A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.89/2015/5. számú határozata vesztegetés bűntette (hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 131. §, 294. §, 438. §] Bírók: Mészáros László, Ruzsás Róbert, Szabó Éva

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.89/2015/5. s zám

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság a Budapesten, a 2016. június 3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa 2015. március 31. napján kihirdetett Kb.II.31/2015/2/1. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottal szemben folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétsége (Btk.438.§ (1) bekezdés) miatt indított büntetőeljárást megszünteti.

A halmazati büntetésre vonatkozó utalást mellőzi.

Az eljárás során felmerült 22.860,- (huszonkettőezer-nyolcszázhatvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a katonai ügyész az ítélet kézbesítésétől számított 8 (nyolc) napon belül jelenthet be.

I n d o k o l á s

A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2015. március 31. napján kihirdetett Kb.II.31/2015/2/1. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.294.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pont aa) alpont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadása büntettében, valamint a Btk.438.§ (1) bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétségében, ezért - halmazati büntetésül - kettő évi börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés elrendelése esetére rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Az elsőfokú bíróság rendelkezett még az eljárás során lefoglalt tárgyakról, továbbá kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 22.860,- ft bűnügyi költség megfizetésére.

A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre három napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére, súlyosítás érdekében. A vádlott és védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vették.

A katonai ügyész előterjesztette fellebbezésének részletes írásbeli indokolását, amelyben arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, melynek keretében mellőzze a börtönbüntetés próbaidőre történő felfüggesztését és közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki. Álláspontja szerint a vádlottal szemben kiszabott büntetés eltúlzottan enyhe.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.832/2015/1. számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést kiegészítésekkel tartotta fenn. Arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlottat volt rendőr zászlósként tüntesse fel, a vele szemben kiszabott börtönbüntetést súlyosítsa, amely mellett már kizárt annak próbaidőre történő felfüggesztése, továbbá tiltsa el a közügyek gyakorlásától. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Utalt arra, hogy ezen indítványát alátámasztják azok a körülmények, hogy jelen büntető ügy alapjául szolgáló cselekmény kapcsán védencének szolgálati viszonya 27 évi kifogástalan rendőri szolgálat után megszűnt, és hogy a bűncselekmény elkövetését teljes egészében beismerte, megbánó magatartást tanúsított. Kifejtette azon álláspontját, hogy ez az ügy bíróság elé állításra nem lett volt alkalmas, ha a vádlott nem tesz teljes körű beismerő vallomást. A katonai vétség elkövetésére a vádlotti beismerésen kívül semmiféle bizonyíték nem volt. A szolgálati viszony megszűnése után a védence 8 hónapig munkanélküli volt, és a helyzetét külön súlyosította, hogy rendőr családból származik.

A vádlott az utolsó szó jogán csatlakozott a védője által előadottakhoz, továbbá elmondta, hogy megbánta a cselekmény elkövetését, kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását.

A katonai ügyész által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta.

Ennek során megállapította, hogy a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. Az elsőfokú katonai tanács helytállóan rögzítette a tárgyalási jegyzőkönyvben, hogy a bírósági elé állítás feltételei fennálltak, a vádlott és a tárgyaláson kihallgatott tanú figyelmeztetése törvényes volt. A bíróság az okirati bizonyítékokat az eljárási törvényben előírt formában tette a bizonyítás anyagává. A tényállás megállapítása során a törvényszék katonai tanácsa a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értéktelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson bűnösségét elismerő nyilatkozatot tett, és fenntartotta a nyomozás során tett vallomását. A nyomozás során részletes, beismerő vallomást tett. Az elsőfokú katonai tanács a tényállást a vádlott beismerő vallomása, a tárgyaláson kihallgatott tanú vallomása, valamint a tárgyalás anyagává tett okirati bizonyítékok, egymással összhangban álló bizonyítékok alapján állapította meg.