BH 1996.9.457 I. Felfüggesztett pénzbüntetés kiszabása súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és a közokirat-hamisítás bűntette miatt a 62 éves, súlyosan beteg, beszámítási képességében súlyos fokban korlátozott vádlottal szemben [Btk. 51. §, 89. § (1) bek., 170. § (2) bek., 274. § (1) bek. b) pont].

II. A hivatalos személy megsértésének vétsége miatt indult eljárás megszüntetése, mivel a jelenleg becsületsértés vétségének minősülő cselekmény sértettje nem terjesztett elő magánindítványt [Btk. 22. § h) pont, 31. §, 180. §, 183. § (1) bek., 232. §, 36/1994. (VI. 24.) AB hat., Be. 213. § (1) bek. b) pont].

Az elsőfokú bíróság a vádlottat súlyos testi sértés bűntettének kísérlete, közokirat-hamisítás bűntette és hivatalos személy megsértésének vétsége miatt 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 70 forintban állapította meg. A tényállás lényege a következő.

A vádlott elvált családi állapotú, nyugdíjas ügyvéd. A vádlott kóros személyiségzavarban szenved, és szenvedett a cselekmény idején is. Az alkalmazkodó-, beilleszkedőképessége, az önkontrollja gyenge. Kóros személyiségzavara közepes-súlyos fokban korlátozza abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, és hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

1. 1992. november 21-én 11 óra körüli időben a vádlott megjelent a helyi ABC boltban. Az eladótérben vásárlást színlelve eltulajdonítási szándékkal a ruházatába rejtett, szabálysértési értéket meg nem haladó értékű egy üveg italt, egy flakon étolajat, egy doboz kávét egy db vajat és egy doboz sajtot. A cselekményét a vádlott mozgását figyelő bolti eladó észlelte. A vádlott a pénztárhoz ment az üres kosárral, közölte, hogy nem vásárolt árut, ezt követően szólította fel őt a bolt dolgozója, hogy menjen be vele az irodába. Az irodában tartózkodott ekkor a bolt vezetője, valamint a bolt egyik dolgozója. A boltvezető felszólította a vádlottat, hogy igazolja az áruk eredetét. A vádlott kezdetben arra hivatkozott, hogy ő nem tulajdonított el semmit és megmutatta a táskája tartalmát, amelyben egy másik boltból származó árucikkeket az ajtóval szemközti kisasztalra helyezték el, a vádlott kabátjának a belső zsebeiből pedig előkerültek az itteni boltból eltulajdonított árucikkek. Ezeket az üzletvezető előtti íróasztalra helyezték el.

A boltvezető megkezdte a jegyzőkönyv felvételét, a vádlott azonban személyi adatait nem volt hajlandó közölni neki, ezért polgárőröket hívtak segítségül, akik hamarosan meg is érkeztek. A vádlott a kiérkező polgárőröknek nem volt hajlandó magát igazolni, ezért az utóbbiak eltávoztak az irodából, hogy rendőri segítséget hívjanak. A vádlott ekkor a székről felugrott, felkapta az üzletvezető előtti íróasztalról az előzőleg általa eltulajdonított, egy liter olajat tartalmazó, kb. 1,20 kg súlyú üveget, azzal nyakánál megmarkolva indulatos állapotban közepes erővel, célzottan a boltvezető feje irányába ütött. Az íróasztalánál ülő boltvezető az ütés elől elhajolt, így az üveg az asztalra vágódott, és azon összetört. Amennyiben az ütés a sértett fejét éri, az súlyos testi sértést, akár koponyacsonttörést okozott volna.

Ezután a vádlott a másik, italt tartalmazó üveget is felkapta a kisasztalról, és azt az üzletvezető felé dobta, de ekkor már közbeavatkozott a bolt egyik dolgozója, aki a vádlottat megpróbálta lefogni, így a vádlott dobása az erejét vesztette, az üveg a boltvezetőt a hátán találta el, így sérülés nem keletkezett. A még mindig indulatos állapotban levő vádlottat ezután a jelen levő bolti alkalmazottak lefogták. A dulakodás során a vádlott arccal nekiesett az iroda falán elhelyezett kulcstartó táblának, ennek következtében arcán, ajkán 8 napon belül gyógyuló sérülések keletkeztek.

