A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37854/2009/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 221. §, 275. §] Bírók: Bauer Jánosné, Kovács Ákos, Kovács András

Kapcsolódó határozatok:

Kúria Pfv.22131/1999. (BH 2002.12.490), Győri Törvényszék K.27028/2008/5., Győri Törvényszék K.27210/2008/10., Kúria Kfv.35362/2008/4. (AVI 2012.11.124), Fővárosi Törvényszék K.34323/2008/8., Fővárosi Törvényszék K.33879/2008/6., Kúria Kfv.37425/2009/7. (BH 2011.11.323), Kúria Kfv.35554/2009/4., *Kúria Kfv.37854/2009/4.*, Pécsi Törvényszék K.21403/2010/19., Kúria Kfv.35342/2011/10. (EH 2012.05.K1), Gyulai Törvényszék K.23172/2012/3., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.29538/2013/22., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32578/2013/8., Kúria Kfv.35305/2013/5., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33795/2013/13., Kúria Kfv.35604/2014. (EH 2016.03.K10), Kúria Kfv.35256/2014/9. (AVI 2016.1.4), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31022/2013/34., Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27419/2013/24., Kúria Kfv.35644/2014/6. (BH+ 2015.10.444), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33804/2014/13., 3114/2015. (VI. 23.) AB végzés, Kúria Kfv.35430/2014/8. (BH 2016.2.49), Kúria Kfv.35213/2015/8., Kúria Kfv.35033/2015/9. (BH 2016.6.159), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33930/2014/27., Kúria Kfv.35516/2015/9. (EH 2016.10.K26), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30300/2015/46., Kúria Kfv.35683/2016/7. (BH 2017.7.247), Kúria Kfv.35505/2016/7. (EH 2017.10.K29), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33642/2016/21., Kúria Kfv.35059/2018/4. (BH 2019.2.63), 3120/2023. (III. 14.) AB végzés

***********

Kfv.III.37.854/2009/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Czövek János ügyvéd által képviselt A. H. felperesnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal alperes ellen idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság 2009. július 2. napján kelt 20.K.34.323/2008/8. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2010. június 15. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 20.K.34.323/2008/8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- /azaz harmincezer/ forint elsőfokú- és 20.000.- /azaz húszezer/ forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 16.500.- /azaz tizenhatezer-ötszáz/ forint kereseti- és 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az egyiptomi állampolgár felperes 2007. december 17. napján érkezett a Magyar Köztársaság területére, és 2007. december 27. napján menekültkénti elismerésre irányuló kérelmet terjesztett elő. A felperes 2008. március 14. napján házasságot kötött R. A. magyar állampolgárral. Ezt követően 2008. április 1. napján tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő. 2008. április 30. napján a menekülkénti elismerés iránti kérelem tárgyában indult eljárást megszüntették, majd az elsőfokú hatóság 106-1-24911/8/2008-TK. számú elsőfokú határozatában a felperes tartózkodás iránti kérelmét elutasította, és arra kötelezte a felperest, hogy a Magyar Köztársaság területét a határozat jogerőre emelkedésétől számított harmadik hónap utolsó napjáig hagyja el. A határozat szerint a családegyesítési cél nem volt megállapítható, mert a megismerkedés körülményei, az életközösség tényleges fennállása nem volt életszerű, a házasságban a napi életben felmerülő problémák megoldása nyelvi kommunikáció hiányában szinte lehetetlen, ekként felperes és R. A. között kötött házasság érdekházasságnak minősült. Emellett nem fogadta el azt sem, hogy a felperes megélhetése biztosított lenne. Továbbá a felperes feleségének érvényes lakcíme továbbra is eltérő volt a felperesétől, így megállapítható volt, hogy nem laktak együtt.

Az alperes a 2008. augusztus 25. napján kelt 106-TK-12509/0/2008. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat - szemben az elsőfokú határozattal - mindössze azon alapult, hogy a felperes és R. A. között kötött házasság érdekházasságnak minősült, ezért a családegyesítés feltételei nem álltak fenn. Kifejtette, hogy a felperes és R. A. eltérően emlékeztek arra, hogy ki mutatta be egymásnak őket, hol ismerkedtek meg, illetve a házasság helyszíne tekintetében, illetve az azzal kapcsolatos ügyintézés vonatkozásában is másra emlékeztek. A felperesnek és Rostás Anikónak nincs közös nyelve, és mindezek az ellentmondások úgy voltak fellelhetők, hogy a házasságkötés óta rövid idő telt el. Nincsenek ezen túlmenően tisztában egymás szokásaival, előéletével, családi hátterével, képzettségével, megélhetési forrásaival, és a közös jövőre vonatkozóan sincs konkrét elképzelésük. Utalt a határozat az Európai Unió Tanácselnöke 97/C382/01. számú 1997. december 4. napján kelt állásfoglalására /továbbiakban: Állásfoglalás/, mely az érdekházasságok ellen alkalmazandó intézkedésekről szól. Ebben az került rögzítése, hogy az a tény, hogy a házastársak nem egybehangzóan nyilatkoztak személyi adataikról, első találkozásuk körülményeiről, vagy egyéb fontos, őket érintő személyes adatról, ha nem beszélnek egy mindkettejük által beszélt nyelven, továbbá az egyik fél a házasságból eredendő kötelezettségéhez nem járul hozzá megfelelően, az érdekházasságnak minősíthető.

A Fővárosi Bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet szerint az alperes nem megfelelően tisztázta a tényállást, és nem megfelelően indokolta meg határozatát. Mind az alperes, mind az elsőfokú határozat részletesen nem tért ki arra, hogy mire alapozták konkrétan azt a megállapítást, hogy a felperes ténylegesen érdekházasságot kötött. A határozatok csupán általánosságokban hivatkoztak arra, hogy a házastársak közös nyelven nem beszélnek, megismerkedésük körülményeivel kapcsolatosan nem egyezően nyilatkoztak, illetve, hogy ellentmondásos válaszokat adtak, és hiányos ismeretekkel rendelkeztek egymásról. Az új eljárásra adott iránymutatásban utalt arra, hogy a felperes felesége időközben gyermeket vár, és ezt a körülményt is értékelni kell az eljárásban.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a Fővárosi Bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy az alperes és az elsőfokú hatóság is részletesen, mindenre kiterjedően megindokolta határozatát, melyből egyértelműen kiderül, hogy mely konkrét tényekre alapozta az alperes határozatát. R. A. számára a bírósági eljárásban tartott személyes meghallgatáson is az volt a legfontosabb szempont, hogy a felperes el tudja-e tartani őt és gyermekeit, és ezen felül úgy nyilatkozott, hogy születendő gyermeküket közösen akarták, holott a közigazgatási eljárás során még azt mondta, nem szeretne gyermekeket felperestől. A bíróság nem értékelte felperes és R. A. által tett nyilatkozatokat, nem tért ki azokra a körülményekre, amelyekre véleménye szerint a közigazgatási határozat csak általánosságokban utalt. A felperes meg sem kísérelte az alperesi tényállításokat megdönteni.