BH 2017.12.388 I. Az ugyanazon elkövető tettesként és részesként megvalósított cselekményei nem alkotnak törvényi egységet [Btk. 12. §].

II. A res iudicata a jogerő beállta után perújítási ok, de annak téves megállapítása és emiatti eljárásmegszüntetés felülvizsgálati ok [Be. 6. § (3) bek. d) pont, 373. § (1) bek. I/d) pont, 408. § (1) bek. b) pont, 416. § (1) bek. c) pont].

[1] A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indított büntetőügyben az Sz.-i Törvényszék a 2016. június 14-én megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott végzésében F. T. V. r. terhelttel szemben az 1 rendbeli, a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indított büntetőeljárás megszüntette.

[2] A jogerős végzés ellen a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból a terhelt terhére.

[3] Az indítvány indokolása a következőket tartalmazza:

[4] A B. Megyei Főügyészség 2011. október 20-án benyújtott vádirata alapján a P. Törvényszék a 2014. október 8-án kihirdetett ítéletében F. T. - az ügyben - XIV. r. terheltet a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a) pont] miatt emelt vád alól felmentette.

[5] A megállapított tényállás lényege szerint a H. Kft. önálló képviseletére jogosult személyek 2004. május 20-tól 2009. május 6-ig F. A., 2009. május 6-tól K. K. voltak. A cég tagja volt 2004. május 20-tól 2009. május 6-ig F. T. XIV. r. terhelt. A XIV. r. terhelt 2007 nyarán találkozott az I. r. terhelttel, aki elmondta neki, miszerint, ha csökkent munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat a cég, akkor különböző mértékű állami támogatásokat lehet igényelni utánuk. Abban az esetben 100 százalékos mértékű az állami támogatás, amennyiben a munkavállaló rendelkezik ún. 7 pontos orvosi igazolással, ami a súlyos mozgáskorlátozottságot igazoló elsőfokú orvosi szakvéleményt jelenti. F. T. terhelt ezt követően konzultált édesapjával, aki támogathatónak tartotta a javaslatot és ezt követően olyan irányú munkaerő-felvételt hirdettek, amelynek alapkövetelménye volt az ORSZI vagy OOSZI iratokkal, illetve a 7 pontos orvosi igazolással rendelkezés. Az állami támogatásokkal kapcsolatos ügyintézésre a Kft. szerződést kötött a T. Kft.-vel, amely elkészítette a Kft. akkreditációját. 2007. október 24-én a Kft.-t akkreditált foglalkoztatóvá nyilvánították. A támogatás iránti kérelmek elkészítését és a havi elszámolásokat is a T. Kft. készítette el, a kifizetett állami támogatás 10 százalékának megfelelő díjazás ellenében. A cég cégnyilvántartásba bejegyzett ügyvezetőjeként F. T. terhelt testvére került feltüntetésre, akinek a nevével egy névbélyegzőt készítettek és azokkal ellátták az állami támogatás iránti kérelmeket. Azokban kapcsolattartóként az I. r. terhelt neve került feltüntetésre. Az I. r. terhelt H. J.-t és Gy. Á.-t rehabilitációs ügyintézőként vette fel a Kft.-hez, azonban e két személy tényleges tevékenységet a Kft. részére nem végzett. Az ő felvételükkel kapcsolatosan az elsőfokú orvosi szakvéleményt az I. r. terhelt szerezte be, azok valótlan tartalmáról tudomással bírt, azzal együtt, hogy az említett munkavállalók tényleges tevékenységet a Kft.-nél nem végeztek. F. T.-nek ezen említett tényekről kétséget kizáróan bizonyíthatóan nem volt tudomása. A Kft. e két munkavállaló után, 2007. november 12. és 2008. március 26. közötti időszakban négy alkalommal nyújtott be bértámogatás iránti kérelmet az illetékes munkaügyi központhoz, összesen 1 788 602 forintot igényelt jogosulatlanul, mely összeg kiutalásra is került és e vonatkozásban a kérelmek benyújtásakor F. T. orvosi szakvéleményt csatolt.

[6] A fenti tényállási ponthoz fűzött indokolás kifejti, hogy a tettesi alapcselekmény elkövetője nem a megvádolt személy, azaz F. T., hanem jelen esetben a nyilvánvalóan a cég képviseletére jogosult, külföldön élő testvér, F. A. volt. F. T. terhelt bűnössége, még bűnsegédi minőségben sem nyert bizonyítást.

[7] A Gy.-i Ítélőtábla a 2016. január 26-án kihirdetett végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és elrendelte, hogy a megismételt elsőfokú eljárásban az ügyet az Sz.-i Törvényszék tárgyalja.

[8] Időközben a B. Megyei Főügyészség 2014. július 18-án vádiratot nyújtott be költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A büntetőügynek F. T. az V. r. terheltje.

[9] A vádirat 7. tényállási pontja szerint a H. Kft. képviseletében ténylegesen F. T. terhelt járt el. A Kft. 2007. évig munkavállalókkal nem rendelkezett, ezt követően azonban az V. r. terhelt tudomást szerzett a megváltozott munkavállalók állami támogatási rendszeréről, illetve arról, hogy a legmagasabb állami támogatást a súlyos mozgáskorlátozottságot igazoló elsőfokú orvosi szakvéleményekkel lehet megszerezni. Ekkor F. T. V. r. terhelt a Kft. nevében munkavállalókat kezdett felvenni, akik részére az V. r. terhelt kérése alapján a XI. r. terhelt kiállította a szükséges szakvéleményeket, függetlenül a munkavállaló mozgásszervi állapotától. A munkavállalók a nevükre kiállított szakvéleményeket nem kapták meg, azt a Kft. a pályázatai során a legmagasabb állami támogatás megszerzése érdekében használta fel. Ezt követően a tényállás részletezi 15 pontban az egyes pályázati kérelmeket, majd rögzíti, hogy a Kft. összesen 65 272 869 forint állami támogatást vett igénybe jogosulatlanul a XI. r. terhelt által kiállított 73 db súlyos mozgáskorlátozottságot igazoló, a munkavállalók vonatkozásában valótlan adatokat tartalmazó orvosi szakvéleményekkel.

[10] A főügyészség F. T. V. r. terheltet költségvetési csalás bűntettével [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont], és 73 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével [Btk. 343. § (1) bek. c) pont] vádolta.

[11] Az Sz.-i Törvényszék a 2016. június 14-én megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott végzésében F. T. V. r. terhelttel szemben az 1 rendbeli, a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indított büntetőeljárást a Be. 309. § (1) bekezdése alapján, a Be. 267. § (1) bekezdés d) pontjában írt okból megszüntette.

[12] A végzés indokolásában arra hivatkozott, hogy a vád szerinti cselekmények és a jogerős ítélettel (P.-i Törvényszék 2014. október 8-án kihirdetett F. T. terhelt vonatkozásában 2014. október 10-én jogerős ítélet) elbírált cselekmények elkövetési időpontjai lényegében átfedik egymást és valamennyi időpont a korábbi vádemelés előtti. A 6/2009. BJE határozatra utalva kifejtette, hogy a költségvetési csalás esetében a vádemelés időpontja zárja le a bűncselekményegységet, amelyet alkotó különböző részcselekményeket egy eljárásban kell elbírálni, s ha erre bármely okból nem került sor, az utóbb ismertté vált részcselekmények önálló elbírálását a res iudicata kizárja.