A Fővárosi Törvényszék G.40633/2011/8. számú határozata kiürítés (INGATLAN kiürítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 159. §, 217. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 43. §] Bíró: Egri Anikó
Kapcsolódó határozatok:
Kúria G.40633/2011., *Fővárosi Törvényszék G.40633/2011/8.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40033/2012/4., Kúria G.40001/2012., Kúria Pfv.20502/2013. (BH+ 2014.8.344), Kúria Pfv.21832/2012/6. (BH 2014.4.108, BH+ 2014.3.108)
***********
Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma
Budapest, II., Varsányi I. u. 40-44.
1535 Budapest, Pf.: 887.
24.G.40.633/2011/8.
A Magyar Köztársaság Nevében!
A Fővárosi Bíróság a dr. Szabó Gábor ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek
a dr. Gila Pál ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen
ingatlan kiürítése iránt indított perében meghozta az alábbi
Í t é l e t e t
A bíróság kötelezi az alperest, hogy a csarnok alperes címe szám alatti ...., ... és .... jelű helyiségeket 15 napon belül ürítse ki és a felperes számára rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 894.250,- (azaz Nyolcszázkilencvennégyezer-kétszázötven) forint perköltséget.
Kötelezi az alperest, hogy a Magyar Állam külön felhívására 515.400,- (azaz Ötszáztizenötezer-négyszáz) forint kereseti illetéket fizessen meg.
A bíróság a viszontkeresetet elutasítja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül - leletezés terhével - 10.000,-(azaz Tízezer) forint viszontkereseti illetéket az iratokon rójon le.
A ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.
Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, illetve a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, avagy a részítélet indokolása ellen irányul, a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.
A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.
A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.
I n d o k o l á s
A felperes bérbeadóként, az alperes bérlőként 1996.12.10. napján írásbeli bérleti szerződést kötöttek a alperes címe szám alatt elhelyezkedő csarnok .... raktárhelyiségére. A szerződés tárgyát az .... számú 50,50 m2 raktár képezte. A felek a 4.1 pontban rögzítették, hogy a bérlő a bérlemény bérleti jogát mindösszesen 1.515.000,-forintért vásárolta meg. A szerződés határozatlan időre szólt 1996.11.14. napjától. A bérleti díjról a 4.3 pont rendelkezett.
A 4.5 pont szerint az alperes 6 havi bérleti díjnak megfelelő összeget 342.996,-forint + áfát volt óvadékként átutalással 1997.01.10-ig teljesíteni. A szerződés megszűnése esetére a felek rendelkeztek az óvadék elszámolásáról, illetve visszafizetéséről.
A felmondási okokat a szerződés 5. pontja rögzítette. A felperes a bérlőnek felróható okok miatt írásban 30 napos határidővel a bérleti és közüzemi díjak megfizetésének 30 napot meghaladó késedelme estén a Vásárcsarnok rendjének köznyugalmat zavaró botrányos magatartással való megszegése, vagy a bérlemény rendeltetéstől eltérő használata, illetve albérletbe vagy bármilyen más személynek használatba való adása esetén gyakorolhatta azonnali hatállyal. Az alperes jogosult volt a szerződést 3 hónapos határidővel indokolás nélkül felmondani. Ebben az esetben a bérleti jog ellenértékeként befizetett összeg 3 évre számított arányos része az alperes részére visszajárt. 3 év elteltével gyakorolt felmondás esetében a bérleti jog ellenértékét nem követelhette vissza. A 7.2 pontban a felek a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki.
2007.07.04. napján a felek a bérleti szerződést módosították. Ennek értelmében a 4-es metró kialakítására figyelemmel a bérleti díjat 25%-kal csökkentették. A szerződés módosítással nem érintett rendelkezései változatlanul hatályban maradtak.
A felperes bérbeadóként, az alperes bérlőként 1997.02.26. napján a csarnok .... számú 143,56 m2 alapterületű üzlethelyisége vonatkozásában is írásbeli bérleti szerződést kötöttek. A bérlemény a bérbeadó tulajdonát képező berendezési tárgyakat és eszközöket is tartalmazta, amelyeket a szerződés mellékletében soroltak fel. A felek közötti bérleti szerződés határozatlan időtartamra jött létre. A felperes az 5. pont szerint írásban 30 napos határidővel azonnali hatállyal felmondhatta a szerződést az alábbi okok miatt:
1/ a bérlemény előzetes bejelentés nélküli 30 napot meghaladó zárva tartása,
2/ a bérleti és közüzemi díjak megfizetésének 30 napot meghaladó késedelme,
3/ a Vásárcsarnok rendjének köznyugalmat zavaró botrányos magatartással való megszegése,
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!