BH 2005.9.319 Részletvétel esetén a kárveszélyt a tulajdonjog fenntartása esetén is a vevő viseli, ezért a biztosított vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke fennáll. Ennek következtében az általa megkötött biztosítás alapján igényt tarthat a biztosító szolgáltatásaira [Ptk. 367. § (4) bek., 548. §].

A felperes jogelődje - továbbiakban felperes - és az alperes 2001. július 1-jei kockázatviselési kezdettel Családi Biztosítás elnevezés vagyonbiztosítási szerződést kötöttek.

2001. december 8-án a felperes üzletében ismeretlen tettes behatolt és onnan egyebek között egy álló szolárium gépet ellopott. A nyomozó hatóság a lopás bűntettének alapos gyanúja miatt indult eljárást megszüntette. Az alperes a szerződés alapján 14 000 forintot térített meg a felperesnek, az ezt meghaladó szolgáltatás elől elzárkózott. Arra hivatkozott, hogy kockázatviselése a szolárium gépre nem terjedt ki, mert tulajdonosa nem a felperes, hanem harmadik személy volt.

A felperes ezért módosított keresetében 1 020 000 forint és ennek 2002. március 9-étől számított kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 25 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1 020 000 forintot és ennek 2002. március 9-étől a teljesítésig járó évi 11%-os kamatát, valamint 112 200 forint perköltséget.

A szerződés értelmezése útján azt az álláspontot foglalta el, hogy az alperes kockázatviselése kiterjedt a felperes működési körébe eső minden olyan ingóság biztosítására, amelyet akár ingyenesen, akár ellenérték fejében tartott magánál.

Az alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.

Abból indult ki, hogy a biztosítási feltételek V.3.2. pontjában egyértelműen tartalmazta azokat a jogcímeket, amelyek alapján az alperes kockázatviselése fennáll. Ezért a szerződési nyilatkozat értelmezésére nem volt szükség, a kiterjesztő értelmezésre pedig a Ptk. 207. §-ának (3) bekezdése nem adott lehetőséget. A felperes nem a szerződésben meghatározott jogcímek valamelyikén birtokolta a gépet, ezért az nem minősült biztosított vagyontárgynak, és a lopás miatt az alperes szolgáltatási kötelezettsége sem állt fenn.

A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú határozat helybenhagyása érdekében. Kifejtette, hogy a perbeli szolárium gép adásvételi szerződés alapján került a birtokába, a kárveszély pedig a tulajdonjog fenntartása mellett őt terhelte. Ezért, mint a vagyontárgy megóvásában érdekelt a biztosítási összeg megfizetésére jogszerűen tarthat igényt.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.

A felperes felülvizsgálati kérelmét az alperes szolgáltatási kötelezettségének jogszabálysértő mellőzésére alapította, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet kizárólag ebben a keretben vizsgálta. [Pp. 275. § (2) bekezdése].