A Kúria Pfv.21360/2014/4. számú precedensképes határozata eredeti állapot helyreállítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 273. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 15. §, 63. §] Bírók: Kollár Márta, Tamáné dr. Nagy Erzsébet, Wellmann György

A határozat elvi tartalma:

Ha a szolgáltatás a birtokbaadása ellenére nem felel meg az előszerződésben kikötött kötelezettségnek a felpereseknek jogukban áll elállni előszerződéstől és az átadott vételárat a szerződés felbontására tekintettel visszakövetelni. 1959. IV. Tv. 273. § (1), 1959. IV. Tv. 273. § (2), 1979. 13. Tvr. 15. §, 1979. 13. Tvr. 63. §, 1979. 13. Tvr. 85. §

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22399/2010/38., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21385/2013/2., *Kúria Pfv.21360/2014/4.*

***********

Pfv.VI.21.360/2014/4.szám

A Kúria a dr. Lőrincz Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Lőrincz Zsolt ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a Dr. Csapliczky Tamás ügyvéd által képviselt I.r. és a Dr. Szotáczky Gábor ügyvéd által képviselt II.r. alperes ellen eredeti állapot helyreállítása és kezesi kötelezettség érvényesítése iránt a Fővárosi Törvényszéknél 25.P.22.399/2010. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.21.385/2013/2. - a 3. sorszámú végzéssel kijavított - ítélete ellen az I. és II.r. alperesek részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felpereseknek külön-külön 125.000-125.000 (egyszázhuszonötezer-egyszázhuszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi az alpereseket, hogy külön felhívásra egyetemlegesen fizessenek meg az államnak 1.361.300 (egymillió-háromszázhatvanegyezer-háromszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felperesek az I.r. alperessel 2004. augusztus 19-én, mint eladóval B-n adásvételi előszerződést kötöttek. Az adásvétel tárgya az eladó kizárólagos tulajdonát képező, az ingatlan-nyilvántartásba V. /7/4. helyrajzi szám alatt felvett beépítetlen ingatlanon felépítendő a C tömb földszint 1. ajtó alatt található 63 négyzetméter alapterületű apartmanlakás volt. A szerződés 3. pontja szerint a felek legkésőbb a jogerős építési engedély meglétéről szóló eladói értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül kötnek egymással ingatlan adásvételi szerződést. Az előszerződésben azt is rögzítették, hogy az ingatlan legkésőbb 2005. május 8. napjáig rendelkezni fog jogerős építési engedéllyel, amelynek megléte az adásvételi szerződés megkötésének feltétele. Amennyiben a vevők 2005. december 31. napjáig nem kapják kézhez a jogerős építési engedély meglétéről szóló értesítést, jogosultak elállni az előszerződéstől. A felek a szerződést a horvát jog alkalmazásával kötötték meg az előszerződés 19. pontja szerint.

A felperesek és a II.r. alperes 2004. augusztus 19-én, ugyancsak B-n kezesi szerződést kötöttek, amelyben azt rögzítették, hogy abban az esetben, ha a felperesek jogosultak elállni és erre tekintettel az I.r. alperesnek a vételárrészletek visszafizetésére fizetési kötelezettsége keletkezik, ennek teljesítéséért a II.r. alperes készfizető kezességet vállal. A szerződésre a felek a magyar Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezéseit kötötték ki.

Még ugyanezen a napon, 2004. augusztus 19-én B-n a felek aláírtak egy horvát nyelvű adásvételi szerződés űrlapot is. A felperesek összesen 61.539 EUR-t fizettek ki az I.r. alperesnek vételárként.

A felperesek 2006. május 18-án kelt levelükben elálltak az előszerződéstől és felszólították az I.r. alperest, hogy a felperesek által megfizetett 61.539 EUR-t fizesse vissza. 2006. május 30-án a felek között tárgyalások folytak, amelyről jegyzőkönyvet vettek fel B-n. A megbeszélés eredményeként a II.r. alperes és K. Á., az I.r. alperes ügyvezetője azt vállalták, hogy a vételárrészletek visszafizetésére vonatkozóan fizetési ütemezéstervezetet készítenek el, amelyet 2006. július 16-ig a felperesek rendelkezésére bocsátanak, ez azonban nem készült el.

A felperesek többször módosított kereseti kérelmükben az alpereseket egyetemlegesen 17.258.612 forint megfizetésére kérték kötelezni, ezen összeg 2006. május 15. napjától a kifizetésig járó törvényes kamataival együtt. Keresetük jogalapját az előszerződés 12. pontjára alapították, hivatkoztak arra, hogy jogszerűen gyakorolták elállási jogukat, amelynek következtében a szerződés felbontására került sor és ennek alapján az eredeti állapot helyreállításának van helye. Utaltak arra, hogy a felek által közösen felvett jegyzőkönyv tartalmát tekintve tartozáselismerési nyilatkozat. A II.r. alperessel szemben a felperesek a kezességvállalásra hivatkoztak.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I.r. alperes szerint miután az előszerződésben a felek a horvát jogot kötötték ki, a magyar bíróságnak nincs joghatósága. Utaltak arra is, hogy azon a napon, amikor az előszerződés létrejött a felek között, érvényesen és hatályosan a végleges adásvételi szerződés is létrejött horvát nyelven. Ezzel az előszerződés hatályát vesztette. A felperesek használták az ingatlant és azt az alperesek részére visszaadni nem tudják, így elállási jogukkal nem élhetnek.

A II.r. alperes is hivatkozott a felperesi elállás jogellenességére és arra, hogy a felperesek birtokba lépésével a kárveszély-viselés is átszállt. Tagadta, hogy a felek által közösen felvett jegyzőkönyv tartozáselismerésnek minősülne.

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének helyt adva kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek külön-külön 6.806.381-6.806.381 forintot, valamint a perköltséget. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a per tárgya teljesítés visszakövetelése, a vételárelőleg átadására B-n került sor. A teljesítés helye B., így a magyar bíróság joghatósága a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Mjtvr.) 15. §-a alapján fennáll. Az alkalmazandó jog vonatkozásában azt állapította meg, hogy az adásvételi előszerződés, illetve a horvát nyelvű szerződés vonatkozásában a horvát jogot, míg a készfizető kezesi megállapodás tekintetében a magyar jogot kell alkalmazni. Álláspontja szerint a felperesek állításával szemben a jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségvállalások az alperesek részéről nem minősíthetők tartozáselismerésnek, mert a Ptk. 242. §-ban foglalt feltételeknek a nyilatkozat nem felel meg.