, mint óvadék, valamint az egyes kamatswap ügyletek alapján a felperes által az alperes javára megfizetett 169.035,84 CHF összeg visszafizetésére. Másodlagosan kérte a keretszerződés valamint az azok alapján megkötött ügyletek érvénytelenségének megállapítását a Ptk. 201. § (2) bekezdése, 210. § (1) bekezdése és a 235. § (1)-(2) bekezdései alapján és az eredeti állapot helyreállítását az elsődleges kereseti kérelem szerinti fizetési kötelezettséggel. A harmadlagos kereseti kérelemben kérte, hogy a Választottbíróság a Ptk. 318. §-a alapján szerződésszegéssel okozott kár jogcímén kötelezze az alperest 169.035,84 CHF, valamint ennek járulékai visszafizetésére. Továbbá kérte a Választottbíróságot, hogy az alperes kötelezze a perköltség megfizetésére. A keresete indokolásában állította, hogy annak ellenére, hogy az alperes a felperes lakossági ügyfélként vette nyilvántartásba a lakossági ügyfelek tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, mert az ügylet valós tartalmáról kockázatáról, azok mértékéről pénzügyi jellemzőiről nem adott tájékoztatást, kizárólag az ügylet előnyeit emelte ki. Ezzel az alperes a 2004/39/EK irányelv (MiFID továbbá a Bszt. 40. § (1)-(2) bekezdése valamint a Ptk. 205. § (3) bekezdésébe ütközően járt el. A felperes hangsúlyozta, hogy csupán a kamatforduló napján ismerte el, hogy a szerződések megkötésekor tévedésben volt és az ügylet részleteinek pontos ismertében azokat nem kötötte volna meg.