BH 2022.6.144 I. Ha az eljárási okból benyújtott felülvizsgálati indítvány anyagi jogi kérdés előzetes vizsgálatától függ, az anyagi jogkérdéseket a jogerősen megállapított ügydöntő tényállás alapján kell megítélni. Ha a felülvizsgálati indítvány alapja az, hogy az ügyben eljáró bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, az ezeket megalapozó minősítést csak azon tények alapján és azokkal összhangban lehet vizsgálni, amelyeket a felülvizsgálat alapjául szolgáló jogerős ügydöntő határozatban megállapított ítéleti tényállás tartalmaz.

II. Az emberölés előkészületének megállapítására az elkövetés eszközének beszerzése csak akkor szolgálhat alapul, ha arra az emberölés véghezvitele érdekében - vagy azért is - került sor [Btk. 160. § (3) bek.; Be. 608. § (1) bek. c) pont, 649. § (2) bek. d) pont, 659. § (1) bek.].

Pertörténet:

Kúria B.205/2019/36., Kúria Bfv.718/2021/8. (*BH 2022.6.144*)

***********

[1] A járásbíróság ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság bűntettében [Btk. 339. § (1) bek. és (2) bek. d) pont] és ezért őt mint különös visszaesőt 2 év 5 hónap szabadságvesztésre, valamint 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztést börtön fokozatban kell végrehajtani, amelyből a terhelt a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről.

[3] Az ítélettel szemben a terhelt által bejelentett fellebbezés folytán a törvényszék mint másodfokú bíróság a nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az előzetes fogvatartásával kapcsolatosan feltüntetett adatokat pontosította, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést 1 év és 10 hónapra enyhítette, a közügyektől eltiltást mellékbüntetésként tekintette kiszabottnak. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[4] A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség jelentett be felülvizsgálati indítványt a Be. 651. § (1) bekezdése alapján az elítélt terhére, a Be. 648. § b) pontja és a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerinti okból.

[5] A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított, teljeskörűen megalapozott tényállásból a terhelt szándékát illetően tévesen jutott arra a jogkövetkeztetésre, miszerint a terhelt szándéka az élet, testi épség elleni fenyegetésen nem terjedt túl, így nem irányult emberölésre. Álláspontja szerint ezzel szemben a terhelt a megállapított tények szerint gondolatközlése során mind a véghezvitel módját, mind a célba vett személyt egyértelműen meghatározta; majd az ezt követő, az elhatározása komolysága felől kétséget nem hagyó magatartásával hatást gyakorolt a kiválasztott személyre, az élet kioltására alkalmas eszközzel és módon végrehajtott támadás útján menekülésre kényszerítette az öléssel fenyegetett személyt. A 3/2019. BJE határozat indokolását alapul véve a terhelt szándéka túlmutatott a puszta fenyegetésen, a verbális megnyilvánulását követő tettlegessége a sértett megölésére irányult, ezt célozta. Érvelése szerint az ítéleti tényállás alapján a terhelt és sértett közötti hatótávolság nem állapítható meg, így a terhelt szúró-kaszáló mozdulatainak sérülés okozására való egyértelmű alkalmassága híján az ölési szándékkal megvalósított cselekmény a kísérleti szakig nem jutott el. Mindezek alapján a terhelt cselekménye helyesen a Btk. 160. § (3) bekezdésébe ütköző, emberölés előkészülete bűntettének minősül.

[7] A felülvizsgálati indítványt előterjesztő főügyészség álláspontja szerint a Be. 20. § (1) bekezdésének 4. pontja alapján a cselekmény elbírálása a helyes minősítése alapján a törvényszék hatáskörébe tartozik, így a bíróság a Be. 608. § (1) bekezdés c) pontját megsértve járt el, ezért a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok fennáll. Indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. § (2) bekezdése alapján az első- és a másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszéket utasítsa új eljárás lefolytatására.

[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát indokaival egyetértve, fenntartotta azzal, hogy a Kúria 1/2021. BJE határozatának 1. pontja alapján az nem a terhelt terhére irányul, mivel az eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bek.] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya. Indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott első- és másodfokú ítéletét helyezze hatályon kívül és utasítsa a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszéket új eljárásra.

[9] A terhelt írásbeli észrevételében a támadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. Előadta, hogy a köznyugalmat és fenyegetettséget nem túllépve követte el a tettét, senkinek nem akart sérelmet, sérülést okozni.

[11] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[12] A Be. 648. § b) pontja értelmében felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is helye van. A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés c) pontja értelmében hatályon kívül helyezésnek van helye, ha a bíróság a hatáskörét túllépve, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el.

[15] Az ügyészség a Be. 650. § (1) bekezdése alapján a terhelt terhére, míg a Be. 651. § (2) bekezdés a) pontja szerint a terhelt javára is jogosult felülvizsgálati indítványt előterjeszteni. A terhelt terhére a Be. 652. § (3) bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül, míg javára a Be. 652. § (4) bekezdése alapján határidő nélkül terjeszthet elő az arra jogosult felülvizsgálati indítványt.

[17] A Be. nem tartalmaz törvényi rendelkezést külön az eljárási okból előterjesztett felülvizsgálati indítvány előterjesztésének határidejére arra figyelemmel, hogy a büntetőeljárási törvény csak a terhelt javára vagy terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványt ismer. Ugyanakkor az 1/2021. BJE határozat 1. pontja kimondta, hogy az eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bek.] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya. A főügyészség a felülvizsgálati indítványát a terhelt terhére jelentette be, míg a Legfőbb Ügyészség azt a megjelölt eljárási okra történő hivatkozás miatt nem tekintette a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítványnak. A felülvizsgálati indítvány benyújtására nyitva álló határidő vizsgálata során arra figyelemmel, hogy a büntetőeljárási törvény kizárólag a terhelt terhére és javára benyújtott felülvizsgálati indítványokat ismer az indítvány benyújtásának határideje meghatározásánál, a logika szabályaiból következik, hogy ha a felülvizsgálati indítvány nem irányul a terhelt terhére, akkor a Be. 652. § (3) bekezdésében meghatározott határidő nem érvényesül. A Kúria ugyanakkor megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány benyújtása a jogerős ügydöntő határozat ügyészséggel történő közlésétől számított 6 hónapon belüli.