32006L0115[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve ( 2006. december 12. ) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (kodifikált változat)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/115/EK IRÁNYELVE

(2006. december 12.)

a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, 55. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1) A bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 1992. november 19-i 92/100/EGK tanácsi irányelvet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és az érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2) A szerzői művek és a szomszédos jogi teljesítmények bérlete és haszonkölcsönzése különösen a szerzők, az előadóművészek, valamint a hangfelvétel-előállítók és filmelőállítók számára egyre jelentősebb szerepet tölt be. A szerzői jogi kalózkodás egyre növekvő veszélyt jelent.

(3) A szerzői művek és a szomszédos jogi teljesítmények számára a bérleti jog és haszonkölcsönzési jog által biztosított megfelelő védelem, illetve a szomszédos jogi teljesítmények számára a rögzítés, a terjesztés, a sugárzás és a nyilvánossághoz közvetítés joga által biztosított megfelelő védelem alapvető jelentőségű a Közösség gazdasági és kulturális fejlődése szempontjából.

(4) A szerzői jog és a szomszédos jogok által biztosított védelemnek alkalmazkodnia kell az új gazdasági fejleményekhez, így például az új felhasználási módokhoz.

(5) A szerzők és előadóművészek alkotó és művészi tevékenysége megkívánja, hogy további alkotó és művészi tevékenységük biztosítása érdekében megfelelő jövedelmük legyen; a hangfelvételek és filmek előállításához szükséges ráfordítások különösen jelentősek és kockázatosak. E jövedelem és a ráfordítás megtérülésének lehetősége csak akkor biztosítható hatékonyan, ha a jogosultak megfelelő jogi védelemben részesülnek.

(6) Ezen alkotó, művészi és vállalkozói tevékenységeket túlnyomóan önálló vállalkozói tevékenységként végzik. E tevékenységek folytatását a Közösségen belüli harmonizált jogi védelemmel meg kell könnyíteni. Amennyiben e tevékenységek elsősorban szolgáltatást valósítanak meg, teljesítésüket egy közösségi szinten harmonizált jogi kerettel szintén meg kell könnyíteni.

(7) A tagállamok jogszabályait úgy kell egymáshoz közelíteni, hogy az ne legyen ellentétes olyan nemzetközi egyezményekkel, amelyeken számos tagállam szerzői és szomszédos joga alapul.

(8) A közösségi jogi keret a bérleti jog és haszonkölcsönzési jog, valamint a szomszédos jogok terén annak meghatározására korlátozható, hogy a tagállamok biztosítják a bérleti jogot és haszonkölcsönzési jogot a jogosultak meghatározott körének, továbbá biztosítják a rögzítés, a terjesztés, a sugárzás és a nyilvánossághoz történő közvetítés jogát a szomszédos jogok terén a jogosultak meghatározott körének.

(9) Szükséges a bérlet és a haszonkölcsön ezen irányelv értelmében vett fogalmának meghatározása.

(10) Az egyértelműség érdekében, a bérlet és haszonkölcsön ezen irányelv értelmében vett fogalmából célszerű kizárni a hozzáférhetővé tétel bizonyos formáit, így például a hangfelvételek vagy filmek nyilvános előadás vagy sugárzás céljából történő hozzáférhetővé tételét, valamint a kiállítás vagy helyszíni megtekintés céljából történő hozzáférhetővé tételét. Az ezen irányelv értelmében vett haszonkölcsönbe adás nem terjedhet ki a nyilvánosság számára nyitva álló intézmények közötti hozzáférhetővé tételre.

(11) Amennyiben a nyilvánosság számára nyitva álló intézmény általi haszonkölcsönzése esetén olyan díjat kell fizetni, amelynek összege nem haladja meg az intézmény működési költségeinek fedezéséhez szükséges mértéket, akkor ezen irányelv értelmében ez nem minősül közvetlen vagy közvetett gazdasági vagy kereskedelmi előnynek.

(12) Szükséges olyan szabályozás bevezetése, amely a szerzőknek és előadóművészeknek elidegeníthetetlen jogot biztosít a méltányos díjazásra, miközben meg kell adni számukra a lehetőséget, hogy e jog érvényesítésével az őket képviselő közös jogkezelő szervezeteket bízzák meg.

(13) A méltányos díj egy összegben vagy részletekben, a szerződés megkötésekor vagy azt követően bármikor kifizethető. Ennek figyelembe kell vennie a film, illetve hangfelvétel előállításában a szerzők, illetve előadóművészek hozzájárulásának mértékét.

(14) Szükséges legalább a szerzők jogainak védelme a nyilvános haszonkölcsönzés tekintetében különleges szabályozás bevezetésével. A nyilvános haszonkölcsönzés kizárólagos joga alóli kivételeknek összhangban kell lenniük különösen a Szerződés 12. cikkével.

