A Debreceni Ítélőtábla Pf.20296/2009/4. számú határozata eredeti állapot helyreállítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 112. §, 114. §, 117. §, 245. §, 251. §, 256. §, 319. §, 320. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 62. §] Bírók: Csiki Péter, Szabóné dr. Bélteky Erzsébet, Veszprémy Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék P.20738/2008/24., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20296/2009/4.*, Kúria Pfv.21540/2009/4. (BH 2010.7.183, EH 2010.2134)

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf. II. 20.296/2009/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Bódor Sarolta ügyvéd (4320 Nagykálló, Árpád u. 10. D. ép. fsz. 48.) által képviselt I.rendű felperes neve I. rendű és II.rendű felperes neve II. rendű (mindketten cím alatti lakosok) felpereseknek, a Dr. ... ügygondnok ügyvéd (4026 Debrecen, Bem tér 22.) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, a Dr. Gyükér János ügyvéd (4025 Debrecen, Hatvan u. 4. II/1.) által képviselt II.rendű alperes neve (címe alatti székhelyű) II. rendű, a személyesen eljárt IV.rendű alperes neve (címe) IV. rendű, V.rendű alperes neve ugyanottani lakos V. rendű, a Dr. Imre András ügyvéd (6722 Szeged, Nemestakács u. 12/A) által képviselt VI.rendű alperes neve (címe) VI. rendű és a Magyar Államkincstár Észak-alföldi Regionális Igazgatósága (4024 Debrecen, Hatvan u. 15.) által képviselt Magyar Állam VII. rendű alperesek ellen eredeti állapot helyreállítása iránt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 8. P. 20.738/2008/24. sorszámú ítélete ellen a felperesek által 26. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és annak tűrésére kötelezi az alpereseket, hogy a d-i ... helyrajzi számú ingatlan I. rendű alperes tulajdonaként nyilvántartott 2/4 hányadára az ingatlan-nyilvántartásba jegyezzék be a felperesek (I.rendű felperes neve ..., I I.rendű felperes neve ) tulajdonjogát ¼ - ¼ arányban.

Megkeresni rendeli a D-i Körzeti Földhivatalt a felperesek tulajdonjogának bejegyzése végett.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy külön felhívásra térítsen meg az államnak 100.000 (Egyszázezer) forint előlegezett ügygondnoki díjat és 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 150.000 (Egyszázötvenezer) forint általános forgalmi adót is tartalmazó 900.000 (Kilencszázezer) forint együttes első-és másodfokú perköltséget.

Mellőzi a felperesek kötelezését perköltség megfizetésére a II. rendű alperes javára, és úgy határoz, hogy a II. rendű alperes és a felperesek az első-és másodfokú költségeiket egymással szemben maguk viselik.

Az ügygondnok díját a másodfokú eljárásban 50.000 (Ötvenezer) forintban állapítja meg, és felhívja az Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy azt számla ellenében utalja ki Dr. ... ügyvéd részére.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy külön felhívásra térítsen meg az államnak 50.000 (Ötvenezer) forint állam által előlegezett költséget, és 600.000 (Hatszázezer) forint kereseti, valamint 600.000 (Hatszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az I-II. rendű felperesek mint eladók, és az I. rendű alperes mint vevő között 2008. február 1. napján létrejött adásvételi szerződéssel a felperesek a d-i ... helyrajzi számú, a valóságban ... szám alatti ingatlanban fennállt, személyenként ¼ tulajdoni hányadukat 10.000.000 Ft vételárért az I. rendű alperesre ruházták át, az ingatlan részükön jogerős építési engedély alapján megkezdett, és 5 %-os készültségi fokig kivitelezett lakóépület beruházással. Az alperes a vételárból a szerződés aláírásakor megfizetett 1.000.000 Ft foglalót, s a hátralék megfizetésére vállalt 60 napon túl, április 3-án további 1.000.000 Ft-ot, részéről ezt meghaladóan vételár kifizetés nem történt. A felperesek a szerződés aláírásával egyidejűleg hozzájárultak az alperes tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, a vételár-hátralék megfizetését ugyanis az I. rendű alperes a felperesek tudtával pénzintézeti hitelből szándékozott megfizetni. Arra az esetre, ha az I. rendű alperes a vételár megfizetési kötelezettségét a vállalt határidőn belül nem teljesítené, a szerződésben a felpereseknek elállási jogot kötöttek ki azzal, hogy ha az I. rendű alperes a szerződéskötés napján történt birtokba vételt követően a lakóingatlan építését folytatná, a szerződés felbontása esetén az addigi beruházásainak ellenértékét a felperesi eladókkal szemben nem érvényesítheti.

A szerződés alapján az I. rendű alperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése 2008. február 4-én megtörtént, és február 14-én keltezett végzésével az építésügyi hatóság a jogerős építési engedélyt az I. rendű alperes nevére átírta.

Az I. és II. rendű alperes között 2008. március 4-én napján közjegyzői okiratba foglalt, ingatlan jelzálogjoggal biztosított, devizában nyilvántartott lakáshitel kölcsönszerződés jött létre 24.390.000 Ft összegre, a perbeli ingatlanon történő lakóház építésének finanszírozására, saját erő kiegészítéseként. A szerződésben a kölcsön biztosítására jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat alapítottak a II. rendű alperes javára a perbeli ingatlannak az I. rendű alperes tulajdonában álló 2/4 tulajdoni illetőségére. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba ugyanezen a napon megtörtént.

Az I. rendű alperes a perbeli ingatlanon a lakóház kivitelezési munkálatainak folytatását elkezdte, a falak felhúzásán és a tető elkészítésén túl azonban a további munkálatok elvégzése elmaradt.

A felperesek a szerződésben kikötött teljesítési határidő lejártát követően, 2008. május 8. napján dátumozott, május 22-én kézbesített levelükben közölték az I. rendű alperessel, hogy a szerződés 3. pontjában biztosított jogukkal élve a szerződéstől elállnak, és felhívták az I. rendű alperest, hogy a szerződés felbontásával kapcsolatos ügyintézés céljából a jogi képviselőjükkel vegye fel a kapcsolatot. Miután erre nem került sor, a felperesek 2008. május 28. napján előterjesztett keresetükben kérték, hogy a bíróság állapítsa meg az elállásuk jogszerűségét és állítsa vissza az eredeti állapotot akként, hogy az I. rendű alperes tulajdonjogát és a II. rendű alperesnek az ingatlanrészre bejegyzett jelzálogjogát törölje és az ingatlan ¼ - ¼ részére a felperesek tulajdonjogát jegyezze be, a III-VII. rendű alpereseket ennek tűrésére kötelezze.

Indokként előadták, hogy az elállási jogukat szerződésszerűen gyakorolták, az esetleges alperesi beruházásról a szerződésben rendelkeztek, ezért az építkezés folytatása az eredeti állapot helyreállításának nem akadálya. Álláspontjuk szerint a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítása körében a tulajdonrészük tehermentesítése is lehetséges, e körben hivatkoztak a Legfelsőbb Bíróságnak a BH. 1997. évi évfolyamában 448. számon közzétett eseti döntésében kifejtett álláspontjára. Hivatkoztak arra, hogy a II. rendű alperes saját kockázatára cselekedett, amikor fedezetként fogadott el olyan ingatlant, amelyre az adásvételi szerződés az eladóknak elállási jogot engedett.