A Kúria Bfv.718/2021/8. számú precedensképes határozata garázdaság bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 11. § (1) bek.] Bírók: Csák Zsolt, Gimesi Ágnes, Schmidt Péter

A határozat elvi tartalma:

A Be. 659. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A tényállás az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó. Ezért a történeti tényállás bevezető részében írtak valamennyi tényállási pont vonatkozásában figyelembe jönnek, és részei az indokolásban írt, de tartalmilag tényeket rögzítő részek is (BH 2015.216.). A felülvizsgálat az ügydöntő határozatban megállapított tényállásra terjed ki, ideértve - az ítéletszerkesztési hibából - a határozat indokolásának más részében rögzített tényeket is (BH 2005.89.). A jogerős ügydöntő tényállásban egyaránt szerepelhetnek primer (a külvilágban megnyilvánuló), illetve szekunder (tudati) tények. Arra figyelemmel, hogy az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot tisztázása és annak megítélése az elkövetői szándék meghatározásánál döntő jelentőségű, amely tudati tényeket jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánult és ennél fogva megismerhető tények elemzése alapján (3/2013. Büntető jogegységi határozat I/1.) lehet megállapítani, az emberölés szándékos elkövetése tekintetében - amely esetében az előkészület egyáltalán értelmezhető - ennek kiemelt jelentősége van. Amennyiben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatában ezen tudati tényeket is megállapítja, azok a felülvizsgálati eljárásban nem támadható tényállás részét képezik. A felülvizsgálat törvényes okra hivatkozással, de olyan indokok alapján, amelyek ellentétesek a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényekkel, eredményesen nem kezdeményezhető.

Ha a tényállásban foglalt primer (a külvilágban megnyilvánuló), illetve szekunder (tudati) tények között nincs ellentmondás, akkor a tényállás nem hordoz magában olyan ellentmondást, ami a büntetőjogi felelősség vagy a cselekmény törvényes minősítésének megállapítását lehetetlenné tenné és ekként anyagi jogi sérelmet eredményezne. Ebben az esetben a terhelt cselekményének motívumára (jelen esetben a szándékára) vont ténybeli (és nem jogi) következtetés a felülvizsgálati eljárásban nem vonható kétségbe (BH 2021.330.).

Felülvizsgálati indítványban nem csak a külvilágban megnyilvánuló, hanem a megállapított tudati tények sem támadhatók.

Amennyiben az eljárási okból benyújtott felülvizsgálati indítvány anyagi jogi kérdés előzetes vizsgálatától függ, az anyagi jogkérdéseket a jogerősen megállapított ügydöntő tényállás alapján kell megítélni. Ebből következően, ha a felülvizsgálati indítvány alapja az, hogy az ügyben eljáró bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el; az ezeket megalapozó minősítést csak tények alapján, azokkal összhangban lehet vizsgálni, amelyeket a felülvizsgálat alapjául szolgáló jogerős ügydöntő határozatban megállapított ítéleti tényállás tartalmaz. Az ilyen felülvizsgálatot az különbözteti meg a törvénysértő minősítésre alapított felülvizsgálattól, mint anyagi jog jogsértésre történő hivatkozásra alapuló felülvizsgálati eljárástól, hogy ebben az esetben a helyes minősítés megállapítása még abban az esetben sem eredményezheti a felülvizsgálati eljárásban az ügydöntő határozat megváltoztatását, amennyiben a törvénysértő minősítés egyben törvénysértő büntetést is eredményez, mivel a helyes minősítés következménye az, hogy az ügyben feltétlen hatályon kívül helyezési ok áll fenn.

A Btk. 160. § (3) bekezdésében foglalt emberölés előkészületének megállapítására az elkövetés eszközének beszerzése csak akkor szolgálhat alapjául, ha arra az emberölés véghez vitele érdekében - vagy azért is került sor.

Kapcsolódó határozatok:

Kúria B.205/2019/36., *Kúria Bfv.718/2021/8.* (BH 2022.6.144)

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.I.718/2021/8.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke

Dr. Schmidt Péter, előadó bíró

Dr. Csák Zsolt, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2022. január 25.

Az ügy tárgya: garázdaság bűntette

Terhelt(ek): Terhelt1

Elsőfok: helység1i Járásbíróság, 16.B.205/2019/36., ítélet, nyilvános tárgyalás,

2019. október 25.

Másodfok: helység1i Törvényszék, 1.Bf.213/2019/8., ítélet, nyilvános ülés,

2021. február 25.

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: Fejér Megyei Főügyészség

Rendelkező rész

A Kúria a garázdaság bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fejér Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a helység1i Járásbíróság 16.B.205/2019/36. számú és a helység1i Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Bf.213/2019/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.