A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.16/2015/33. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 9. §, 64. §, 66. §, 82. §, 166. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:43. §, 2:45. §, 2:52. §] Bíró: Kőrösi Gábor

SZEGEDI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

6722 Szeged, Tábor u. 4.

Pf.: 408. Telefon: 06-62-563-400

8.M.16/2015/15.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - a Dr. Waldmann Gábor ügyvéd (6720 Szeged, Horváth M. u. 8.) által képviselt alperes neve címe szám alatti székhelyű alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és egyéb követelés iránt indított perében meghozta az alábbi

KÖZBENSŐ ÍTÉLETET

A bíróság megállapítja, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Szegedi Törvényszékhez. A fellebbezést 3 példányban a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.

A II. fokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, vagy ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos.

Ha a fellebbező fél, akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

INDOKOLÁS

A felperes a Szegeden, 2014. február 17. napján kelt munkaszerződése alapján 2014. február 18. napjától - 2017. december 31. napjáig állt határozott időtartamú munkaviszonyban az alperesnél.

Munkaköre a hírműsorok (híradó, Téma, Heti Téma, Közgyűlés) felelős szerkesztője, továbbá szerkesztő riporter és műsorvezető volt.

A felperes a munkába lépésének napjára keltezett tájékoztatásban írt, külön íven szerkesztett munkaköri leírást nem kapta kézhez.

Az alperes jogelődje a 2014. december 30. napján kelt okiratával a felperes munkaviszonyát a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 66. § (8) bekezdés alapján felmondással, képességgel összefüggő ok miatt megszüntette.

Ennek indokolása szerint a felperessel szemben bizalomvesztés alakult ki, mert felelős szerkesztő munkakörében nem tett eleget az objektív, elfogulatlan tájékoztatásnak, az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem biztosította az általa szerkesztett hírműsorokban, ennél fogva a kiegyensúlyozottság törvényi követelményei nem valósultak meg. Külön kiemelve rámutat a felmondás, hogy a 2014. évi önkormányzati választások előtti időszakban (2014. augusztus 01. - október 10.) a polgármester jelöltek (JK, illetve LB) aránytalanul szerepeltek a felperes által szerkesztett hírműsorokban, JK 51 alkalommal, míg LB 9 alkalommal.

Ezen felül a felmondás kifogásolja, hogy a felperes "számos alkalommal" nem tartózkodott a munkahelyén, mely felelős szerkesztőtől elfogadhatatlan, illetve, hogy "több esetben" késett, vagy elmaradt a híradós anyagok írásos, illetve vágott változatának átvétele, mely hátráltatta a riporteri munkát.

A felperes módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes a munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ennek jogkövetkezményeként kérte az elmaradt jövedelemben megnyilvánuló kárának megtérítését.

Álláspontja szerint a felmondásban írtak nem felelnek meg a valóságnak, ezért okszerűek sem lehetnek. A képességeivel összefüggően szakmai alkalmatlanságra nem hivatkozhat alappal az alperes, hiszen a médiahatóság soha nem hozott a városi televízió ellen elmarasztaló határozatot és az egyensúlyi jelentések sem állapítottak meg szakmai mulasztást. Kihangsúlyozta, hogy a munkáltatói jogkör gyakorolója tanú 3 ügyvezető igazgató, főszerkesztő volt, akinek utasítási, irányítási és ellenőrzési joga volt, ez alapján a mindennapi tevékenységét az ő utasításainak megfelelően végezte, a felmondásban írt jelenségekért, okokért a főszerkesztő tartozik felelősséggel.

A felmondás II-III. pontjában megjelölt okokkal kapcsolatban előadta, hogy azok nem pontosak, nem világosak, értelmezhetetlen számára, hogy mit jelent az "számos alkalommal", illetve a " több esetben" kitétel. A munkaidejét minden esetben a munkahelyen töltötte a főszerkesztő ellenőrzésével és meghatározása szerint, esetenként a főszerkesztő hozzájárulásával, vagy távol a munkahelyétől.

Az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását. Rámutatott, hogy a hírműsorokért felelős szerkesztői munkakör célja az alperes jogelődjének műsorain keresztül a vételkörzetben élők objektív, elfogulatlan tájékoztatásának biztosítása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a felperes által szerkesztett műsorok azonban ennek a feltételnek nem feleltek meg.

A felperes keresete az alábbiak szerint alapos.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64. § (1) bekezdés b) pontja szerint a munkaviszony megszüntethető felmondással.

Az Mt. 64. § (2) bekezdése kimondja, hogy a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja.

-

Az Mt. 66. § (8) bekezdése szerint a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti

a) a felszámolási, vagy csőeljárás tartama alatt, vagy

b) a munkavállaló képességére alapított okból, vagy

c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

A perben az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felmondásban írtak a valóságnak megfeleltek, illetve, hogy ebből okszerűen következtetni lehet a felperes képességének hiányára.

A felmondás I. pontjában írt tényeket a bíróság külön nem vizsgálta, hiszen az abban szereplő adatokat - melyeket a perben az alperes egyébiránt bizonyított - a felperes sem vitatta.

A bíróságnak azt kellett megítélnie, hogy a felmondásban írt tényszerű indokok okszerűen vezettek-e a felperes munkaviszonyának megszüntetéséhez, a képességének hiányának megállapításához.

Az alperes bizonyítási indítványainak megfelelően a bíróság tanúkat hallgatott meg. EB az alperes szerkesztő, riporter munkakörben foglalkoztatott munkavállalója tanúvallomásában előadta, hogy felelős szerkesztőként 50-70 %-ban felelős a szerkesztő a napi tartalom szolgáltatásáért. Alátámasztotta azonban, hogy amennyiben felelős szerkesztőként járt el és munkáltatói utasítást kapott a forgatásra, úgy ennek eleget tett. A bíróság megítélése szerint mindezzel a felperes által elmondottakat igazolta, mely szerint a felelős szerkesztő csak részben felel a műsorok tartalmáért. Annak ellenére, hogy ezt a hivatkozott tanú megpróbálta számszerűsíteni, a bíróság álláspontja szerint ez nem megállapítható, ugyanis lehetséges, hogy a felelős szerkesztő egy adott forgatási helyszínen forgatott anyagot saját döntése szerint állít be a műsorstruktúrába, azonban hogy mely forgatási helyszíneken kell megjelennie, illetve mely felvett anyagok kerülnek a híradóba, a főszerkesztő dönti el.