A Győri Törvényszék Bf.49/2007/2. számú határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 352. §, 371. §] Bírók: Csák Csilla, Jungi Eszter, Kánics Éva

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

1.Bf.49/2007/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a Győrben 2007. évi augusztus hó 29. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t:

A sikkasztás bűntette miatt ..............vádlott ellen indított büntetőügyben a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság 2007. évi február hó 20. napján kihirdetett PM.8/2007/3. számú ítéletét h e l y b e n h a g y j a.

I n d o k o l á s:

A Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság 323-805/2003. bü. számon nyomozást folytatott ismeretlen tettes ellen a ............... képviseletében eljáró .....................pótmagánvádló által sikkasztás bűntette miatt tett feljelentés tárgyában. A rendőrkapitányság végül a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A Mosonmagyaróvári Városi Ügyészség a megszüntető határozat ellen ......... a pótmagánvádló által benyújtott panaszt elutasította.

................ pótmagánvádló a törvényes határidőn belül pótmagánvádat nyújtott be ............ vádlott al szemben sikkasztás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt.

A Mosonmagyaróvári Városi Bíróság a pótmagánvádat elfogadva a bírósági eljárást lefolytatta és ítéletet hozott, amit azonban a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a Bf.255/2005/4. számú határozatával hatályon kívül helyezett, és az első fokú bíróságot új eljárásra utasította. A másodfokú bíróság határozatában arra hivatkozott, hogy a pótmagánvádló az ügyész szerepkörében jár el. Ügyészként pedig nem járhat el, aki az ügyben, mint tanú vett, vagy vesz részt. Ebből következően - mivel ........... pótmagánvádló t a nyomozás során tanúként hallgatták meg és a bírósági eljárásban is tett a tanú nyilatkozataira emlékeztető észrevételeket - ........pó tmagánvádló nem járhatott volna el pótmagánvádlóként, illetve a pótmagánvádló képviselőjeként sem. Előírta továbbá, hogy az eljárást a bírósági szaktól kell megismételni, ismételten le kell folytatni a bizonyítást és ezt követően lehet dönteni a büntetőjogi felelősség kérdésében.

Ezután a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság a 2006. augusztus 28. napján kelt PM.420/2006/2. számú végzésével a pótmagánvádat elutasította.

Határozatát azzal indokolta, hogy a pótmagánvádat arra nem jogosult személy nyújtotta be, amely alapján hiányzik a törvényes vád. Ezen túlmenően pedig a pótmagánvád vádkiterjesztést tartalmaz, amelyre a pótmagánvádló nem jogosult, továbbá (nem nevesített) tartalmi hiányosságok is jellemzik a pótmagánvádat.

Az elutasító határozat ellen ............ pótmagánvádló, mint a ..................... ügyvezetője fellebbezést jelentett be.

A fellebbezés alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság az első fokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte arra hivatkozva, miszerint téves az az ok, hogy a pótmagánvádat arra nem jogosult személy nyújtotta be ............pó tmagánvádló személyében, ugyanis a pótmagánvádlói és ügyészi pozíciót összevetve az ügyész kizárására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak a pótmagánvádlóra a törvény szerinti felsorolás alapján. Helyes volt ugyanakkor az első fokú bíróság azon megállapítása, hogy a pótmagánvádló a vádat nem terjesztheti ki.

A fentieket követően a városi bíróság új eljárásban hozta meg PM.8/2007/3. számú ítéletét, melyben .............vádlott at a sikkasztás bűntettének vádja alól felmentette. Az első fokú bíróság a sértettet .......... polgári jogi igényével egyéb törvényes útra utasította. Rendelkezett továbbá az eljárás során felmerült bűnügyi költségről, valamint illetékfizetési kötelezettséget írt elő a ...........sértett részére.

Az ítélet ellen a pótmagánvádló jogi képviselője fellebbezett a bűnösség megállapítása iránt.

A vádlott és védője tudomásul vették a döntést.

A másodfokú bíróság nyilvános ülésén az érintettek megjelentek.

A vádlott nyilatkozott fennálló személyi körülményeiről, megerősítette, hogy azokban az első fokú tárgyalás óta változás nem történt.

A pótmagánvádló képviselője írásban összefoglalta álláspontját az ügyről, amit szóban is előadott. Ebben támadta a felmentést, az első fokú bíróság mérlegelő tevékenységét, megalapozatlannak nevezte a döntést és másodfokon bizonyítás felvételére, szakértő kirendelésére, tárgyalás tartására tett indítványt.

A másodfokú bíróság a bizonyítási indítványt elutasította.