A Szegedi Ítélőtábla Bf.176/2009/5. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 75. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 101. §, 371. §, 372. §] Bírók: Cserháti Ágota, Gyurisné dr. Komlóssy Éva, Katona Tibor

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Bf.II.176/2009/5.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N

A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden, 2009. szeptember 3. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az emberölés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Békés Megyei Bíróság 2009. március 3. napján kihirdetett 12.B.320/2008/16. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint:

A vádlott főbüntetését 7 (Hét) évre s ú l y o s í t j a .

Elrendeli a vádlott kényszergyógyítását.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet h e l y b e n h a g y j a .

A vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja.

Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 6.760 (Hatezer-hétszázhatvan) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak, a Békés Megyei Bírósági Gazdasági Hivatal felhívása szerint.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét emberölés bűntettében állapította meg. Ezért 6 év börtönre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. A bűnjelként lefoglalt elkövetési eszköz (1 db késpenge, 1 db műanyag késnyél-darab, 1 db műanyag törött késnyél) lefoglalását megszüntette és megsemmisítését rendelte el. Kötelezte a vádlottat az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést, a vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében.

A Békés Megyei Főügyészség a fellebbezés indokolásában az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kiszabott fő- és mellékbüntetés súlyosítását, a vádlott kényszergyógyításának elrendelését és a bűnjel elkobzását indítványozta.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az ügyész által bejelentett fellebbezést fenntartotta, azt a következőkkel egészítette ki: álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság a tárgyaláson a halál oka és körülményei tekintetében csupán az egyik szakértőt hallgatta meg és utóbb sem szerezte be e kérdés vonatkozásában a másik igazságügyi orvosszakértő nyilatkozatát. Ezért az ügyész bizonyítás felvételét, ennek érdekében tárgyalás tartását indítványozta a másik szakértő nyilatkozatának beszerzése végett.

A másodfokú bíróság osztotta az ügyész álláspontját, ezért a Be. 353. § (1) bekezdése alapján bizonyítást rendelt el. (1. sz. szakértő neve) igazságügyi orvosszakértő tárgyaláson tett nyilatkozatát megküldte (2. sz. szakértő neve) igazságügyi orvosszakértő részére, aki akként nyilatkozott, hogy egyetért szakértő-társa által előadottakkal (Bf. 4. sorszám).

A fellebbezési nyilvános tárgyaláson a vádlott úgy nyilatkozott, hogy a bűnjelként lefoglalt kés a szülei tulajdonában volt.

A felvett bizonyítás eredményeként az ügyész a vádlott terhére bejelentett fellebbezést a bűnjelekre vonatkozó részében nem, egyebekben viszont azonos tartalommal fenntartotta.

Bár a vádlott védője az elsőfokú ítélet ellen nem jelentett be fellebbezést, az ügyész fellebbezésére tett észrevételében vitatta a bűncselekmény minősítését. Arra utalt, hogy az esetlegesen halált okozó testi sértés, erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének minősülhet, de a sértetti közrehatásra figyelemmel felvetette a jogos védelem lehetőségét is. A kényszergyógyítás elrendelését a vádlott által eddig előzetes letartóztatásban töltött időre figyelemmel nem tartotta indokoltnak.

A vádlott - egyetértve védőjével - kijelentette, hogy a bűncselekmény elkövetését megbánta.

Az ítélőtábla az ügyész fellebbezését túlnyomórészt alaposnak ítélte.

A másodfokú bíróság a Be. 348. § (1) bekezdése szerint eljárva a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

Bf.II.176/2009/5.

Ennek során észlelte, hogy eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor a halál oka és körülményei tekintetében orvosszakértői véleményt előterjesztő két orvosszakértő közül a tárgyaláson csak (1. sz. szakértő neve) igazságügyi orvosszakértőt hallgatta meg. (2. sz. szakértő neve) igazságügyi orvosszakértő a tárgyalásról előzetesen alapos okkal kimentette magát. Az elsőfokú bíróság azonban utóbb sem idézte meg a távolmaradt szakértőt, illetve (1. sz. szakértő neve) igazságügyi orvosszakértő tárgyaláson tett nyilatkozatának megküldésével nem hívta fel a szakértőt arra, hogy a szakértő-társa által elmondottakra tegyen észrevételt.

A Be. 101. § (2) bekezdése szerint a halál oka és körülményei vizsgálatánál két szakértőt kell alkalmazni. Ez a rendelkezés a szakértők tárgyaláson történő meghallgatására is vonatkozik. Erre az eljárási szabálysértésre visszavezethetően az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan volt, mert az elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel [Be. 351. § (2) bekezdés a) pontja].