A Pécsi Ítélőtábla Pf.20037/2018/7. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 87. §, 221. §, 253. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 4. §, 26. §, 33. §, 33/A. §, 71/A. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bek., 2:52. §, 6:518. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 30/C. §, 30/A. § (1) bek., (2) bek., 130/A. § (1) bek.] Bírók: Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Kutasi Tünde, Vogyicska Petra

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.037/2018/7. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Szántó Anett pártfogó ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Szabó Zoltán jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alperes ellen közhatalom gyakorlása során okozott személyiségi jogsértés miatti sérelemdíj megfizetése iránt indított perében a ... Törvényszék 2017. november 30. napján kelt 5.P.20.344/2016/42. számú ítélete ellen a felperes által 45. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 29.038 (huszonkilencezer-harmincnyolc) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

Megállapítja, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díja a felperes terhére esik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A felperes és B M élettársi kapcsolatából 2005. január 10. napján született Sz V utónevű gyermek a ... Városi Bíróság P.20.808/2007/17. számú végzésével jóváhagyott egyezség értelmében az anyánál került elhelyezésre, aki így a szülői felügyeleti jogokat is gyakorolja. A felperes 2009 januárja óta Nban él, azóta gyermekével a kapcsolatot jellemzően interneten (viber és skype útján) tartja.

A felperes és a gyermek közötti kapcsolattartás évek óta konfliktusokkal terhelt. A felperes folyamatosan végrehajtási eljárásokat kezdeményez az elmaradt kapcsolattartások pótlására, a hatósági eljárásokkal szemben azonban a gyermeknek ellenérzései vannak.

A I.rendű alperes kijelölés folytán 2015-2016. években járt el a felperes és a gyermek közötti kapcsolattartási ügyekben. A I.rendű Járási Hivatala .../2012-2/16. számú határozatával a folyamatban lévő hét végrehajtási ügyben a gyámhatósági eljárásokat felfüggesztette, és a felek közötti viták lezárása és a megfelelő együttműködés kialakítása érdekében közvetítői eljárást rendelt el.

A felperes a ... Megyei Kormányhivatallal szemben a kapcsolattartási ügyekkel összefüggésben pert indított a tisztességes eljáráshoz, az ügy észszerű időn belüli befejezéséhez való joga és emberi méltósága megsértése miatt. A bíróság a keresetet jogerős ítéletével elutasította.

A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes súlyosan megsértette az eljárás észszerű határidőn belüli befejezéséhez való jogát, továbbá a tisztességes és hatékony eljáráshoz, a jogérvényesítéshez, a kapcsolattartáshoz, az emberi méltósághoz és a családi élet tiszteletben tartásához való jogát azáltal, hogy az apai kapcsolattartás zavartalansága érdekében nem tette meg a szükséges intézkedéseket, késlekedett a végrehajtási kérelmek elbírálásával, a bántalmazó szülőt nem jelentette fel, az alperes elsőfokú hatósága elutasította a gyermekével skype-on történő kapcsolattartás engedélyezése iránti kérelmét, és azt csak a másodfokú hatósága engedélyezte, az eljárás során a gyermek személyes meghallgatását rendelte el, továbbá függő hatályú végzéséket hozott ahelyett, hogy a kapcsolattartást biztosította volna az anyával szemben, aki a gyermeket ellene nevelte. Sérült az értesítéshez fűződő szülői joga, továbbá az alperes megsértette az egyenlő bánásmód követelményét is, amikor hátrányára egyoldalú eljárást folytatott le. Kérte az alperesnek bocsánatkérésre kötelezését, a további jogsértéstől való eltiltását és 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését. Indítványozta, hogy a bíróság a kiskorú gyermeket II. rendű felperesként vonja perbe és rendeljen ki részére eseti gyámot. Keresetét az Alaptörvény VI., XVI., XXIV. cikkére, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:178. és 180. §-ára, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2.§ és 4.§-ára, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952. évi Pp.) 2.§ (1) bekezdésére, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényre (a továbbiakban: Ebktv.) alapította. Hangsúlyosan hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága ... kontra ... ügyben hozott döntésére, amely szerint a kapcsolattartás elmaradását látva a hatóságoknak minden hatékony intézkedést meg kell tenniük a találkozás elősegítése érdekében.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes elmulasztotta annak egyértelmű és pontos megjelölését, hogy mely alperesi határozat, magatartás vagy mulasztás folytán, mikor és milyen jogsérelmet szenvedett el. Állította, hogy eljárása során az irányadó jogszabályokat mindenkor betartotta, azt is hangsúlyozva, hogy egy esetleges eljárási szabálysértés sem jelenti feltétlenül a felperes személyiségi jogainak megsértését.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és a felperest 25.000 forint elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolása szerint egy nem működő kapcsolattartást rendezése során sokkal célravezetőbb a felek meggyőzése, mint a kényszerítés, ezért helyesen járt el az alperes, amikor - a felek beleegyezésével - közvetítői eljárást rendelt el, és erre tekintettel a végrehajtási eljárásokat felfüggesztette. A felperes nem bizonyította, hogy az alperes eljárása során apai státuszára figyelemmel hátrányos megkülönböztetés érte, a gyermek személyes meghallgatására nem az alperes eljárásában került sor, az anya részéről történt bántalmazására pedig adat nem merült fel. Nem jelölte meg a felperes, hogy az alperes melyik eljárásban, milyen határidőt mulasztott, az általánosságban megjelölt sérelmei pedig érdemben nem voltak vizsgálhatóak. Utalt rá, hogy személyiségi jogi vagy kártérítési perben egyébként sincs mód a közigazgatási eljárásban hozott döntések felülbírálata. Hangsúlyozta, hogy a felperes a gyermeknek nem törvényes képviselője, ezért a II. rendű felperesként történő perbeállítására vonatkozó nyilatkozatot nem tekintette joghatályosnak.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben, annak megváltoztatása és keresetének teljesítése érdekében a felperes fellebbezett. Másodlagosan kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását. Fellebbezésében - részletesen megismételve az elsőfokú eljárásban kifejtett érveit - hivatkozott a I.rendű alperes .../2015. számú tájékoztatására, amely szerint a felügyeleti vizsgálat az alperes eljárása során hiányosságokat észlelt. Kiemelte, hogy nyilvánvalóan lényeges eljárási szabálysértés a harminc napos ügyintézési határidő elmulasztása, különös tekintettel arra, hogy a kiskorú veszélyeztetettsége miatt az alperesnek a Ket. 33.§ (2) bekezdése értelmében soron kívül kellett volna eljárni. Kérte figyelembe venni az Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya .../2017/GYERGYÁM számú tájékoztatását, amely szerint a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárásban függő hatályú végzés meghozatalára nem kerülhet sor. Hangsúlyozta, hogy a gyermek szuicid veszélyeztetett, négy tantárgyból bukik, mely körülmények a hivatalok tétlenségére és az anya nevelési hibáira vezethetők vissza.