A Győri Ítélőtábla Bhar.56/2019/12. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége (HALÁLOS közúti baleset okozásának vétsége) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 296. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 166. §, 235. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 576. §, 592. §, 593. §, 600. §, 615. §, 617. §, 618. §, 621. §, 623. §, 625. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 21. §, 43. §] Bírók: Csák Csilla, Széplaki László, Vajda Edit

Kapcsolódó határozatok:

Mosonmagyaróvári Járásbíróság B.371/2015/52., Győri Törvényszék Bf.305/2017/62., *Győri Ítélőtábla Bhar.56/2019/12.* (ÍH 2019.117)

***********

Győri Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság

Bhar.III.56/2019/12.

A Győri Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Győrött, 2019. szeptember 25. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

A halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt vádlott neve ellen indult büntetőügyben a Győri Törvényszék 2019. április 8. napján kelt 3.Bf.305/2017/62. számú ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú eljárás befejezésétől felmerült 180.848 (száznyolcvanezer-nyolcszáznegyvennyolc) Ft bűnügyi költség az állam terhén marad.

I n d o k o l á s

A Mosonmagyaróvári Járásbíróság a 2016. szeptember 28. napján kihirdetett B.371/2015/52. számú ítéletében a vádlottat 1 rb, a Btk.235.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b/ pontja szerint minősülő és büntetendő halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 8 hónap szabadságvesztésre és 1 év 2 hónap "B" kategóriájú járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban állapította meg, a büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén a vádlott a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. Kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült 443.550 Ft bűnügyi költség viselésére, míg további 191.212 Ft tekintetében úgy határozott, hogy azt a Magyar Állam viseli.

Az elsőfokú ítélet tényállásának lényege a következő:

A vádlott 2014. január 14. napján 20 óra 15 perc körüli időben A. település belterületén az ... utcában közlekedett a tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú, ... típusú személygépkocsival a ... utca felől a ... utca irányába. Mögötte követési távolságra haladt ismerőse B.B. osztrák állampolgár az általa vezetett ... forgalmi rendszámú, ... típusú személyautóval. Ebben az időben jött ki az ... u. . szám alatti ... borozóból a 78 éves C.C. és - a vádlott haladási irányához képest balról-jobbra - kezdte meg az áthaladást a 8,4 m szélességű, kétirányú, irányonként egy-egy forgalmi sávval rendelkező ... úton. A sértett - 1,75 ezrelékes ittas állapota és a bal lábában végig ércsere és nagyfokú érelmeszesedés miatt - az úttesten lassan, bicegve haladt. A vádlott C.C. sértettet - az eső ellenére viszonylag jó látási viszonyok között - kellő időben kb. 50 m-ről, a felezővonal térségében haladva észlelte. Bizonytalan mozgását felismerte, azonban a megközelítése során sebességét nem csökkentve nem ügyelt fokozottan az esetleges balesetveszélyes helyzet elhárítására. Kb. 40-50 km/h sebességgel érte el azt a helyet, ahol a gyalogos haladt át. C.C. kb. 8 másodpercet már az úttesten tartózkodott és 7 m utat megtett, amikor a vádlott gépjárműve első lökhárítójának jobb oldali sarokrészével elütötte, melynek következtében a sértett vállrészével a gépjármű szélvédőjének csapódott, majd az ütközési ponttól 8 m-re az úttest jobb szélén a kavicsos padkára dobódott. A sértett a baleset következtében többszörös végtagtörést, bal oldali ablakos bordatörést és kiterjedt tüdőzúzódást szenvedett el, mely sérülések következtében a helyszíni ellátás során 20 óra 40 perckor elhalálozott.

A vádlott és mögötte közlekedő ismerőse B.B. a baleset helyétől körülbelül 300 méterre álltak meg. A helyszínen többen megjelentek, akik közül tanú 2 értesítette a mentőszolgálatot.

A vádlott a balesetet figyelmes vezetés mellett lassító fékezéssel elkerülhette volna. A közlekedési balesetet a terhelt okozta, mert megszegte a KRESZ 43.§ (4) bekezdés b/ pontjában foglalt rendelkezést. C.C. gyalogos is megsértette a KRESZ 21.§ (6) bekezdésében foglalt szabályokat.

A vádlott és védője fellebbezése folytán másodfokon eljárt Győri Törvényszék a 2017. március 9. napján kelt 4.Bf.403/2016/10. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a vádlottat felmentette az ellene emelt vád alól, megállapította, hogy a felmerült bűnügyi költség az állam terhén marad.

Az ügyész támadta jogorvoslattal a másodfokú bíróság ítéletét indítványozva annak hatályon kívül helyezését felderítetlenségből eredő megalapozatlanság miatt.

A Győri Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Bhar.43/2017/10. számú, 2017. június 28. napján kelt végzésével a Győri Törvényszék 4.Bf.403/2016/10. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Előírta, hogy a másodfokú bíróság hallgassa ki tanúként B.B.t, és tisztázza az ellentmondásokat.

A másodfokú bíróság az ügyben bizonyítás felvételét rendelte el és tárgyalást tűzött ki, a Be. 600.§ (1) bekezdés b/ pontja alapján B.B. tanúkénti kihallgatása érdekében.

A bizonyítási eljárás lefolytatását követően a Győri Törvényszék a 2017. június 28. napján kelt 3.Bf.305/2017/62. számú ítéletével a Mosonmagyaróvári Járásbíróság 2016. szeptember 28. napján kihirdetett B.371/2015/52. számú ítéletét megváltoztatta és a vádlottat az 1 rb halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége (Btk. 235.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés b/ pont) miatt emelt vád alól felmentette. megállapította, hogy az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség összege helyesen 638.002 forint, amely az állam terhén marad. és a másodfokú eljárásban további 154.277 forint bűnügyi költség merült fel, amelyet szintén az állam visel.

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére a felmentő rendelkezés folytán az ellentétes döntést sérelmezve, a vádlott bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.165/2019/1-I. számú átiratában az ügyész fellebbezését módosítva tartotta fenn.

Rámutatott, hogy a fellebbezés a Be. 615.§ (2) bekezdés b/ pontja alapján joghatályos volt, hiszen olyan vádlottat mentett fel a törvényszék, amelyet az elsőfokú bíróság elítélt.

Kifejtette, hogy a törvényszék a megismételt eljárásban eleget tett az ítélőtábla végzésében előírt bizonyítási cselekmény felvételére irányuló előírásnak, melynek során a perrendi szabályokat maradéktalanul betartotta. A nyomozati szakban történtek eljárási hibák, amikre a táblabíróság már korábban felhívta a figyelmet, de ezek nem befolyásolták érdemben az elsőfokú bíróság bizonyításának törvényességét.

Az ügyész hiányosnak, de ténybeli következtetéssel kiegészíthetőnek tartotta a tényállást. Mellőzni indítványozta, hogy a vádlottat a veszélyhelyzet felismerésében észlelési, a baleset elhárításában cselekvési késedelem nem terheli, illetve, hogy a gépkocsi elé visszaeső sértett elütése a vádlott részéről nem volt elkerülhető, továbbá miszerint a sértett megsértette a KRESZ 21.§ (8) bekezdésében fogalt rendelkezést figyelemmel az idézett jogszabály által biztosított elsőbbségére. Ezzel szemben kiegészíteni kérte a tényállást azzal, hogy a vádlott megszegte a KRESZ 43.§ (4) bekezdés b/ pontjában foglalt rendelkezést, a balesetet figyelmes vezetés mellett, lassító fékezéssel és megfelelő oldaltávolság tartásával elkerülhette volna.