A Kúria Pfv.20518/2014/8. számú precedensképes határozata végrehajtás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §] Bírók: Füssy Béla, Harter Mária, Mocsár Attila Zsolt

A határozat elvi tartalma:

I. A kereseti kérelemhez kötöttség nem jelent egyúttal jogcímhez kötöttséget is: téves jogcím megjelölés esetén a keresettel perbe vitt jogviszonyt a bíróság a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően minősítheti, azonban olyan jogcím alapján nem hozhat érdemi határozatot, amelynek mellőzését a fél kifejezetten kérte, mert ez esetben megsértené a keresethez kötöttség elvét.

II. Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául nem szerződés, hanem közigazgatási határozat vagy bírósági ítélet szolgál, helyességük vizsgálata nem törlési per tárgya, a törlési perben a bíróság a bejegyzés érvénytelenségéről foglalhat állást.

1952. III. Tv. 215. §, 1997. CXLI. Tv. 62. § (1)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.20.518/2014/8.szám

A Kúria a Lantosné dr. Gál Ilona ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a dr. Tatai Varga Krisztina ügyvéd által képviselt II. rendű, valamint a III. rendű alperesek ellen végrehajtási jogok törlése iránt a Gödöllői Járásbíróság előtt 9.P.20.510/2013. számon folytatott és másodfokon a Budapest Környéki Törvényszék 5.Pf.24.552/2013/4. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartatja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg a II. rendű alperesnek 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati költséget.

A le nem rótt 70.000 (Hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felperesek a 2007. október 15. napján megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolták az eladótól a perbeli ingatlan 1/4-1/4 tulajdoni hányadait. A földhivatal 2007. december 4. napján a felperesek javára a tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényét a tulajdoni lap III. részére, 24-25. sorszám alatt feljegyezte.

B. J. önálló bírósági végrehajtó megkeresése alapján a földhivatal 2011. július 13-án a II. rendű alperes, 2011. szeptember 20-án pedig a III. rendű alperes javára végrehajtási jogot jegyzett be az ingatlan-nyilvántartásba az eladó 2/4 tulajdoni illetőségére, a felperesek tulajdonjogát pedig az említett adásvételi szerződés alapján vétel jogcímén 2012. október 4. napján kelt határozatával jegyezte be a feljegyzés rangsorába azzal, hogy a II. és III. rendű alperesek javára bejegyzett végrehajtási jog a felperesek tulajdoni illetőségeire vonatkozóan változatlan tartalommal fennáll. A felperesek a földhivatali határozattal szemben fellebbezést nem terjesztettek elő.

A felperesek módosított keresetükben - miután az I. rendű alperesként megjelölt önálló bírósági végrehajtóval szembeni kereseti kérelmüktől elálltak, és az elsőfokú bíróság a pert az I. rendű alperesre nézve megszüntette - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62. § (1) bekezdés a.aa) pontjára hivatkozással azt kérték, hogy a bíróság állapítsa meg az alperesek javára bejegyzett végrehajtási jogok érvénytelenségét, és rendelje el a tulajdoni illetőségüket terhelő végrehajtási jog törlését az ingatlan-nyilvántartásból. Kérték a földhivatal megkeresését a végrehajtási jogok törlése iránt, valamint az alperesek mindezek tűrésére kötelezését.

Azzal érveltek, hogy a földhivatal tulajdonjogukat a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésének rangsorába jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba, ezért az ezt követő rangsorban az eladót terhelő kötelezettségek miatt bejegyzett végrehajtási jogok az Inytv.49.§ (1) bekezdése alapján érvénytelenek, azt is figyelembe véve, hogy a felperesek az alperesekkel semmilyen jogviszonyban nem állnak, az eladóval szemben az adásvétel, valamint a tulajdonjog-fenntartás tényének bejegyzése időpontjában végrehajtási eljárás nem folyt.

A II. és III. rendű alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkoztak, hogy a felperesek a perbeli ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségének tulajdonosaivá csak 2012. október 4. napján váltak, így tudomással bírtak arról, hogy az akkor még az eladó tulajdonában álló tulajdoni hányadukra az alperesek javára időközben végrehajtási jog került bejegyzésre. A II. rendű alperes utalt arra is, hogy a végrehajtási jog bejegyzéséhez nem szükséges a tulajdonjog-fenntartásra jogosult hozzájárulása, míg a III. rendű alperes mindezeket kiegészítette azzal, hogy a tulajdonjog-fenntartás ténye önmagában tulajdonjogot nem keletkeztet. A III. rendű alperes kifejtette, hogy a felperesek keresete ténylegesen végrehajtási igénypernek minősül, amely alaptalan, hiszen a felpereseknek a végrehajtási joggal terhelt ingatlanra sem tulajdonjoga, sem egyéb olyan joga nincsen, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadályát képezné.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a perbeli ingatlanból a felpereseket megillető 1/4-1/4 arányú tulajdoni illetőségeket feloldotta az önálló bírósági végrehajtó által elrendelt foglalás alól; az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte a földhivatalt az ingatlanra III/46. és 47. alatt bejegyzett végrehajtási jogok ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett; ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét - a Pp.3.§ (2) bekezdésének alkalmazásával, annak tartalma szerint - végrehajtási igénykeresetnek tekintette, és ekként bírálta el, azzal érvelve, hogy a Pp.371.§ (1) bekezdése nem határozza meg azt, hogy az igénylő milyen időpontban szerzett tulajdonjogra hivatkozhat.

Döntését azzal indokolta, hogy a 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 32.§ (3) bekezdése alapján a felperesek javára a tulajdonjogot a 2007-ben feljegyzett tulajdonjog-fenntartás ténye rangsorában kellett bejegyezni, amely megelőzte a II. és III. rendű alperesek javára 2011. évben bejegyzett végrehajtási jogok ranghelyét. A II. és III. rendű alperesek javára az Inytv.28.§ (3) bekezdése értelmében a felperesek hozzájárulása nélkül addig történhetett jogszerűen a végrehajtási jogok bejegyzése, amíg a felperesek tulajdonjoga visszamenőlegesen, a végrehajtási jogokat megelőző ranghelyen bejegyzésre nem került. Az érvénytelenség megállapítására irányuló kereseti kérelmet megalapozatlannak találta, mivel az alperesek javára a végrehajtási jogok jogszerűen kerültek bejegyzésre.

A III. rendű alperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és - mellőzve a földhivatal megkeresését - a keresetet elutasította.