A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31016/2021/17. számú határozata munkabér megfizetése tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. § (1) bek.] Bírók: Kovács Edit, Kulisity Mária, Vajas Sándor

A határozat elvi tartalma:

Nem jogellenes és az általános magatartási követelményekbe sem ütközik, hogy a felperes a számára előnyös szerződéses kikötést, a megállapodási díjat elfogadta. A felperesi munkavállaló a szavak általánosan elfogadott jelentése és az eset összes körülménye alapján joggal bízhatott abban, hogy a személyzeti vezető által elé tárt szerződési ajánlat szakmailag átgondolt döntés következménye.

A Ptk. 6:62. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az alperes nem hivatkozhat alappal a tájékoztatási kötelezettség megsértésére az általa a felperessel közölt ajánlatban szereplő megállapodási díj összegszerűségével kapcsolatosan.

***********

...

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

1.Mf.31.016/2021/17.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Nagy-Kozák és Pátzay Ügyvédi Iroda (cím6., ügyintéző: dr. Nagy Gábor ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím2) felperesnek a Varga János Tamás és Társai Ügyvédi Iroda (cím10 ügyintéző: dr. Lakner Krisztina ügyvéd) által képviselt alperes1. (Cím1) alperes ellen munkabér megfizetése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 25.M.70.174/2020/12. sorszámú ítélete ellen a felperes által 13. számon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.292.238.- (egymillió-kettőszázkilencvenkettőezer-kettőszázharmincnyolc) forint elmaradt munkabért és ezen összeg után 2019. május 6-tól a kifizetés napjáig járó, minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 64.600 (hatvannégyezer-hatszáz) forint és ÁFA elsőfokú és 32.300 (harminckettőezerháromszáz) forint és ÁFA másodfokú perköltséget.

Kötelezi a másodfokú bíróság az alperest, hogy az állam javára - külön felhívásra - fizessen meg 77.534 (hetvenhétezer-ötszázharmincnégy) forint eljárási és 103.379 (százháromezer-háromszázhetvenkilenc) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás

[1] A felperes 2008. február 6. napjától állt az alperes alkalmazásában határozatlan idejű munkaviszonyban. A felperes 2019. április 4. napján írásbeli kérelmet terjesztett elő, melyben a munkaviszonya 2019. április 30. napjával történő megszüntetését kérte. Az illetékes HR vezető a felperes írásbeli kérelmére április 4-én rájegyezte, hogy "átvettem. Utolsó munkaviszonyban töltött nap 2019. április 30." és a papírt aláírásával látta el. A felperes utolsó munkanapján 2019. április 30-án a munkavégzést követően utasításra a HR irodában megjelent. A személyzeti vezető közös megegyezéses megállapodást tervezetet készített elő, melyhez egy másik munkavállaló munkaviszonyát megszüntető közös megegyezéses megállapodást használt mintaként. A személyzeti vezető a közös megegyezéses megállapodás tervezet 2. pontjában a korábbi mintából benne hagyta, hogy a munkáltató az utolsó munkában töltött naptól számított 5 napon belül átutalással 1.292.238.- forint megállapodási díjat megfizet a munkavállaló részére.

[2] A személyzeti vezető a közös megegyezéses megállapodás tervezetét kinyomtatta, odaadta a felperesnek és megkérte őt, hogy olvassa el, amennyiben azzal egyetért, írja alá. A felperes a megállapodás tervezetet elolvasta és aláírta. Ezt követően a személyzeti vezető a megállapodást átvitte a HR vezető részére, aki azt ugyancsak aláírta, majd a megállapodás egy példányát átadta a felperes részére. A személyzeti vezető elkészítette a leszerelési lapot, melyben a megállapodási díj rovatot üresen hagyta. A felperes a leszerelési lapot átolvasta, majd aláírta. A leszerelési lap tanúsága szerint az alperes 10 nap szabadságmegváltás, valamint 2700.- forint gépjármű útiköltség megfizetésére köteles.

[3] A felperes 2019. június első napjaiban levélben sérelmezte, hogy a közös megegyezéses megállapodás 2. pontjában szereplő összeget nem kapta meg. Az alperes válaszlevelében előadta, hogy a megállapodási díj adminisztrációs hibából került a megállapodásban feltüntetésre, a megállapodási díjról megegyezés nem született, a feltüntetett összeg téves.

Kereset és ellenkérelem

[4] A felperes keresetében 1.292.238.- forint elmaradt munkabér és ezen összeg után 2019. április 30-tól járó késedelmi kamatok megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[5] Hivatkozásképpen előadta, hogy a munkáltató a megállapodásban 1.292.238.- forint megállapodási díj megfizetését vállalta, ennek azonban nem tett eleget. A közös megegyezéses megállapodást az alperes készítette és annak összegszerűségét is az alperes dolgozta ki. A közös megegyezéses megállapodás megkötésére kifejezetten az alperes általi fizetési kötelezettség vállalására tekintettel került sor. Több, mint tíz évig dolgozott folyamatosan az alperesnél, a megállapodási díj arányos és igazolható. A megállapodás a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) 14. § alapján a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával létrejött. Érvényes és egyben kikényszeríthető megállapodást kötött, a megállapodásból egyértelmű jogok és kötelezettségek származtak mind a munkáltatóra, mind a munkavállalóra. A megállapodásban foglaltaktól az alperes egyoldalúan nem állhat el, az abban vállalt megállapodási díj megfizetésére köteles. A felek a megállapodást közös megegyezéssel hozták létre írásban, azt módosítani vagy megszüntetni is csak együttesen és írásban lehet. Tagadta, hogy a 2009. április 30-i időponthoz ő ragaszkodott volna.

[6] Az alperes olyan multinacionális vállalat, amelynél európai szinten magas és hatékony szintű szakmailag elismert HR és jogi osztály működik, ennek tükrében adminisztrációs hibára történő hivatkozás nem elfogadható. Jogszabály sem ismeri azt a kifejezést, hogy adminisztratív hiba. A figyelmét felhívták, hogy gondosan olvassa el a megállapodást, melyet megtett, és ezután kérték, ha megfelelőnek találja azt, akkor írja alá, melyet szintén megtett. Így számára teljesen érthetetlen az adminisztrációs hibára való hivatkozás. A felperes munkajogban járatlan, amennyiben valóban adminisztrációs hiba történt, úgy az alperes munkavállalói hibáztak, ami azonban a felperes igényének jogalapját nem érinti.

[7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozásképpen előadta, hogy a munkaviszonyát a felperes kívánta megszüntetni, oly módon, hogy a felmondási idő letelte előtt szűnjön meg a munkaviszonya. Emiatt került sor a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésre, nem pedig a felperes hivatkozása szerint az alperes általi fizetési kötelezettség vállalására tekintettel. Az április 4-i ajánlatban és ezt követően sem kérte a felperes semmilyen összeg megfizetését, nem egyeztettek megállapodási díjról, e tekintetben megállapodás sem jött létre.