(15) Ezen irányelv szomszédos jogokra vonatkozó rendelkezései nem gátolhatják a tagállamokat abban, hogy e kizárólagos jogokra kiterjesszék az ezen irányelv szerinti vélelmet az előadóművészek által a film előállítójával kötött egyéni vagy csoportos, filmelőállításra vonatkozó szerződések tekintetében. Ezek a rendelkezések továbbá nem gátolják a tagállamokat abban, hogy az előadóművészek ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseiben szabályozott kizárólagos jogai tekintetében a hasznosítás engedélyezésének megdönthető vélelmét vezessék be, amennyiben e vélelem összeegyeztethető az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel (a továbbiakban: Római Egyezmény).

(16) A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani, hogy a szomszédos jogok jogosultjainak az ezen irányelvben előírtnál szélesebb körű védelmet nyújtsanak a műsorsugárzás és a nyilvánossághoz közvetítés tekintetében.

(17) A harmonizált bérleti és haszonkölcsönzési jogok, illetve a harmonizált szomszédos jogok nem gyakorolhatók olyan módon, hogy azok a tagállamok közötti kereskedelem rejtett akadályát képezzék, illetve a médiában történő felhasználás időrendjének - a Société Cinéthèque kontra FNCF ügyben hozott ítéletben (4) elismert - elvébe ütköző módon.

(18) Ez az irányelv nem érinti az irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó, az I. melléklet B. részében meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

A BÉRLETI JOG ÉS HASZONKÖLCSÖNZÉSI JOG

1. cikk

A szabályozás célja

(1) E fejezet rendelkezéseinek megfelelően és a 6. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a tagállamok biztosítják a jogot a szerzői jogi védelemben részesülő művek eredeti vagy többszörözött példányai és egyéb, a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott védelem alatt álló teljesítmények bérletének és haszonkölcsönének engedélyezésére, illetve megtiltására.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogok nem merülnek ki a 3. cikk (1) bekezdésében említett szerzői jogi védelemben részesülő művek vagy egyéb védelem alatt álló teljesítmények eredeti vagy többszörözött példányainak eladása vagy egyéb terjesztése által.

2. cikk

Meghatározások

(1) Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "bérlet" a határozott időre történő használatba adás közvetlen vagy közvetett gazdasági vagy kereskedelmi előny érdekében;

b) "haszonkölcsönzés" a nyilvánosság számára nyitva álló intézmény útján határozott időre történő használatba adás, amely sem közvetlenül, sem közvetetten nem irányul gazdasági vagy kereskedelmi előny szerzésére;

c) "film" a hanggal kísért vagy hang nélküli filmalkotás, audiovizuális mű vagy mozgókép.

(2) A filmalkotás vagy audiovizuális mű főrendezőjét a mű szerzőjének vagy egyik szerzőjének kell tekinteni. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy egyéb közreműködők szintén szerzőtársnak minősülnek.

3. cikk

Jogosultak, valamint a bérleti jog és a haszonkölcsönzési jog tárgya

(1) A bérlet és a haszonkölcsönzés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos joga megilleti:

a) a szerzőt, műve eredeti vagy többszörözött példányainak tekintetében;

b) az előadóművészt, előadásának rögzítése tekintetében;

c) a hangfelvétel-előállítót, hangfelvételei tekintetében;

d) a film első rögzítésének előállítóját, filmje eredeti és többszörözött példányai tekintetében.

(2) Az építészeti és az iparművészeti alkotásokon fennálló bérleti és haszonkölcsönzési jog nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt jogok átruházhatók, átengedhetők, illetve felhasználási szerződés tárgyát képezhetik.

(4) A (6) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, ha előadóművészek egyénileg vagy csoportosan filmelőállítóval film előállítására irányuló szerződést kötnek, ellenkező szerződéses kikötés hiányában vélelmezni kell, hogy a szerződés hatálya alá tartozó előadóművészek - az 5. cikkben foglaltakra is figyelemmel - bérleti jogukat átengedték.

(5) A tagállamok a (4) bekezdésben foglalthoz hasonló vélelmet a szerzőkre vonatkozólag is bevezethetnek.

(6) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az előadóművész és a film előállítója között létrejött, a film előállítására irányuló szerződés aláírását a film bérbeadása engedélyezésének kell tekinteni, amennyiben a szerződés méltányos díjazást biztosít az 5. cikkben foglaltaknak megfelelően. A tagállamok rendelkezhetnek továbbá úgy, hogy e bekezdést a II. fejezetben foglalt jogokra is megfelelően alkalmazni kell.

4. cikk

Számítógépi programok bérbeadása

Ez az irányelv nem érinti a számítógépi programok jogi védelméről szóló, 1991. május 14-i 91/250/EGK tanácsi irányelv (5) 4. cikkének c) pontját.

5. cikk

Méltányos díjazáshoz való elidegeníthetetlen jog

(1) Ha egy szerző vagy előadóművész hangfelvételre vagy egy film eredeti vagy többszörözött példányára vonatkozó bérleti jogát a hangfelvétel vagy film előállítójára ruházta vagy nekik átengedte, a szerző vagy előadóművész a bérlet ellenében továbbra is méltányos díjazást követelhet.

(2) A bérletért járó méltányos díjazáshoz való jogról a szerző vagy előadóművész nem mondhat le.

(3) A méltányos díjazáshoz való jog érvényesítésével meg lehet bízni a szerzői jogok vagy az előadóművészi teljesítmények közös jogkezelését végző szervezetet.

(4) A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a közös jogkezelést végző szervezetek elláthatják-e, és milyen mértékben a méltányos díjazáshoz való jog érvényesítését, illetve azt, hogy ezen díjat kitől lehet igényelni vagy beszedni.

6. cikk

Kivételek a nyilvános haszonkölcsönzés kizárólagos joga alól

(1) A tagállamok a nyilvános haszonkölcsönzés tekintetében kivételeket határozhatnak meg az 1. cikkben foglalt kizárólagos jog alól, amennyiben legalább a szerzők e haszonkölcsönzés ellenében díjazásban részesülnek. A tagállamok szabadon, kultúrpolitikai célkitűzéseiknek megfelelően határozhatják meg e díjazás mértékét.

(2) Amennyiben a tagállamok az 1. cikkben foglalt kizárólagos haszonkölcsönzési jogot hangfelvételek, filmek és számítógépi programok esetében nem alkalmazzák, legalább a szerzők számára díjigényt biztosítanak.

(3) A tagállamok az intézmények bizonyos kategóriáit mentesíthetik az (1) és (2) bekezdésben foglalt díjfizetési kötelezettség alól.

II. FEJEZET

SZERZŐI JOGOKKAL SZOMSZÉDOS JOGOK

7. cikk

A rögzítés joga

(1) A tagállamok biztosítják az előadóművészek számára a kizárólagos jogot előadásaik rögzítésének engedélyezésére, illetve megtiltására.

(2) A tagállamok biztosítják a műsorsugárzó szervezetek számára a kizárólagos jogot sugárzott műsoraik rögzítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, függetlenül attól, hogy a közvetítés vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is.

(3) A kábeles műsorszolgáltató szervezeteket nem illeti meg a (2) bekezdésben biztosított jog, amennyiben kábel útján kizárólag továbbközvetítik a műsorsugárzó szervezetek sugárzott műsorait.

8. cikk

A nyilvánossághoz történő közvetítés és sugárzás

(1) A tagállamok biztosítják az előadóművészek számára a kizárólagos jogot előadásaik vezeték nélküli sugárzásának és nyilvánossághoz történő közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, kivéve ha az előadás már maga is sugárzott előadás, vagy rögzített felvételen alapul.

(2) A tagállamok biztosítják azt a jogot, amelynek célja, hogy a felhasználó egy egyszeri méltányos díjat fizessen a hangfelvétel kereskedelmi célú nyilvánosságra hozatala, illetve e hangfelvétel példányának vezeték nélküli sugárzása vagy egyéb módon a nyilvánossághoz közvetítése esetén, valamint hogy ezen díjat az érintett előadóművészek és hangfelvétel-előállítók között felosszák. Az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók közötti megállapodás hiányában a tagállamok meghatározhatják a feltételeket, amelyek alapján közöttük a díj felosztásra kerül.

(3) A tagállamok a műsorsugárzó szervezetek számára kizárólagos jogot biztosítanak sugárzott műsoraik vezeték nélküli sugárzásának, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, amennyiben e közvetítés olyan helyiségben történik, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a nyilvánosság számára.

9. cikk

A terjesztés joga

(1) A tagállamok biztosítják a kizárólagos jogot arra, hogy az alábbi a)-d) pontban felsorolt, védelem alatt álló teljesítményeket, illetve azok többszörözött példányait adásvétel útján vagy egyéb módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék (a továbbiakban: "terjesztési jog"):

a) az előadóművészeknek, előadásaik rögzítése tekintetében;

b) a hangfelvétel-előállítóknak, hangfelvételeik tekintetében;

c) a filmek első rögzítése előállítóinak, filmjeik eredeti és többszörözött példányai tekintetében;

d) a műsorsugárzó szervezeteknek műsoraik rögzítése tekintetében, a 7. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2) A terjesztési jog a Közösségen belül az (1) bekezdésben foglalt védelem alatt álló teljesítmények tekintetében csak a jogosult által vagy az ő hozzájárulásával más által végzett Közösségen belüli első eladás által merül ki.