2. A helyszínre érkezett az egyenruhában levő rendőr zászlós a polgárőrökkel együtt. A rendőr igazolásra hívta fel a vádlottat. A vádlott átnyújtotta a személyi igazolványát az intézkedő rendőrnek, az igazolvány azonban hamis adatokat tartalmazott. A vádlott életkorát illetően volt hamis az igazolásra átadott közokirat. A vádlott születési éve 1930-ról 1920-ra volt átjavítva. A rendőr észlelte a hamisítást, és szóvá tette azt a vádlottnak, aki a jelenlévő előtt sértő, lealacsonyító kifejezéseket használt az intézkedő hivatalos személlyel szemben.

3. A 42 éves rendőr zászlóst a vádlott mások előtt "kommunista bérencnek, ávós pribéknek, gazembernek" titulálta.

A Btk. 232. §-ának (5) bekezdésében írt feljelentést az arra hivatott személy megtette.

A helyi rendőrkapitányság a vádlott ellen az ABC áruház sérelmére elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt feljelentést tett.

A fellebbezési tárgyaláson jelen levő ügyész - a bizonyítás eredményére is figyelemmel - a hivatalos személy megsértésének a vétsége miatt indított eljárás megszüntetésére, valamint a pénzbüntetés mértékének enyhítésére, végrehajtásának a felfüggesztésére tett indítványt.

A másodfokú bíróság a bűntetti eljárás szabályai szerint felülbírálva az elsőfokú bíróság ítéletét, arra a megállapításra jutott, hogy a városi bíróság ítéleti tényállása, a Be. 239. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában írt megalapozatlansági hibákban szenved, részben felderítetlen és hiányos.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a vádlott elmeállapotára vonatkozó megállapításait az 1992. október 6-án - az ítélethozatalt megelőzően több mint másfél évvel korábban - kelt elmeszakértői vélemény adataira alapozta. Figyelemmel arra is, hogy a vádlott elmeállapota a szakértői véleményben foglaltak szerint az évek során fokozatosan romlott, az első fokú eljárásban felhasznált szakértői vélemény és ekként az ítéleti ténymegállapítások sem tekinthetők aggálytalannak. Nem tárta fel az elsőfokú bíróság a vádlott egyéb megbetegedéseire vonatkozó adatokat, valamint a teljeskörűen a jövedelmi és vagyoni helyzetét. Ez utóbbi személyi körülmények az eltelt idő alatt ugyancsak megváltoztak.

A jogi szabályozás időközi változására figyelemmel megalapozatlanságot észlelt a másodfokú bíróság a tényállás 3. pontjában rögzített cselekmény vonatkozásában is. Az Alkotmánybíróság a 36/1994. (VI. 24.) AB számú határozatával a Btk. 232. §-ának (hatóság vagy hivatalos személy megsértése) alkotmányellenességét állapította meg, és azt a határozat közzétételének napjával megsemmisítette. Egyúttal határozatában kifejtette azt, hogy a hatóság és hivatalos személy becsületének védelmét a Btk. 179. §-a és 180. §-a veszi át. Kijelölte továbbá a rágalmazás és becsületsértés alkotmányos alkalmazásának a határait is.

A Btk. 183. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban e bűncselekmények csupán magánindítványra büntethetők, amelynek előterjesztésére - ilyen irányú törvényi követelmények hiányában - az első fokú eljárásban nem kerülhetett sor, arra nem is volt szükség.

A részleges megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében a Be. 240. §-a alapján felvett bizonyítás keretében a másodfokú bíróság elrendelte a vádlott ismételt elmeszakértői vizsgálatát, személyi körülményei, vagyoni viszonyai, betegsége tekintetében meghallgatta a vádlottat, és a tárgyalás anyagává tette az e körben rendelkezésre álló orvosi dokumentumokat, továbbá beszerezte a magánindítvány előterjesztésére jogosult Sz. A. rendőr zászlós nyilatkozatát.