BH 1993.11.672 I. A kereseti kérelemhez való kötöttség alakulása a közös tulajdon megszüntetésére irányuló perekben [Ptk. 148. § (4) bek.].

II. Ilyen perekben a keresetváltoztatás értelmezése a másodfokú eljárás során [Pp. 247. §].

III. A fellebbezési tárgyaláson felvett részbizonyítással kapcsolatos közlési kötelezettség, illetve az annak megsértéséből eredő eljárási jogszabálysértés megítélése [Pp. 245. §, 275/A. § (1) és (2) bek.].

A másodfokú bíróság a peres felek házastársi közös vagyonához tartozó ingatlan közös tulajdonát oly módon szüntette meg, hogy az alperes 1/2 eszmei illetőségét általa lakottan és a lakott érték figyelembevétele mellett a felperes tulajdonába adta.

Az alperes a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében eljárási szabálysértésként arra hivatkozott, hogy a fellebbviteli bíróság a megszüntetés alkalmazott módját a másodfokú eljárásban meg nem engedett keresetváltoztatás alapján rendelte el, a megváltási árat pedig olyan, a másodfokú eljárásban foganatosított részbizonyítás eredményeként állapította meg, amelyről őt az ítélet meghozatala előtt nem tájékoztatta. Az anyagi jog megsértéseként hivatkozott a természetbeni megosztás szerinte indokolatlan mellőzésére, továbbá arra, hogy a lakott megváltás a számára olyan méltánytalan érdeksérelmet jelent, amelyet a másodfokú bíróság a döntés meghozatalánál nem vett figyelembe. Utalt arra, hogy a közös tulajdon megszüntetésének az adott esetben célszerű módja a közös értékesítés lehetett volna.

A felperes ellenkérelme a másodfokú ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem részben és az alábbiak szerint alapos.

A természetbeni megosztás törvényi feltétele - ahogyan erre a másodfokú bíróság helyesen rámutatott - az ezt lehetővé tevő jogerős államigazgatási hatósági engedély. Ilyen engedély hiányában a természetbeni megosztás a közös tulajdon megszüntetésének módjaként figyelembe nem jöhetett. Közös értékesítésre kötelező rendelkezést a bíróság nem hozhat, az általa megszabott feltételekkel árverési értékesítést rendelhet el, feltéve, hogy nincs más alkalmas megszüntetési mód, és az árverési értékesítés ellen a felek nem tiltakoznak. A magához váltás alkalmazása az árverési értékesítés elrendelhetőségét megelőzi. A megváltás helyett az árverési értékesítés - az egyéb törvényi feltételek megvalósulása esetén - akkor választható, ha a megváltásra nincs mód, illetve az adott tényállás mellett a magáhozváltás jogának visszaélésszerű gyakorlásra adat nem merült fel, így nem tévedett a másodfokú bíróság, amikor a közös tulajdon megszüntetésének módjaként a megváltás lehetőségét vizsgálta. Mindezekből következően az alperes által hivatkozott anyagi jogsértés nem valósult meg, így a jogerős döntés támadása a megjelölt okok miatt eredményre nem vezethetett.