(3) A terjesztési jog az I. fejezet rendelkezéseit - így különösen az 1. cikk (2) bekezdését - nem érinti.

(4) A terjesztési jog átruházható, átengedhető, illetve felhasználási szerződés tárgyát képezheti.

10. cikk

A jogok korlátozása

(1) A tagállamok a következő esetekben korlátozhatják az e fejezetben foglalt jogokat:

a) magáncélú felhasználás esetén;

b) rövid részletek felhasználása esetén napi eseményekről szóló tudósításhoz kapcsolódóan;

c) a műsorsugárzó szervezetek által saját eszközökkel és saját műsor céljából végzett, ideiglenes (efemer) rögzítés esetén,

d) kizárólag oktatás vagy tudományos kutatás céljából végzett felhasználás esetén.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, bármely tagállam bevezethet olyan korlátozásokat az előadóművészek, hangfelvételek-előállítók, műsorsugárzó szervezetek és a filmek első rögzítésének előállítói védelme tekintetében, mint amelyekről az irodalmi és művészeti alkotások szerzői jogi védelme tekintetében már rendelkezett.

Kényszerengedély azonban csak a Római Egyezmény rendelkezéseivel összeegyeztethető mértékben írható elő.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett korlátozások kizárólag olyan különleges esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit.

III. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Időbeli hatály

(1) Ezt az irányelvet alkalmazni kell mindazon - ezen irányelvben foglalt - szerzői jogi védelemben részesülő művekre, előadásokra, hangfelvételekre, műsorokra, és filmek első rögzítésére, amelyek védelme 1994. július 1-jén a tagállamok szerzői jogi, illetve szomszédos jogi rendelkezései alapján még fennállt, illetve amelyek az ebben az irányelvben foglalt védelmi feltételeknek ebben az időpontban megfeleltek.

(2) Ennek az irányelvnek az alkalmazása nem érinti az 1994. július 1. előtt végzett felhasználási cselekményeket.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 3. cikk (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott tárgyak bérletét és haszonkölcsönzését a jogosultak által engedélyezettnek kell tekinteni, amennyiben azokat 1994. július 1. előtt bizonyítottan e célból tették harmadik személyek számára hozzáférhetővé vagy szerezték.

A tagállamok különösen digitális felvételek esetében azonban rendelkezhetnek úgy, hogy a jogosultak az érintett tárgyak bérletéért és haszonkölcsönzéséért megfelelő díjazásban részesüljenek.

(4) A tagállamok nem kötelesek a 2. cikk (2) bekezdését alkalmazni olyan filmalkotásokra vagy audiovizuális művekre, amelyek 1994. július 1. előtt készültek.

(5) Ez az irányelv a (3) bekezdés sérelme nélkül és a (7) bekezdésekre is figyelemmel nem érinti az 1992. november 19. előtt megkötött szerződéseket.

(6) A (7) bekezdésre is figyelemmel, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy vélelmezni kell azon jogosultak esetén, akik az ezen irányelv végrehajtása céljából elfogadott nemzeti jogszabályok értelmében új jogokat szereznek és már 1994. július 1. előtt felhasználást engedélyeztek, hogy új kizárólagos jogaikat átruházták.

(7) Az 1994. július 1. előtt megkötött szerződések tekintetében az 5. cikkben foglalt, méltányos díjazáshoz való elidegeníthetetlen jog csak akkor alkalmazható, ha a szerzők vagy előadóművészek, vagy azok képviselői erre vonatkozóan kérelmet terjesztenek elő 1997. január 1. előtt. Amennyiben a díjazás mértékében a jogosultak nem tudnak megállapodni, a tagállamok meghatározhatják a méltányos díjazás mértékét.

12. cikk

Kapcsolat a szerzői jog és a szomszédos jogok között

A szomszédos jogok ebben az irányelvben foglalt védelme nem érinti és nem korlátozza a szerzői jogok védelmét.

13. cikk

Tájékoztatás

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 92/100/EGK irányelv hatályát veszti, az irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó, az I. melléklet B. részében meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

16. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2006. december 12.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

M. PEKKARINEN

(1) Az Európai Parlament 2006. október 12-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 346., 1992.11.27., 61. o. A legutóbb a 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.) módosított irányelv.

(3) Lásd az I. melléklet A. részét.

(4) 60/84. és 61/84. sz. egyesített ügyek, EBHT 1985, 2 605. o.

(5) HL L 122., 1991.5.17., 42. o. A 93/98/EGK irányelvvel (HL L 290., 1993.11.24., 9. o.) módosított irányelv.

I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosításai

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(lásd a 14. cikket)

II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT