BH 2007.11.373 Ha végelszámolás folytán megszűnik az a kft., amelynek nem egyenlő arányú, de a házastársi közös vagyonba tartozó üzletrészekkel a házastársak tagjai voltak, a házastársaknak mint volt kft.-tagoknak a pótbefizetések visszatérítésére és az ún. likvidációs hányadra vonatkozó igénye házastársi közös vagyon - Ez az igény a házastársakat a házassági vagyonjogi szabályok szerint egymás közt egyenlő arányban illeti meg [Csjt. 27. §; 1997. évi CXIV. tv. 169. §].

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a peres felek 1982. augusztus 13. napján megkötött házasságát az elsőfokú bíróság a jelen perben hozott 143. számú részítéletével felbontotta, és a részítéletének indokolásában megállapította, hogy a felek házassági életközössége 2000. december hó végén szakadt meg véglegesen, az említett időpontot követően azonban egy ideig még továbbra is mindketten a közös lakásukban ugyan, de egymástól elkülönülve éltek.

A házassági életközösség ideje alatt a felek jelentős értékű ingó- és ingatlan vagyont szereztek, gazdasági társaságokat alapítottak, és közvetlenül vagy közvetetten gazdasági társaságok tevékenységében vettek részt.

A T. Kft. tagjai Ny. F. és Ny. F.-né, a társaság törzstőkéje 3 000 000 forint, amelyből a felperes törzsbetétje 2 250 000 forint, alperesé pedig 750 000 forint összegű.

A K.-K. Kft. törzstőkéje 3 000 000 forint, amelyből a felperes törzsbetétje 2 280 000 forint, az alperesé pedig 720 000 forint.

A K. B. Kft.-ben a felperes 200 000 forint összegű törzsbetéttel, a felek által közösen alapított T. Kft. pedig 16 400 000 forint összegű törzsbetéttel rendelkezik.

A peres felek érdekeltségi körébe tartozik a K. L. Rt., amelynek résztulajdonosai a K. B. Kft. 98,33%-ban, és a T. Kft. 1,67%-ban, továbbá a K.-I. és A. Rt., melynek részvénytulajdonosai a K. L. Rt. 95%-ban és a T. Kft. 5%-ban.

A felperes a K. B. Kft.-ben eredetileg 7 600 000 forint összegű törzsbetéttel rendelkezett ugyan, az ennek megfelelő arányú üzletrészéből azonban a 2000. október 27. napján kelt adásvételi szerződéssel 7 400 000 forint törzsbetétnek megfelelő arányú üzletrészt értékesített a T. Kft.-nek 35 520 000 forint vételár ellenében, melyből az értékesítéskor megfizetésre került 4 080 000 forint, a fennmaradó 31 440 000 forint vételárhátralékot pedig a vevő havi 528 000 forint összegű részletfizetéssel egyenlítette ki. Ezzel összefüggésben a felperesnek a 2000-ben keletkezett jövedelme után 4 582 684 forint személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezett.

Az alperes viszontkeresetében a házastársi közös vagyon megosztását, és ezen belül - egyebek mellett - a felek közvetlen és közvetett érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok közös tulajdonának a felperesi magához váltással történő megszüntetését kérte. Elismerte ugyan, hogy az üzletrész átruházás folytán keletkezett személyi jövedelemadó tartozás a felek közös kötelezettségét képezi, ennek elszámolása mellett azonban a felperes arra való kötelezését kérte, hogy a K. B. Kft.-beli részesedésének a részbeni értékesítése fejében a vevő által részletekben megfizetett 31 440 000 forintos vételárhányad őt megillető fele részét fizesse meg neki.

A felperes keresetében - egyebek mellett - a gazdasági társaságok vonatkozásában a közös tulajdon megszüntetését egyenlő mértékű természetbeni megosztással kérte.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével a peres felek közös ingó-,

ingatlan és vállalkozási célú vagyonát - egyéb rendelkezések mellett - akként osztotta meg, hogy megállapította, hogy a T. Kft. - amelyben felperest 2 250 000 forint összegű, az alperest pedig 750 000 forint összegű törzsbetét illeti meg, a K. K. Kft. - amelyben felperest 2 280 000 forint összegű, alperest pedig 720 000 forint összegű törzsbetét illeti meg, valamint a K. B. Kft.-n belül a felperes 200 000 forint összegű törzsbetéte a felek egymás közötti viszonyában az 1/2-1/2 arányú közös tulajdonukat képezi, és ennek megfelelően 1/2-1/2 arányú közös tulajdonukat képezi a K. L. Rt. és a K. I. és A. Rt.-ben megtestesülő közvetett üzletrész is. Az említett gazdasági társaságokban megtestesülő közvetett és közvetlen üzletrészek közös tulajdonát megszüntetette oly módon, hogy az alperes tulajdoni hányadaként megtestesülő üzletrészeket a felperes tulajdonába adta. Kötelezte a felperest, hogy 6 hónapon belül fizessen meg az alperesnek - közös tartozás elszámolása és magához váltás címén - 50 549 008 forint megváltási árat, továbbá 60 napon belül közös követelés elszámolása címén 720 000 forintot, egyebekben pedig a keresetet és a viszontkeresetet elutasította.

Az ítéletének indokolása szerint házastársi közös vagyont - az életközösség megszűnésekor pedig megosztandó házastársi közös vagyont - képez mindazoknak a vagyoni értékű jogosultságoknak és vagyoni tárgyú kötelezettségeknek az összessége, amelyek a gazdasági társasági tag házastársakat az életközösség megszűnésének időpontjában a gazdasági társaságbeli részesedéseik alapján megillették, illetve terhelték. A társaságbeli részesedés vagyoni értéket képvisel, amely családjogi értelemben - függetlenül attól, hogy mindketten ugyanabban a társaságban, de eltérő mértékű hozzájárulással, vagy különböző cégformájú társaságban vesznek-e részt - a házastársak "osztatlan közös tulajdona".

A főszabály szerint a házastársak vagyonrészét a házassági életközösségük megszűnésekor meglévő közös vagyonhoz tartozó gazdaságbeli, társaságbeli részesedésbó1 is természetben kell kiadni. Amennyiben ez pedig bármely okból nem lehetséges, vita esetén a bíróság állapítja meg a megosztás módját.

Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján úgy ítélte meg, hogy a gazdasági társaságok természetbeni megosztása nem szolgálja sem a peres felek, sem a gazdasági társaságok érdekeit. A közös vagyonhoz tartozó üzletrészeken fennálló tulajdonközösséget ezért úgy szüntette meg, hogy az alperes tulajdoni hányadait megfelelő megváltási ár ellenében a gazdasági tevékenységet ténylegesen gyakorló felperes tulajdonába adta. Rámutatott arra, hogy - álláspontja szerint - a megosztásnak ez a módja csupán a házastársak közötti kötelmi jellegű elszámolást eredményez.

A gazdasági társaságbeli részesedések életközösség megszakadásakori értékét a perben kirendelt igazságügyi könyvszakértő véleménye alapján 123 173 000 forintban határozta meg, mert a szakvélemény szerint ez a tőkeérték azonos a felek tulajdonosi körébe tartozó cégek - halmozódást nem tartalmazó - könyv szerinti értékével.

Az "elvi végelszámolás" módszerével a szakértő megállapította, hogy a peres felek együttes tulajdonában 105 680 700 forint saját tőkeérték van, melyet az elsőfokú bíróság az ítélkezése alapjának tekintett. Ennek az összegnek a fele, azaz 52 840 350 forint felperes általi megfizetése ellenében a gazdasági társaságokban megtestesülő közös tulajdont megszüntette, és alperes tulajdoni hányadát felperes tulajdonába adta.

Nem volt vitatott a felek között, hogy az üzletrész értékesítéséből a felperesnek 2000. évre 4 582 684 forint személyi jövedelemadó tartozása keletkezett.