66/B/1992. AB határozat

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése által alkotott, a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 27/1991. (IX. 23.) sz. rendelet 6-7. §-ai, valamint az építményadóról szóló 28/1991. (IX. 23.) sz. rendelet 4. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság a Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése által alkotott, a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 27/1991. (IX. 23.) sz. rendelet 6-7. §-ai, valamint az építményadóról szóló 28/1991. (IX. 23.) sz. rendelet 4. §-a alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Indítványozó álláspontja szerint Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a 27/1991 (IX. 23.) sz. rendelet 6. §-ának, valamint a 28/1991 (IX. 23.) sz. rendelet 4. §-ának megalkotása során nem vette figyelembe a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13. §-ában szabályozott adókedvezményeket, valamint a 27/1991. (IX. 23.) sz. rendeletének 7. §-ában a kommunális adó alapjának és mértékének szabályozása során a Htv. 15-16. §-aitól, valamint 21-22. §-aitól eltérő szabályokat alkotott. Az önkormányzati rendeletek megalkotása során elkövetett törvénysértések eredményeként a vitatott rendelkezések sértik az Alkotmány 70/I. §-ában szabályozott arányos közteherviselés elvét, mert nem a vagyonnal arányosan állapítják meg az adókötelezettséget, nem differenciálnak az ingatlan nagysága és értéke szerint, így a nagyobb vagyonnal rendelkezők számára ugyanolyan közterheket állapítanak meg, mint a kisvagyonosok számára.

II.

1. Az Alkotmány 44/A § (1) bekezdésének d) pontja alapján a helyi képviselőtestület a törvény keretei között jogosult a helyi adók fajtáinak és mértékének megállapítására. Ezért, az indítvány elbírálása során az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az önkormányzati rendeleteknek az indítványozó vitatott szabályai ellentétesek-e a Htv. rendelkezéseivel.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 27/1991. (IX. 23.) sz. önkormányzati rendelet 6-7. §-ai megfelelnek a Htv. rendelkezéseinek. A rendelet 6. §-a a Htv. 10. §-ával megegyezően állapítja meg az adómentesség szabályait.

A Htv. 26. §-a a magánszemélyek kommunális adójának mértékére vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy az adó évi mértékének felső határa adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb 3000 Ft. Így a rendelet 7. §-a, amely évi 800, illetőleg 1000 Ft-ban állapítja meg a kommunális adó mértékét, jogszerűen, a törvény keretei között rendelkezik az adó mértékéről.

A Htv.-nek az indítványozó által, - a vitatott rendelkezések törvényellenességének bizonyítására - felhívott szabályai a magánszemélyek kommunális adójára nem irányadók. A Htv.-nek a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 24-26. §-ai több, a telekadó és az építményadó szabályaira utaló szabályt tartalmaznak. A telekadó és az építményadó szabályait rendelik alkalmazni az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére, a telekadóra és az építményadóra utalással határozzák meg az adókötelezettség és az adóalanyok körét. Nem tartalmaznak azonban ilyen utaló szabályt az adómentességre, az adó alapjára és mértékére vonatkozó szabályok tekintetében. A Htv. 13. §-a az építményadóra irányadó adómentességeket szabályozza, 15-16. §-ai az építményadó alapját és mértékét, 21-22. §-ai pedig a telekadó alapját és mértékét rendezik, nem vonatkoznak a magánszemélyek kommunális adójára.

Az építményadóról szóló 28/1991. (IX. 23.) sz. önkormányzati rendeletnek az adómentességet szabályozó 4. §-a sem tekinthető a Htv. szabályaival ellentétesnek. A Htv. 13. §-ának a) és c) pontja kimondja, hogy mentes az építményadó alól a szükséglakás és valamennyi lakás esetében az állandó bejelentett családtagok - egyenesági hozzátartozók - után, személyenként 25 m2. Az önkormányzati rendelet 4. §-a ezeket az adómentességi szabályokat valóban nem tartalmazza, kimondja azonban azt, hogy mentes az építményadó alól az a magánszemély tulajdonában álló építmény, amely után a tulajdonos a magánszemélyek kommunális adóját fizeti. Mivel a magánszemélyek kommunális adója kiterjed minden magánszemély tulajdonában álló lakásra, a 28/1991. (IX. 23.) sz. önkormányzati rendelet 4. §-a nem csak a törvényben meghatározott terület mértékéig biztosít mentességet az építményadó megfizetésére, hanem a lakások teljes alapterülete mentes az építményadó alól. Az önkormányzati rendelet 4. §-ának ez a szabálya a Htv. 7. § a) pontjának - az adótöbbszörözés tilalmát kimondó - azon rendelkezésén alapul, mely szerint az önkormányzat az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle adó fizetésére kötelezheti.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az az indítvány, amely arra alapozva kéri a Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése által alkotott 27/1991. (IX. 23.) sz. rendelet 6-7. §-ai, valamint 28/1991. (IX. 23.) sz. rendelet 4. § megsemmisítését, hogy e rendelkezések ellentétesek a Htv. szabályaival, alaptalan.

2. Az indítvány alapján az Alkotmánybíróság vizsgálta azt is, hogy a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 27/1991. (IX. 23.) sz. önkormányzati rendelet 7. §-a - azzal, hogy egy összegben határozza meg az adó évi mértékét és nem differenciál az ingatlanvagyon nagysága, illetőleg értéke szerint - sérti-e az Alkotmány 70/I. §-ában szabályozott arányos közteherviselés elvét.

Az Alkotmány 70/I. §-a alapján minden állampolgár köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. Ez a rendelkezés állampolgári kötelezettségként fogalmazza meg a közteherviselés elvét. A közterhekhez való hozzájárulási kötelezettség megállapítása tekintetében egyedül azt az általános követelményt támasztja, hogy annak meg kell felelnie az állampolgárok jövedelmi és vagyoni viszonyainak. Azaz a közterhekhez való hozzájárulási kötelezettségnek közvetlen összefüggésben kell állnia, arányosnak kell lennie az állampolgár jövedelmi és vagyoni viszonyaival, helyzetével. Ebből az általános követelményből a jogalkotónak nem származik kötelezettsége arra, hogy minden egyes adó megállapítása során az adó mértékét, az adó tárgyaként megállapított jövedelem, vagy vagyon nagyságától, illetőleg értékétől függően, differenciáltan., azzal arányosan kell szabályoznia. Nem tekinthető alkotmányellenesnek az a szabályozás, amely valamely adó mértékét tételesen meghatározott összegben állapítja meg. A magánszemélyek kommunális adója esetében a Htv. maga is meghatározott összegben állapítja meg az évi adó mértékének maximumát.

Így nem tekinthető alkotmányellenesnek a 27/1991. (IX. 23.) sz. önkormányzati rendelet 7. §-a, amely a Htv. 26. §-ában megállapított adómaximum keretei között tételesen, egy összegben állapította meg a kommunális adó éves mértékét.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány alaptalan, ezért azt elutasította.

Budapest, 1992. július 10.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró