BH 2002.6.212 I. A jogos védelemre vonatkozó rendelkezések értelmezésénél és alkalmazásánál, valamint a jogos védelmi helyzet megítélésénél az adott ügy történéseinek egész folyamatát, összességét figyelembe véve, a cselekménysor összefüggő vizsgálata alapján kell állást foglalni akként, hogy az adott tényeket a megtámadott szempontjából kell szem előtt tartani, minthogy a kockázatot mindenkor a jogtalanul támadónak kell viselnie [Btk. 29. § (1) bek.].

II. Az elhárítás szükséges mértékét, az arányosság követelményét nem lépi túl, aki a házának udvarába felfegyverkezve behatoló, számbeli és fizikai erőfölényben levő haragosainak, a megtámadott és a családtagja ellen fellépett vagy azokat közvetlenül fenyegető személyeknek a jogtalan támadását kés használatával, életveszélyes sérülést okozva hárítja el [Btk. 29. § (1) bek.].

III. Több személy együttes, összehangolt jogtalan támadása esetén nem zárja ki a jogos védelem megállapítását, ha a védekezés folytán sérelmet szenvedett fél az adott pillanatban nem tanúsít ugyan támadó magatartást, de a többi támadó a támadással még nem hagy fel, vagyis a közvetlenül fenyegető jogtalan támadás veszélye továbbra is fennáll [Btk. 29. § (1) és (2) bek.].

A megyei bíróság a 2000. szeptember 28-án kelt ítéletével az I. r. vádlott bűnösségét 2 rb. életveszélyt okozó testi sértés bűntettében és súlyos testi sértés bűntettének kísérletében; a II. r. vádlott bűnösségét súlyos testi sértés bűntettének kísérletében, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségében és társtettesként elkövetett magánlaksértés vétségében; míg a III. r., a IV. r. és az V. r. vádlottak bűnösségét társtettesként elkövetett magánlaksértés vétségében és társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétségében állapította meg.

Ezért az I. r. vádlottat 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra, a II. r. vádlottat 8 hónapi börtönbüntetésre, a III. r., a IV. r. és az V. r. vádlottakat pedig egyenként 6-6 hónapi fogházbüntetésre ítélte. A kiszabott szabadságvesztések végrehajtását a II. r., a III. r., a IV. r. és az V. r. vádlottak tekintetében 1-1 évi próbaidőre felfüggesztette.

A bíróság elrendelte az I. r. vádlottra korábban kiszabott - a végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - 6 hónapi börtönbüntetés végrehajtását is.

Ellenben a bíróság a III. r. és az V. r. vádlottakat a társtettesként elkövetett rongálás vétsége miatt ellenük emelt vád alól felmentette, egyidejűleg e vádlottak ellen a rongálás szabálysértése miatt indított eljárást megszüntette.

A tényállás a következő.

Az I. r. vádlott élettársi kapcsolatban él, 3 kiskorú gyermeke eltartásáról saját háztartásában gondoskodik. Szakmunkásképzőt végzett, ács-állványozó szakképzettséget szerzett. Munkahellyel és foglalkozással nem rendelkezik.

Az I. r. vádlottat a bíróság az 1973. és 1996. évek között - többnyire vagyon elleni bűncselekmények miatt - hat alkalommal ítélte el, legutóbb a városi bíróság az 1996. szeptember 26. napján jogerőre emelkedett ítéletével közokirat-hamisítás büntette miatt - mint többszörös visszaesőt - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte.

Az I. r. vádlott nem kóros elmeállapotú, de a személyiségzavara a cselekmény elkövetését megkönnyíthette, elősegíthette.

A II. r. vádlott nős családi állapotú, három kiskorú gyermek eltartásáról a saját háztartásában gondoskodik. Az általános iskola 8 osztályát végezte, szakképzetlen, büntetlen előéletű.

A III. r. vádlott férjezett családi állapotú, házastársa a IV. r. vádlott. A házasságából származó három gyermeke már nagykorú, és vele élnek közös háztartásban. Ez a vádlott is büntetlen előéletű.

A IV. r. vádlott nős családi állapotú, házastársa a III. r. vádlott. Gerinc- és érszűkületi megbetegedések folytán 50%-os mértékű csökkent munkaképességű.

Az V. r. vádlott nős, a házastársa két kiskorú gyermekének eltartásáról a saját háztartásában gondoskodik, büntetlen előéletű.

A III. r. és a IV. r. vádlottak házastársak, a II. r. vádlott a kisebbik, míg az V. r. vádlott a nagyobbik fiúgyermekük.

Az I. r. vádlott 1998. nyarán rövid ideig élettársi kapcsolatban élt B. T.-néval, aki a III. r. és a IV. r. vádlottak sógornője. A család tagjai kifogásolták a jelzett életközösséget, és emiatt többször is megfenyegették az I. r. vádlottat, hogy ne merjen a községben tartózkodni, mert kinyírják.

Az I. r. vádlott a vádbeli időben Z. V.-vel élt élettársi kapcsolatban.

1998. szeptember 22-én 18 óra körüli időben a II. r., a III. r., a IV. r. és az V. r. vádlottak elmentek az I. r. vádlott lakásához.

Ekkor az I. r. vádlott a lakásán tartózkodott az élettársával, és az udvaron egy baltával fát hasogatott.

A II. r. vádlott hívta ki a portájáról az I. r. vádlottat, aki azonban ennek nem tett eleget. Ekkor a II. r. vádlott a be nem zárt kapu pántját elfordítva bejutott az udvarra. Az I. r. vádlott emiatt felelősségre vonta a II. r. vádlottat, aki azonban erőszakosan lépett fel, és ököllel megpróbálta az I. r. vádlottat arcon ütni, aki ezt az ütést kivédte. A II. r. vádlott a bal kezével elkapta az I. r. vádlott jobb alkarján a szabadidőruhát, amitől az elszakadt. Kölcsönösen lökdösni kezdték egymást. Időközben bejött az udvarra a III. r. és a IV. r. vádlott is. A IV. r. vádlott puszta kézzel támadt az I. r. vádlottra, megpróbálta őt lefogni, hogy így segítsen fiának, a II. r. vádlottnak. Az I. r. vádlott erre megragadta a néhány méterre a falnak támasztott vasvillát és azzal kaszáló mozdulatokat végzett, miközben felszólította a támadóit, hogy ne jöjjenek közelebb, de azok nem hagytak fel a támadó magatartásukkal. Az I. r. vádlott a kaszáló mozdulatok közben kis erővel, egy ízben szúrt sérülést okozott a II. r. vádlott bal alkarján. A szúrás a lágyrészbe hatolt, és mintegy 5 cm mély volt, de csupán nyolc napon belüli gyógytartamú sérülést okozott.

A dulakodás közben az I. r. vádlott egy alkalommal. a vasvillával ráütött a II. r. vádlott bal vállára, ezzel ugyan sérülést nem okozott, de az eszköz fémrésze lerepült annak nyeléről, így az I. r. vádlottnak már csak a szerszámnyél maradt a kezében. Amíg az I. r. vádlott és a II. r. vádlott verekedtek, a III. r. és a IV. r. vádlottak az udvaron talált 2,40 méter hosszú alumínium csövet ragadták meg, és a IV. r. vádlott ezzel igyekezett megütni az I. r. vádlottat. Egy kis erejű ütésével sikerült is eltalálnia az I. r. vádlottat a feje jobb oldalán. Miközben az I. r. vádlott továbbra is a szerszámnyéllel védekezett, a III. r. vádlott arra biztatta a társait - akikhez csatlakozott az V. r. vádlott is - hogy törjék össze az I. r. vádlottnak az udvaron álló személygépkocsiját.

A II.-V. r. vádlottak erre a náluk levő eszközökkel törni-zúzni kezdték a személygépkocsit, aminek folytán a gépkocsi hátsó szélvédője betört, illetőleg jobb oldali hátsó irányjelző burája megrongálódott, így összesen 6270 forint kár keletkezett.

Időközben a II. r. vádlott kikapta a III. r. vádlott kezéből az alumínium csövet, így az I. r. vádlottat a továbbiakban a II. r. és a IV. r. vádlottak támadták a jelzett alumínium csövekkel, a III. r. és az V. r. vádlott pedig felkapott a földről egy fűzfabotot, és az I. r. vádlott felé indultak. Ekkor a támadók együttes erővel a náluk levő eszközökkel, kis erővel ugyan, de ahol érték, ütlegelték az I. r. vádlottat, aki a fején, a vállán, a felkarján és a hátán legalább hat zúzódásos sérülést szenvedett, de ezek a sérülések együttesen és külön-külön is nyolc napon belüli gyógytartamúak voltak.