BH 1985.12.475 A versenytárgyalási hirdetmény visszavonása esetén nincs alapja a versenytárgyaláson részt vevő vállalkozó részéről az ajánlat elkészítésére időközben fordított költségek megtérítése iránt támasztott követelésnek [Ptk. 6., 199., 339. §, 592. § (1) bek., 14/1982. (IV. 22.) MT sz. r. 7. § (4) bek., 7001/1984. (PK 6.) PM IV. sz. irányelv 6. pont, GK 14. sz.].

A felperes keresetet indított az alperes ellen 128 820 Ft kár megtérítése iránt, mert az alperes az A. Nagyközségi Tanács megbízásából 8 tantermes iskola bővítésének megvalósítására meghirdetett versenytárgyalást a pénzügyi fedezet hiánya miatt visszavonta, így a felperes a versenytárgyalásra készített ajánlat kidolgozásával kapcsolatos költségek összegével károsodott. Keresetében előadta, hogy a kiírt felhívás szerint az ajánlatok beérkezésének időpontja 1983. június 30., azok elbírálásának időpontja pedig 1983. augusztus 15. volt. A felperes szerint az ajánlat kidolgozásához 95 napi teljesítménynek megfelelő munkaráfordítást eszközölt. Álláspontja szerint az alperesnek nem lett volna szabad kiírnia a pályázatot, amíg a tervezett munka pénzügyi fedezete nem volt biztosított.

Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a létesítményre kiírt versenytárgyalási felhívást megbízója, a beruházó kérésére vonta vissza, és erről valamennyi pályázót nyomban értesítette. Mindezek ellenére a felperes megküldte a pályázati anyagot, amelyet - hivatkozva a kiírás visszavonását tartalmazó közlésére - felbontás nélkül visszaküldött. Álláspontja szerint a felperesnek a költsége megtérítésére irányuló igénye alaptalan, mert a versenytárgyaláson való részvétel magában rejti azt a kockázatot, hogy az ajánlat kidolgozásával kapcsolatos költségek nem térülnek meg. A versenytárgyalás kiírása megalapozott volt, amelyet kizárólag azért kellett visszavonni, mert a beruházás teljes befejezéséhez még szükséges pénzügyi fedezetet a megbízója nem kapta meg. Hivatkozott a 14/1982. (IV. 22.) MT sz. rendelet 7. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a versenytárgyalás meghirdetőjének lehetősége van arra is, hogy egyik vállalkozóval se kössön szerződést. Hivatkozott továbbá az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 6565/1983. szám alatt a jelen ügyre vonatkozóan kiadott állásfoglalására, amely szerint helyesen járt el, amikor - a pénzügyi feltételek megváltozása következtében - értesítette a versenytárgyaláson részt venni szándékozó vállalkozókat a beruházási munka tárgytalanná válásáról.

Az első fokon eljárt városi bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a 14/1982. (IV. 22.) MT sz. rendelet 7. §-ának (4) bekezdésében foglaltak lehetőséget biztosítanak a versenytárgyalás meghirdetőjének, hogy egyetlen pályázóval se kössön szerződést. Ennek alapján kizárólag a felperes kockázata volt az ajánlat kidolgozásával kapcsolatban eszközölt ráfordítás. Az első fokú bíróság megítélése szerint nincs jogi jelentősége annak, hogy az alperes mikor vonta vissza versenytárgyalási felhívását. Összehasonlításképpen a bíróság hivatkozott a Ptk. 592. § (1) bekezdésében szabályozott díjkitűzésre, megállapítva, hogy a perbeli esetben az alperes nem ígért díjat a felperes - vagy más pályázó - pályázata fejében, csupán azt a lehetőséget jelölte meg, hogy a felperes több társával együtt versenytárgyaláson vehessen részt. Vizsgálta a bíróság azt is, hogy a felperes követelése érvényesíthető-e a Ptk. 6. §-ában foglaltak alapján, amely szerint a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezhető az, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. A bíróság megállapítása szerinti a perbeli esetben ez kizárható. A Legfelsőbb Bíróságnak a Ptk. 6. §-ában foglaltakkal kapcsolatos GK 14. sz. állásfoglalása szerint a vállalat a tevékenységének kockázatát maga viseli, még akkor is, ha károsodásra vezető magatartásra más vállalat közlései indították, és a Ptk. 6. §-ában foglaltak alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha a vállalat közlése annyira határozott, hogy a károsult vállalat kellő megalapozottsággal számolhatott a szerződés lértejöttével.

A bíróság álláspontja szerint a perbeli esetben nem álltak fenn az említett legfelsőbb bírósági állásfoglalásban a kártérítési felelősség alapjául megjelölt követelmények. Az első fokú bíróság végül vizsgálta a felperesi követelésnek a Ptk. 339. §-ában foglaltak szerint meghatározott általános kártérítési szabályok alapján való érvényesíthetőségét. Ennek lehetősége a bíróság szerint azért kizárt, mert az alperes magatartása nem minősíthető jogellenesnek, és úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezésében kérte az első fokú ítélet megváltoztatásával az alperes kereset szerinti marasztalását. Előadta, hogy a meghirdetett versenytárgyalásra az ajánlatát elküldte, de az alperes a beküldési határidő előtt néhány nappal - amikor az ajánlatát már postázta - a versenytárgyalást pénzügyi fedezet hiánya miatt visszavonta. Az első fokú ítélet indokolásában kifejtettekkel csak abban az esetben értene egyet, ha a versenytárgyalást lefolytatták volna, tehát a pályázat alapján a versenyen való részvétel biztosított. A becsatolt iratokból megállapíthatónak tartja, hogy az alperes által kiírt versenytárgyalás megalapozatlan volt, így felelős azokért a károkért, amelyet vállalatának okozott. Az alperes ugyanis a pályázatuk versenyegyeztetésének lehetőségét megakadályozta, és "saját felróható magatartása folytán" felesleges költségeket idézett elő.