A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31118/2021/7. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. § (1) bek.] Bírók: Laczó Adrienn Lilla, Orosz Andrea, Szalai Beatrix

A határozat elvi tartalma:

A balesettel érintett munkafolyamatnál a rögzítési mód megfelelősége a perben szakkérdés volt; a ponyvázás során a felperes nem követte a munkáltatói utasítást és a felperes nem megfelelő gondossággal elvégzett magatartása volt a kizárólagos oka a baleset bekövetkezésének.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék M.70022/2020/33., *Fővárosi Ítélőtábla Mf.31118/2021/7.*, Kúria Mfv.10161/2021/3. (BH 2022.8.215)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

2.Mf.31.118/2021/7.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a dr. Plesz-Balogh Anikó ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt Felperes1 (felperes címe) felperesnek - a dr. Bányai Judit ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen baleseti kártérítés és sérelemdíj megfizetése iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 27.M.70.022/2020/33. számú ítélete ellen a felperes 34. sorszámú fellebbezése folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság döntése és az alapjául szolgáló tényállás

[1] A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma a megismételt eljárásban a 2021. február 19-én kelt 27.M.70.022/2020/33. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és 350.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte az alperes javára. Az eljárással felmerült 345.000 forint elsőfokú és 460.700 forint másodfokú illetékről, valamint 544.940 forint állam által előlegezett költségről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

[2] A felperes 1977 óta autószerelő és mestervizsgával rendelkezik, míg az alperes út- és csatornaépítéssel foglalkozik. A felperes 2013. október 28-án létesített tehergépkocsivezető munkakörre munkaviszonyt az alperessel, havi 155.000 forint személyi alapbérért.

[3] Az alperes 2014. január 27-én az anyagkitermelő és anyagmozgató járművek biztonsági előírásairól utasítást készített, amely a ponyvázás tekintetében tartalmazza, hogy amennyiben a menetszél a rakományt megbonthatja, a rakományt le kell ponyvázni. Előírta, hogy ennek során a rakomány rögzítését csak a jármű mellett állva szabad végezni, gumipókos ponyvarögzítési megoldás esetén a gumipók beakasztása, illetve kiakasztása során egyik kézzel a gumipókot feszesen kell tartani, a másik kézzel kell a kampót ki- és beakasztani. A beakasztás után minden esetben meg kell győződni annak megfelelőségéről (nem látható helyen kitapintással, jól látható helyen szemrevételezéssel). Mindaddig amíg a munkát végző a gumipók kampójának megfelelő rögzítéséről nem győződött meg, addig azt egyik kézzel feszesen kell tartani, megakadályozva a kiakadás esetén történő felcsapódást. Mindehhez a rakományon és a járművön is a rögzítésre alkalmas megfelelő rögzítőhelyeket kell kialakítani.

[4] Az alperes a 2014. január 29-én kelt munkahelyi kockázatelemzésében rögzítette az anyagkitermelő és az anyagmozgató járművekkel történő munkavégzés kockázatait, és elvégezte a kockázatbecslést, ezen belül a szállítójárművekkel történő munkavégzés során a rakomány rögzítésére, ponyvázására nézve is. Ez utóbbi tekintetében kockázatként értékelte a rakományról leesést, a láb- és egyéb sérüléseket, egyben előírta, hogy a rakomány rögzítése és szállítás előtti ponyvázást megelőzően a járművezető a rakományra fellépve és a rakományon tartózkodva köteles a rögzítési és ponyvázási feladatot elvégezni, a szállítójármű biztonsági előírásai, valamint a rakomány rögzítési és ponyvázási biztonsági utasítás szerint. Ezen utasítás és a gépkönyv előírásainak betartása esetén a sérülések kockázata elfogadható szintre csökkenthető.

[5] Az alperes minden év januárjában több turnusban rendszeres munkavédelmi oktatásban részesítette munkavállalóit, amelyről munkavédelmi oktatási tematika és napló készült. 2015. január 29-én név1 munkavédelmi megbízott által megtartott 1 órás ismétlődő munkavédelmi oktatáson a felperes is részt vett, ezen a helyes ponyvázási technika, az azzal kapcsolatos veszélyek és azok elkerülése érdekében való teendők szóba kerültek.

[6] Az alperes a munkavégzéshez többfajta gépjárművet használt, a felperes által rendszeresen vezetett gépjármű ponyvázásánál a gumipókokat fix beakasztási helyekre (karikákba/gyűrűkbe) kellett beakasztani.

[7] A felperes 2015. február 21-én az alperes Budapest, XXIII. kerület, Szitás utca 174. szám alatti telephelyén, a rendszám1 frsz.-ú márkanév tehergépkocsi rakfelület ponyvázását végezte azt követően, hogy a gépkocsit a plató lenyitható oldalfalának felső szintjéig homokkal megrakodták. A teherautó ponyvája a fülke és a rakfelület között fixen volt rögzítve, ezen ponttól a ponyvát a rakfelületre kihajtva, az oldalsó és hátsó részeit a ponyvához rögzített kampós végű gumipókokkal a rakfelület alsó részéhez kellett rögzíteni. A gumipók egyik fele a ponyvához fixen rögzített, a másik felén kampó volt és a rögzítés során a gumipókot a kampós vége segítségével megfeszítést követően a rakfelület alatt futó U-alakú perembe kellett beakasztani. A felperes négy kampó beakasztását követően az ötödik kampó beakasztása után, kissé meghajolva a rakfelület alá betekintett, így ellenőrizve a beakasztás helyességét. Ekkor a rosszul beakasztott kampó kifordult a helyéről és felcsapódva a felperes bal szemébe ütődött. A balesetét jelentette munkahelyi vezetőjének, majd felesége kórházba szállította.

[8] A balesetről felvett munkabaleseti jegyzőkönyv és a sérült meghallgatási jegyzőkönyvében foglaltak szerint a baleset a ponyva rögzítése közben következett be. A balesetet kiváltó különleges eseményként a gumipók kiakadása, felcsapódása, személyi tényezőként pedig óvatlan munkavégzés került rögzítésre. Előbbi szerint a balesethez vezető ok az volt, hogy a rakfelület alatt a kampó rosszul volt beakasztva, így amikor a felperes a gumipókot elengedte, az megfeszülve a kampót kifordította a helyéről. A vizsgálatot végző munkavédelmi megbízott szerint a baleset elkerülhető lett volna, ha a sérült a gumipókot nem engedi el, amíg meg nem győződött annak biztonságos rögzítéséről. Az alperes megállapította, hogy a baleset idején a látási körülmények megfelelőek voltak, és a sérült a mechanikai bőrkesztyűt viselte, ami azonban a gumipók biztonságos megfogását és rögzítését nem befolyásolta. A munkavégzéshez védőszemüveg használata nem volt szükséges, bár az a sérült számára biztosítva volt. A munkaterület és az ott lévő eszközök nem akadályozták a gépkocsi biztonságos körbejárhatóságát és a munkavégzés biztonságát. A felperes úgy nyilatkozott, hogy a rakfelület alatti perem a teherautó mellett állva csak kissé lehajolva látható, ezért a beakasztás során két kézzel kitapintotta a beakasztási helyet, ezután a kampót beakasztotta, és elengedés után miközben hajolt fel, a kampó a helyéről kiugorva bal szemét megütötte. Véleménye szerint a baleset elkerülhető lett volna, ha a teherautó plató oldalfalán vagy a rakfelület alatt fix beakasztási pont kerül kialakításra a gumipók kampója részére. A felperes a munkabaleseti jegyzőkönyvet és a meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvet aláírta.