A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32514/2016/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 165. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 119. §] Bíró: Oláh Zsolt

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

14.K32.514/2016/11.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Dóra Tímea Ügyvédi Iroda (cím) és Jánosi és Társa Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes (cím) a dr. Vida András jogtanácsos által képviselt alperes (cím) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 100 000 (hatvanezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 1 500 000 (egymillió-nyolcvankettőezer) forint kereseti illetéket az adóhatóság külön felhívására az állam javára fizessen meg.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2012. november 28-án alakult, bejelentett tevékenységi köre "saját tulajdonú ingatlan adásvétele", ügyvezetője .... A felperes 2013. február 20. napján ingatlan adásvételi szerződést kötött a ....-vel (a továbbiakban: számlakibocsátó), melynek értelmében megvásárolta a számlakibocsátó tulajdonát képező, a ... kerületi ingatlan-nyilvántartásban ... hrsz.-on jegyzett, természetben ... szám alatt található, 10.462 m2 alapterületű (ún. ...) ingatlan 1/1 rész tulajdoni illetőségét. A szerződés alapján az eladó 2013. február 20-án ... számon számlát bocsátott ki a felperessel szemben, amely 920.000.000,-Ft adóalapot és 248.400.000,-Ft általános forgalmi adót (a továbbiakban: áfa) tartalmazott. A felperes a 2013. I. negyedévi bevallásában levonásban helyezte a számla áfa-tartalmát, annak kiutalását kérte.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperesnél a ... számú megbízólevél alapján 2013. január-március időszakra vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést folytatott le általános forgalmi adó adónemben. A revízió vizsgálta a felperesi és a számlakibocsátó társaságot, nyilatkoztatta a képviselőiket, a ....-t (a továbbiakban: bank), a létesítményt üzemeltető céget (....), a tulajdonosokat, bérlőket, vizsgálta a szerződés előkészítését, megkötését, tartalmát, a pénzügyi fedezet meglétét és a pénzügyi rendezés módját. Megállapította, hogy az ingatlanra a banknak 1.500.000.000,-Ft erejéig egyetemleges keretbiztosítéki jelzálogjoga, valamint 2016. március 3-ig vételi joga volt bejegyezve. Rögzítette, hogy az ingatlanügyi hatóság 2013. február 22-én bejegyezte a felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba. Megállapította, hogy a szerződéskötéssel a felek valós célja a vagyonkimentés és az eladó által ténylegesen be nem fizetett áfa visszaigénylése volt. E körben hivatkozott a szerződéskötés körülményeire: a tulajdonjog szerződéskötés időpontjában ellenérték nélkül történt átruházására, az eladó csőd közeli anyagi helyzetére, arra, hogy az eladó nem volt képes az ingatlannak a szerződésben vállalt tehermentesítésére, továbbá hivatkozott a bankot megillető vételi jog és keretbiztosítéki jelzálogjog figyelmen kívül hagyására, e terhek értékének tisztázatlanságára, a terhekkel, illetve ingatlannal kapcsolatos iratok hiányára, a felek ellentmondásos nyilatkozatira. Ez utóbbi kapcsán arra, hogy bár a felek úgy nyilatkoztak, hogy az ellenérték kifizetése nem történt meg, később mégis az adóhatóság birtokába került egy, a felperes által a vételárral egyező összegről kiállított 2013. augusztus 13-ai esedékességű váltó. A váltót a felperes tárgyidőszaki beszámolójában nem szerepeltette. A számlakibocsátó a megjelölt időpont lejártát követően nem tett lépéseket a váltókövetelés érvényesítésére, helyette pert indított a vételár kiegyenlítésének elmaradása miatt. A revízió utalt arra is, hogy az eladó ügyvezetője a tulajdonosokkal nem egyeztetett az ingatlan értékesítéséről. A felperes az ingatlan tulajdonjogának 2013. februárjában történt megszerzését követően csak áprilisban kérte a bérlőktől a bérleti díjat, mindez valós gazdasági körülmények között nem életszerű. A kifejtettekre tekintettel és hivatkozva az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) és 2. § (1) bekezdésére megállapította, hogy a felek a szerződést a fentiekben említett mögöttes, adókijátszásra irányuló céllal kötötték.

Mindezek alapján az elsőfokú adóhatóság a 2015. június 29-én kelt ... számú határozatában a felperes terhére 248.581.000,-Ft adókülönbözetet állapított meg, mely teljes egészében jogosulatlan visszaigénylésnek minősül. Az összeg kiutalását megtagadta. Ezen túlmenően 200 %-os bírságmértéket alkalmazva 497.162.000,-Ft adóbírságot szabott ki, melynek jogalapjaként az Art. 170. § (1) bekezdésére hivatkozott. Határozatát az Art. fent hivatkozott rendelkezésein túlmenően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 119. § (1) bekezdésére, 120. §-ára és 127. § (1) bekezdés a) pontjára alapította.

Az elsőfokú határozatot a felperes fellebbezése folytán eljáró alperes a 2015. november 23-án kelt ... számú határozatával - az indokolást részben megváltoztatva - helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú adóhatóság a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezése és alkalmazása alapján helyesen tárta fel az ügyben irányadó tényállást, okszerűen mérlegelte a beszerzett bizonyítékokat, s mindezekből törvényes és megalapozott jogi következtetéseket vont le, amit a szükséges mértékben megindokolt, így határozata jogszerű rendelkezéseket tartalmaz. Utalt az számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. § (3), 165. § (2) és 166. § (2) bekezdéseire, továbbá az Art. 44. § (2) és 97. § (4)-(6) bekezdéseire.

Az indokolásában rögzítette, hogy a felperesi társaságot ... röviddel az ügylet megkötése előtt alapította 500.000,-Ft törzstőkével. Rögzítette azt is, hogy nevezett és ... régóta ismerték egymást, korábban munkakapcsolatban álltak, közöttük az évek során bizalmi viszony alakult ki. ...t alig egy hónappal az ingatlan értékesítése előtt, 2013. január 28-án nevezték ki a számlakibocsátó ügyvezetőjévé. A határozat indokolásában az alperes hivatkozott arra is, hogy ... az ingatlan megvásárlásának céljaként a csőd közelben lévő számlakibocsátó társaság, illetve ... megsegítését jelölte meg, e mellett hivatkozott arra, hogy üzleti lehetőséget is látott az ingatlan üzemeltetésében. ... elmondta, hogy azért döntött az ingatlan értékesítésée mellett, mert az ügyvezetés és a cég tulajdonosai között nem volt megfelelő az együttműködés, hiányoztak azok az információk, melyek az ingatlan működtetéséhez szükségesek lettek volna. Előadása szerint gyorsan kellett lépnie, mert számos hitelező felszólítás érkezett. Az értékesítésről a tulajdonosokkal nem egyeztetett, arról egymaga döntött, ez az alperes álláspontja szerint életszerűtlen.