ÍH 2024.97 KÖZÜGYEK VITATÁSA SORÁN TETT KIJELENTÉSEK - SZEMÉLYISÉGI JOG MEGSÉRTÉSE - SÉRELEMDÍJ MÉRTÉKE

I. A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlását valósítja meg és ezáltal nem alkalmas - konkrét tények állítása nélkül - a személyiségi jog megsértésére beruházások túlárazottságának és az annak megvalósításában érdekeltségre vonatkozó közlés. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) és (2) bekezdés, 2:43. § d) pont, 2:44. § (1) bekezdés, 2:52. § (3) bekezdés]

II. Magasabb összegű sérelemdíjat indokol, ha a közlést tevő célzatosan a közügyek megvitatásával semmilyen módon nem összefüggő, az érintett származására tudottan sértő módon vonatkozó kijelentést tesz. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bekezdés]

Pertörténet:

Egri Törvényszék P.20125/2022/53., Debreceni Ítélőtábla Pf.20034/2024/4. (*ÍH 2024.97*), Kúria Pfv.20488/2024/8.

***********

Az I. rendű felperes a 2019. év óta a község polgármestere, a 2017-ben Erdélyből beköltözött II. rendű felperes a képviselő-testület tagja; a közügyek iránt aktív érdeklődést mutató alperes a 2017. év óta él a településen.

A 2021. évi önkormányzati beruházásokkal kapcsolatban az alperes a közösségi médiában több alkalommal is kifejtette álláspontját, így 2021. szeptemberét követően egy ízben profilhasználónak válaszolva a következő, az I. rendű felperesre vonatkozó közlést tett: "Gondolom csepeg neki a háromszor túlárazott beruházásokból."

2021. november 23-án pedig egy önkormányzati ingatlanon végzett munkáról az alperes videófelvételt készített, amellyel összefüggésben szóbeli konfliktus alakult ki közte és az ott jelen lévő személyek, így a II. rendű felperes között és amelynek során az alperes a II. rendű felperesre utalva a "bocskoros román cigány" kijelentést tette.

A felperesek a keresetükben - egyebek mellett - annak a megállapítását kérték, hogy az alperes az előzőekben írt, rájuk vonatkozó közléseivel megsértette az I. rendű felperes, illetve a II. rendű felperes nevesített személyiségi jogait. Kérték továbbá az alperes eltiltását a további személyiségi jogsértéstől és kötelezését elégtétel adására, valamint a felperesek részére fejenként 1 000 000 forint sérelemdíj megfizetésére.

Az alperes személyiségi jogsértés hiányára hivatkozással a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes 2021. szeptember 1. napját követően a saját Facebook profilján annak kommentelésével, hogy "Gondolom csepeg neki a háromszor túlárazott beruházásokból" megsértette az I. rendű felperes becsületét, míg a 2021. november 23. napján megtett azon kijelentésével, hogy "bocskoros román cigány", megsértette a II. rendű felperes becsületét és emberi méltóságát. Az alperest a további személyiségi jogsértéstől eltiltotta. Az elégtétel adás körében kötelezte az alperest, hogy az I., illetve a II. rendű felpereshez intézett magánlevélben fejezze ki sajnálatát az I., illetve a II. rendű felperes sérelmére elkövetett személyiségi jogsértésért. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül sérelemdíj jogcímén fizessen meg az I. rendű felperesnek 400 000 forintot és 2022. január 1. napjától járó törvényes késedelmi kamatát, a II. rendű felperesnek 300 000 forintot és 2021. január 1. napjától járó törvényes késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az ítélet indokolása szerint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy az alperes saját Facebook oldalán nyilvánosságra hozta vitathatatlanul az I. rendű felperesre vonatkozó azon bejegyzését, miszerint "Gondolom, csepeg neki a háromszor túlárazott beruházásokból".

