A Debreceni Ítélőtábla Pf.20220/2008/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 220. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 228. §, 339. §, 474. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 82. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 25. §, 26. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 10. §] Bírók: Csiki Péter, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet, Szabóné dr. Bélteky Erzsébet

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.220/2008/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A Debreceni Ítélőtábla az előbb személyesen eljárt, utóbb dr. M.I. ügyvéd, pártfogó ügyvéd (Címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a személyesen eljárt I.rendű alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében, amely perbe a dr. K.L. által képviselt M. (Címe) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 6.P.20.536/2007/38. számú ítélete ellen a felperes által 44. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját teljes egészében az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az alperes, mint nyíregyházi ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte azt a 2002. július 16-án kelt adásvételi szerződést, amelyben N.L. és N.L-né, mint a ... szám alatti ingatlan tulajdonosai 10 000 000 forint vételár ellenében eladták az ingatlanukat L.Z-nek. A szerződés tartalma szerint a vételárból a vevő a szerződés aláírásával egyidejűleg 5 000 000 forintot fizetett meg, míg a vételár-hátralék megfizetésére legkésőbb 6 hónapon belül vállalt kötelezettséget.

A szerződést kötő felek között elsődlegesen azonban szóbeli kölcsönszerződés jött létre, eszerint N.L. és N.L-né 3 000 000 forint kölcsönt vett fel L.Z-től 6 hónap futamidőre, amelynek elteltével az adósok 5 000 000 forint kamatokkal növelt tőkeösszeg visszafizetésére vállaltak kötelezettséget. Az adásvételi szerződés-formát, mint amely megfelelő biztosítékot jelent a hitelező számára a kölcsön visszafizetésére, az alperes ajánlotta a szerződő feleknek. A felek abban is megállapodtak, hogy ha az adósok az 5 000 000 forint, kamatot is magában foglaló kölcsönt a határidőben visszafizetik a hitelező részére, az annak biztosítékául megkötött adásvételi szerződést megsemmisítik, míg a tartozás fizetése hiányában L.Z. az 5 000 000 forintos vételár-hátralék megfizetésével megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. A megállapodás részét képezte ennek megfelelően az is, hogy az alperes a kölcsön lejáratáig, azaz 6 hónapig nem nyújtja be a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatalhoz, arra csak akkor kerülhet sor, ha a kölcsöntartozást az adósok határidőben nem fizették meg.

2003. január 17-én L.Z. tudomást szerzett arról, hogy a szerződés megkötésében nem a tényleges tulajdonosok, N.L. és N.L-né vettek részt, a kölcsönre valójában az ingatlantulajdonosok lányának, T.N.B. (névváltozást megelőzően J.L.) volt szüksége. T.N.B. szülei tudta nélkül, S.Z. segítségével, valamint a magukat hamis személyi igazolvánnyal igazoló és N.L.nak, illetve N.L.nénak kiadó T.I. és B.S. közreműködésével az ügyletkötés során megtévesztették L.Z.t és az alperest is. A kölcsönt - illetve az abból a közreműködőknek ígért összeg kifizetése után megmaradt részt - ekként ténylegesen T.N.B. használta fel.

L.Z. minderről tudomást szerezve 2003. január 17-én felkereste az alperest, és arra kérte, hogy a tulajdonjog átvezetése iránti kérelmet nyújtsa be a körzeti földhivatalhoz. Ennek az alperes még aznap eleget tett. L.Z. tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme előbb széljegyre került, majd a ... földhivatal azt a 2005. február 22-én kelt 32.554/2003. számú határozatával az okirat hamis voltára hivatkozással elutasította. A földhivatali eljárás alatt ugyanis az ügyészség értesítése alapján a földhivatal is tudomást szerzett arról, hogy többek között T.N.B., S.Z., T.I., B.S., L.Z. és az alperes ellen is e cselekmények miatt büntetőeljárás van folyamatban.

Tekintve, hogy az utóbb hamisnak bizonyult adásvételi szerződés 2002. július 16-tól 2003. január 17-ig még széljegyként sem szerepelt az ingatlan-nyilvántartásban, T.N.B. ismét S.Z. segítségével ezúttal két máig ismeretlen, de magukat ugyancsak hamis személyi igazolvánnyal igazoló személlyel együtt 2002. decemberében az előbbivel azonos módon a felperes sérelmére követtek el csalást. A szerződés megkötésére a magukat N.L.nak és N.L.nénak kiadó személyek, valamint a felperes között 2002. december 19-én egy ... ügyvéd irodájában került sor. Az okirat szerint a felperes 8 550 000 forint kölcsönt adott át az adósoknak havi 10 %-os kamatra, 2003. május 20-ig, biztosítva azt a perbeli ingatlanon jelzálogjog bejegyzésével. A magukat az ingatlan tulajdonosainak kiadó személyek az ugyanezen a napon kelt szerződés szerint opciót is engedtek a felperes javára 2003. június 10-i lejárattal, amely gyakorlásának feltételéül szabták, hogy az adósoknak lejárt fizetési kötelezettsége legyen ebben az időpontban, amelyet a 8 550 000 forintos opciós vételárba beszámítanak. A felperes a szerződés megkötése előtt az ingatlant megtekintette, és betekintett a tulajdoni lapba is. A kölcsön összegének átadására azért csak másnap került sor, mert az ingatlanon az ... javára ezen időpontban még 300 000 forint és járulékai erejéig jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom volt bejegyezve, a felperes pedig a kölcsön összegét csak a törlési engedély bemutatása után volt hajlandó átadni. A kölcsönt a közreműködők kifizetését követően ezúttal is T.N.B. használta fel.

A felperessel kötött szerződéseket az azokat szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd 2002. december 20-án benyújtotta a ... Körzeti Földhivatalhoz, amely e napon a jelzálogjogot és a vételi jogot is bejegyezte a felperes javára. Az ingatlan tényleges, valódi tulajdonosainak fellebbezése folytán eljárt ...Megyei Földhivatalnak a határozata alapján azonban - ugyancsak figyelemmel a büntetőeljárás során feltárt tényekre - a körzeti földhivatal a 32.752/2005. szám alatt hozott határozatában a felperes javára korábban bejegyzett mindkét jogot törölte.

A L.Z. és a felperes feljelentése alapján megindult büntetőeljárásban kijelölés folytán eljárt ... Városi Bíróság a 2004. november 24-én kelt 10.B.1401/2003/34. számú ítéletében valamennyi vádlott bűnösségét megállapította. Az alperessel, mint VII. rendű vádlottal szemben az elsőfokú ítélet a fellebbezés visszavonása folytán 2004. november 24-én jogerőre emelkedett. A büntető bíróság az alperes terhére rótta, hogy miközben tudomása volt arról, hogy az őt felkereső felek valójában kölcsönszerződést kötöttek és adásvételi szándék nincs a szerződés mögött, illetve arról is tudomással bírt, hogy valójában nem öt, csak hárommillió forint átadása történt meg, valótlan tartalommal szerkesztette meg az adásvételi szerződést és 2003. január 17-én tudva annak valótlan tartalmáról nyújtotta azt be a földhivatalhoz. Szándékos közreműködésével ekként valótlan adat került a tulajdoni lapra, mint közokiratra, ezért az alperes elkövette a közokirat hamisítás bűntettét.