A Miskolci Törvényszék Mf.21258/2011/7. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 130. §, 147. §, 157. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. §, 4. §, 89. §, 96. §, 100. §, 102. §, 103. §, 119. §, 134. §, 202. §]

A ...i Bíróság, mint másodfokú bíróság

1.Mf.21.258/2011/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A ...i Bíróság, mint másodfokú bíróság ... (... szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt dr. felperes neve (... szám alatti lakos) felperesnek - ... (... szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt dr. alperes neve (... szám alatti) alperesek ellen, munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei iránti perében a ...i Munkaügyi Bíróság által ...on, a 2011. évi március hó 19. napján meghozott 7.M.1510/2010/36. sorszám alatti ítélete ellen az alperes által 37., 38., 39., Mf.3., 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti,

fellebbezett részét részben az alábbiak szerint változtatja meg:

- Az ingóságok kiadására irányuló keresetet elutasítja.

- Az alperest terhelő elsőfokú perköltség összegét 50.000.- (ötvenezer) forintra leszállítja,

- míg az alperes által az államnak fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 75.200.- (hetvenötezer-kettőszáz) forintra felemeli, és megállapítja, hogy 10.000.- (tízezer) forint eljárási illetéket az állam visel.

Meghaladóan a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az a lperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 45.000.- (negyvenötvenezer) forint másodfokú perköltséget,

míg az államnak, az adóhatóság felhívásra, a felhívásban közölt időben és módon 85.200.- (nyolcvanötezer-kettőszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A munkaügyi bíróság ítéletében az alperes viszontkeresetét érdemi tárgyalás nélkül elutasította, a pert a felperes 100.000.- forint vagyoni és 100.000.- forint nem vagyoni kártérítés iránti igénye tekintetében megszüntette.

Megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. Kötelezte alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 208.822.- forint átlagkeresetet, mint hátrányos jogkövetkezményt, bruttó 58.793.- forint elmaradt munkabért, bruttó 6.172.- forint rendkívüli munkavégzésért járó ellenértéket, továbbá 68.933.- forint perköltséget. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek a talárját és a bögréjét. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az alperest az állam felhívására 70.200.- forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte, megállapítva, hogy a meghaladóan felmerült eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet tényállásában rögzítette, hogy a felperes 2009. október 1-től ügyvédjelöltként állt az alperes alkalmazásában. 2010. augusztus 9-től 13-ig évi rendes szabadságát töltötte volna, mely időszakra a barátjával, ...vel ...ra foglalt szállást, amelyet augusztus 9-én 14 órától lehetett elfoglalni. Az alperes 2010. augusztus 8-án 6 óra 40 perc körüli időpontban felhívta a felperest, hogy másnap a szabadságát megszakítva menjen be dolgozni.

A felperes 2010. augusztus 8-án 8 és 10 óra között a ...i Városi Rendőrkapitányság o n, augusztus 9-én 4 órától 8 óra 20 percig a ...i Rendőr-főkapitányságon az alperest helyettesítve kihallgatáson vett részt kirendelt védőként. Az utóbbi kihallgatást követően a munkahelyére bement, elkezdte végezni az alperes által készített listán szereplő feladatokat. 10 óra előtt meglátogatta ..., majd 10 óra körüli időpontban érkezett meg az alperes, ahol felperes barátjával szóváltásba keveredett. Rajtuk kívül az irodában az alperes gyermeke tartózkodott. ... távozását követően a felperes a munkáját tovább végezte, de az alperes felajánlotta neki, hogy a munkaviszonyát közös megegyezéssel szüntessék meg. Erről a felperes azonban csak a szabadságának leteltét követően kívánt tárgyalni.

A felperes a déli órákban a Vám- és Pénzügyőrségre egy iratot vitt el, majd az alperes utasításának megfelelően elvitte a 9.600.- forint könyvelési díjat a könyvelőhöz, melyre az alperestől egy 10.000.- forintost kapott. Ezt követően a barátjával hazament csomagolni, és megkezdte a szabadságát, a visszajáró 400.- forintot az alperesnek nem vitte vissza. 2010. augusztus 13-tól keresőképtelen állományba került, melyről az alperest augusztus 16-án SMS-ben tájékoztatta.

Az alperes ezt követően felperes munkaviszonyát ugyanezen a napon és ugyanezzel a nappal rendkívüli felmondással megszüntette, egyúttal garázdaság vétsége miatt ...t feljelentette. A rendőrség a feljelentést elutasította. A felperes 2010. augusztus 19-én kelt levelében kifejezetten kérte az alperestől, hogy a visszajáró 400.- forintot a részére ki nem fizetett munkabérbe számítsa be. A felperes keresőképtelen állománya 2010. szeptember 12-én megszűnt, 2010. október 1-től új munkaviszonyt létesített.

A munkaügyi bíróság a felperes keresetét túlnyomórészt megalapozottnak találta.

A rendkívüli felmondás alapján azt vizsgálta, hogy az abban foglalt okok megfelelnek-e az Mt. 89.§ (1) - (3) bekezdésében írtaknak.

Az első hivatkozás szerint alperes azt sérelmezte, hogy a felperes olyan fellebbezés-tervezetet készített, mely nem volt alkalmas arra, hogy az az ítélőtáblánál benyújtásra kerüljön, ezért 2010. augusztus 8-án arra hívta fel, hogy a szabadságát megszakítva egy napra menjen be dolgozni és készítse el a fellebbezést végleges formában, valamint a szabadság előtt be nem fejezett egyéb ügyintézéseket végezze el.

Ennek kapcsán kiemelte, hogy a rendkívüli felmondásban az alperes egyértelműen nem hivatkozott arra, hogy ez a felperesi mulasztás is alapul szolgált volna a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésének, azonban az alperes a rendkívüli felmondás 2. oldalán hivatkozott arra is, hogy a felperes a beadványokat egyáltalán nem, vagy nem megfelelő módon, értékelhetetlenül készített el, ezért a bíróságnak a bizonyítási eljárás során e konkrét esetet is vizsgálnia kellett. Hangsúlyozta, hogy a felperesnek munkaviszonyával összefüggésben az volt az egyik kötelezettsége, hogy a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezze el. Nem volt kötelezettsége, hogy valamely konkrét eredményt hozzon létre. Az alperes nem bizonyította, hogy a felperest milyen konkrét utasításokkal látta el, ugyanakkor a felperes egy tervezetet elkészített.

Azt, hogy ez a tervezet alkalmas-e az ítélőtáblához való benyújtásra, a munkáltatónak kell mérlegelnie, azonban az Mt. 102.§ (3) bekezdésének a) pontja alapján az alperesnek kellett a munkát úgy megszervezni, hogy a felperes munkaviszonyából eredő kötelezettségét teljesíteni tudja.

Ebből következően alperesnek kellett volna a felperestől megkövetelnie, hogy a fellebbezés-tervezetet olyan időben készítse el, hogy azt rendes munkaidőben korrigálni lehessen. E mellett a felperesnek csak tervezetet kellett készítenie, a tökéletes fellebbezést a munkáltató ellenőrzését és javítását követően a munkáltatónak kellett elkészíteni és benyújtania. Mindamellett a felperes által készített tervezet önmagában sem lett volna alkalmas arra, hogy annak nem megfelelő volta miatt az alperes a felperes munkaviszonyát, akár rendes felmondással megszüntesse, hiszen az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, melynek során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez, a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket, ennek során az alperesnek quasi tanítóként kellett a felperes esetében eljárni.