A Kúria Pfv.20837/2022/9. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. § (1) bek.] Bírók: Döme Attila, Farkas Antónia, Madarász Anna, Simonné dr. Gombos Katalin, Tibold Ágnes

A határozat elvi tartalma:

A jogalkotással okozott kár megtérítésére irányuló kereseti kérelem esetén is a felperest terheli a kártérítési felelősség feltételeinek bizonyítása, így a jogsértő magatartáson túl bizonyítandó az érvényesített kár és a jogellenes magatartás közötti okozati összefüggés.

***********

Kúria 2

VI.Pfv.20.837/2022/9

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.VI.20.837/2022/9.

A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke

Dr. Madarász Anna előadó bíró

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró

Dr. Farkas Antónia bíró

Dr. Tibold Ágnes bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: László Fekete Bagaméry Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. László András Dániel ügyvéd)

Az alperes: Magyar Állam

Az alperes képviselője: Vörös Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Vörös Péter ügyvéd) és Andrékó Ferenczi Kinstellar Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Andrékó Csilla ügyvéd)

A per tárgya: kártérítés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.928/2021/6/I.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 28.P.21.005/2020/15.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2.540.000 (kétmillió-ötszáznegyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesi társaságot 2005. április 10. napján alapították. Tevékenysége körében mobil parkolási szolgáltatást nyújtott: mobil telefonos rendszeren keresztül tette lehetővé a parkolási díj megfizetését, elszámolását. A felperes ügyfelei a parkolási szolgáltatást nyújtó magyarországi önkormányzatok voltak, illetve az ezen önkormányzatok területén parkolni kívánó felhasználók. A felperes 2011 nyarától kezdődően GPS alapú, valamint okostelefon applikáción keresztül történő alkalmazást kínált.

[2] A felperes egyedüli részvényese 2011. június 28. és 2013. január 31. napja között a T H Kft. volt, 2013. január 31. napjától részvényesei az E-H Kft. és a C T K K T Zrt.

[3] Az Országgyűlés 2011. december 23-i ülésnapján elfogadta a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvényt (a továbbiakban: Nmftv.), amelynek egyes rendelkezései 2012. május 1. napján, a jelen per szempontjából releváns 2. §-a 2013. április 1. napján lépett hatályba. A 2. § a) pontja szerint a törvény központosított mobil értékesítésű szolgáltatásnak minősíti a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti várakozási (parkolási) közszolgáltatást. A 3. § (1) bekezdése alapján a szolgáltató - a 2. § d) pont szerinti szolgáltatást kivéve - köteles biztosítani a központosított mobil értékesítésű szolgáltatás értékesítését mobil fizetési rendszer útján. A (2) bekezdés akként rendelkezett, hogy a szolgáltató az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét az állam 100%-os tulajdonában álló vagy az állam 100%-os tulajdonában álló szervezet 100%-os tulajdonában álló, a Kormány által kijelölt szervezet által működtetett, országosan egységes rendszer igénybevétele útján biztosítja. A (3) bekezdés értelmében, ha a szolgáltató a szolgáltatást mobil fizetési rendszeren keresztül értékesíti, az értékesítést kizárólag a nemzeti mobil fizetési rendszer igénybevételével végezheti. Az (5) bekezdés kimondta, hogy a nemzeti mobil fizetési rendszer működtetése az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége, amelyet a nemzeti mobil fizetési szervezet koncessziós szerződés megkötése nélkül végez. A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény végrehajtására kiadott 356/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. § (1) bekezdése a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t (a továbbiakba: NMF Zrt.) jelölte ki nemzeti mobil fizetési szervezetként.