Amennyiben az alperes azon sarkos politikai véleményét fogalmazta volna meg csupán ezzel, hogy az általa megismert önkormányzati beruházások a községben túlárazottak, úgy az még a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alkotmányos alapjoga gyakorlásának a keretein belül maradt volna és indokolt lehetett volna ezen közléssel összefüggésben az I. rendű felperesi közéleti szereplő személyiségi jogvédelmének az ilyen módon történő korlátozása. Ezzel szemben a közlés egésze hordozta a releváns jogi tartalmat akként, hogy az alperes azon véleményét is megfogalmazta, hogy a többszörösen túlárazott beruházásokból az önkormányzat törvényes képviselője, az I. rendű felperes is részesül. Ez a vélemény viszont semmilyen ténytartalmat nem hordozott és alkalmas volt az I. rendű felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, egyben kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánításnak is minősült. Ezzel a kijelentéssel ugyanis lényegében hivatali bűncselekmény elkövetésével hozta összefüggésbe az I. rendű felperest. Az öncélú véleménynyilvánítás alkotmányos védelme viszont indokolatlan és ezért a becsülethez fűződő személyiségi jog megsértésére objektíve alkalmas volt.

Az elsőfokú eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárás alapján, különös tekintettel a perben meghallgatott tanúk vallomásaira, az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a II. rendű felperes eleget tett bizonyítási kötelezettségének annyiban, hogy 2021. november 23-án az alperes őt a "bocskoros román cigány" jelzővel illette. E ténymegállapítás kapcsán támaszkodott még a részben ugyancsak emiatt a cselekmény miatt az alperessel szemben indult és ilyen módon ide kapcsolódó büntetőeljárás során meghallgatott tanúk vallomásaira is.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a "bocskoros román cigány" jelző használata a véleménynyilvánítás kifejezésmódjában is indokolatlanul durván bántó és sértő módja volt és alkalmas volt a II. rendű felperesi közéleti szereplő társadalmi megítélésének a hátrányos befolyásolására is, hiszen csupán származása miatt illette őt igen durva és egyértelműen indokolatlanul bántó jelzőkkel. A kijelentés emellett pedig teljes mértékben öncélú is volt, hiszen a II. rendű felperesi közéleti szereplő önkormányzati pozíciójával még csak közvetetten sem volt összefüggésbe hozható, ekképpen alkalmas volt a II. rendű felperes becsületének a megsértésére is. Mindezen túl az alperes ezen kijelentésének a megtételekor nem tanúsította a II. rendű felperessel összefüggésben azt a tőle minimálisan elvárható tiszteletet sem, amely pusztán emberi léte alapján a II. rendű felperest megillette, ezért a kijelentés megtételével a II. rendű felperesnek az emberi méltóságát is megsértette.

Az ekként megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság nem talált olyan további körülményt, amelynek az alapján további személyiségi jogsértésre következtetést tudott volna levonni.

Az ítéletben meghatározott személyiségi jogsértésekkel összefüggésben az elsőfokú bíróság indokoltnak találta a felróhatóságtól független szankciók alkalmazását, így az alperest a további személyiségi jogsértéstől eltiltotta és kötelezte őt elégtétel adására. Utóbbit azzal, hogy a jogsértés jellegére tekintettel nagyobb nyilvánosság biztosítása nem indokolt, a sajnálkozás magánlevélben kifejezése elégséges a sérelem orvoslására.

Részben találta alaposnak a felperesek sérelemdíj iránti igényét. Kifejtette, hogy a felperesek vonatkozásában bekövetkezett immateriális hátrányok nem értékelhetők bagatell sérelemként, ezért arra alapítottan nem volt indokolt a kereset teljes elutasítása a sérelemdíj vonatkozásában. Az I. rendű felperest érintően figyelembe vette, hogy a személyiségi jogsértés nem volt ismétlődő, a jogsértés súlya és a felróhatóság mértéke átlagosnak volt minősíthető. Kiemelte, hogy az alperes túllépte a szabad véleménynyilvánítás jogilag is megengedett határait, amikor megkérdőjelezve az I. rendű felperes emberi tisztességét, bűncselekmény elkövetésével hozta őt összefüggésbe, amely hátrányosan befolyásolhatja társadalmi megítélését. Figyelembe vette, hogy a II. rendű felperesnek két nevesített személyiségi jogát is megsértette és bár a pénzbeli kompenzáció során megtorló szempontok nem érvényesülhetnek, indokoltnak találta alapul venni mind az egyedi, mind a generális prevenció érvényesülését is. Utóbbit oly módon, hogy az ítéleti rendelkezésnek a személyiségi jogsértéstől történő visszatartó hatása ne csak a peres felek vonatkozásában érvényesülhessen.