A Debreceni Ítélőtábla Bf.258/2015/51. számú határozata terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 261. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 78. §, 81. §, 82. §, 85. §, 258. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 372. §, 375. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 37. §, 314. §, 316. §, 338. §, 459. §] Bírók: Balla Lajos, Nagy Éva, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra

Debreceni Ítélőtábla

Bf.I.258/2015/51. szám

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2015. október hó 14. és 2016. március 21. napjain tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott é s társa ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Törvényszék 2015. évi február hó 2. napján kihirdetett 4.B.185/2013/166. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint:

I. r. vádlott cselekményei közül a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntetteként minősített cselekményét az 1978. évi IV. törvény 261. § (7) bekezdése szerint jelöli meg, a közveszéllyel fenyegetés vétsége esetében pedig az 1978. évi IV. törvény 270/A. § (1) bekezdés a) pontját hívja fel.

E vádlott fegyházbüntetését 3 (három) évre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést is 3 (három) évre enyhíti.

II. r. vádlott cselekményei közül a felbujtóként, terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette vonatkozásában a Btk. 316. §-át, míg a felbujtóként közveszéllyel fenyegetés esetében a Btk. 338. § (1) bekezdését jelöli meg.

E vádlott szabadságvesztés büntetését 2 (kettő) év 10 (tíz) hónapra, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést pedig 3 (három) évre mérsékli.

A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I. r. vádlott vonatkozásában a lakhelyelhagyási tilalmat megszünteti.

I. r. vádlott lakcíme: ...

I n d o k o l á s :

Az első fokú bíróság ítélete ellen az ügyész mindkét vádlott vonatkozásában súlyosítás végett jelentett be fellebbezést.

... I. r. vádlott is fellebbezett az ítélet ellen, melyet külön nem indokolt, de nyilván felmentésre irányult.

Az I. r. vádlott védője eltérő jogi minősítés megállapítása, illetőleg enyhítés érdekében élt jogorvoslattal.

... II. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan eltérő minősítés megállapítása végett fellebbeztek.

A fellebbviteli főügyészség fenntartotta a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést, egyúttal átiratában jelezte, hogy az 1. tényálláspontot illetően a jogi minősítést érintően az ítélet jogi indokolásának kiegészítése elkerülhetetlen.

A II. r. vádlott védője az ítélőtáblához eljuttatott fellebbezése indokolásában elsődlegesen védence felmentését indítványozta.

Másodlagosan hatályon kívül helyezésre tett indítványt, mert álláspontja szerint a megállapított tényállás megalapozatlan és több olyan relatív eljárási szabályszegést is elkövetett a törvényszék, mely szabályszegések az érdemi helyes döntés kialakítására lényeges hatással voltak.

Felhívta a védő a Be. 375. § (1) bekezdését és 376. § (1) bekezdését.

A védő harmadlagos indítványa az ítélet enyhítésére irányult.

A védő a részbeni megalapozatlanságot, mely részben eljárási szabálysértésekre vezethető vissza, a következőkben látja:

a) Az elsőfokú bíróság az összes tanú meghallgatásánál a Be. 85. § (3) bekezdés szerinti teljes körű figyelmeztetést elmulasztotta. Egyetlen tanú esetében sem hangzott el azon figyelmeztetés, hogy a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény büntetni rendeli. A tanúk vallomásai így bizonyítékként nem vehetőek figyelembe a Be. 78. § (4) bekezdésére tekintettel.

b) A tanúk vallomásainak ismertetésénél iratellenes ... vallomásának értékelése.

c) ...tanú kihallgatásánál a törvényszék nem tisztázta, hogy nevezett elfogult, érdekelt-e, és az ügyben betöltött szerepére figyelemmel a Be. 82. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kioktatás esetében nem maradhatott volna el.

d) Több tanúvallomást nem teljes körűen értékelt a törvényszék, ez érvényes az ítélet 24. oldalán megjelölt tanúknál.

e) Az elsőfokú bíróság ... és ... vallomásait az eljárás egyéb adataival nem vetette össze, vallomásaikat nem mérlegelte.

f) Dr. ... és dr. ... ügyvéd-védő tanúk esetében a Be. 81. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kioktatás nem történt meg, ugyanis nem hallgatható ki tanúként a védő arról, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt.

A védő az 1. tényálláspontot illetően a minősítés kapcsán kitért arra, hogy ha a jogi tárgy valóságos veszélyeztetése nem következett be, hanem megállapíthatóan más célból, zavarkeltés, eljárás elhúzódása végett történik fenyegetés, esetlegesen más bűncselekmény tényállása valósulhat meg.

Az eljárás jelentős elhúzódása azonban védence javára mindenképpen figyelembe veendő.

... II. r. vádlott az ítélőtáblához benyújtott írásbeli beadványában a másodfokú eljárásban bizonyítás felvételét tartja indokoltnak a tényállás teljes körű tisztázása miatt.